
Fotó: Agerpres
2009. július 13., 09:372009. július 13., 09:37
A G8-csoport kötelezettséget vállalt, hogy 1990-hez „vagy egy későbbi évhez” képest 2050-ig 50 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok világméretű kibocsátását, az iparosodott országok pedig 80 százalékos csökkentést hajtanak végre. Ugyanakkor nem vállalt semmilyen kötelezettséget a közbülső szakaszokra, márpedig a fejlődő országok ezt követelték ahhoz, hogy ők maguk is kivegyék részüket e folyamatból. A fejlődők – akárcsak a G8 – elismerték, hogy szükség van a világméretű felmelegedés korlátozására, arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a 2 Celsius-fokot. Miközben Barack Obama elnök a történteket „történelmi konszenzusként” üdvözölte, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint „az eredmények nem elégségesek”.
A G8-csoport a gazdaság stabilizálódás jeleiről beszélt, de figyelmeztetett, hogy még mindig vannak „komoly kockázatok”, s hogy a munkanélküliség emelkedése „megkérdőjelezheti a társadalmi stabilitást”. Ugyanakkor továbbra is ellentétek vannak az államok között a különböző támogatási tervek jövőjét illetően. Egyes országok – mint például az Egyesült Államok – azt szeretnék, ha nem engednének az eddigi erőfeszítésekből, miközben Oroszország és Németország már a válság utáni időszakra való felkészülést sürgetik.
A G8 vezetői és a legnagyobb fejlődő országok leszögezték, hogy elvetnek mindenféle protekcionizmust, s hogy 2010-ben szeretnék lezárni a világkereskedelem liberalizálásáról folyó tárgyalások dohai ciklusát. Kereskedelmi minisztereik még a G20-csoport szeptemberi pittsburghi csúcstalálkozója előtt megbeszélést tartanak.
A G8 és más meghívott országok kötelezettséget vállaltak, hogy három év alatt 20 milliárd dollárt költenek a déli országok mezőgazdaságának fejlesztésére, hogy csökkentsék az éhezést a világban. A legfőbb hozzájárulók között van az Egyesült Államok, Japán, az Európai Unió, Hollandia és Franciaország.
A G8 közölte, hogy szeretnének diplomáciai megoldást találni az iráni atomprogrammal kapcsolatos kérdésekre. Szeptember végéig adtak határidőt Teheránnak, hogy válaszoljon a párbeszédre vonatkozó ajánlatra. A G8-at egyébként „mélységesen aggasztják” az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád vitatott újraválasztását követő erőszakos akciók.
A G8 határozottan elítélte az észak-koreai rendszer által végrehajtott atombomba-robbantást, illetve rakétakísérleteket. A csoport szerint mindezek „veszélyeztetik a térség s az azon túli területek békéjét és stabilitását”.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.