Fotó: Agerpres
2009. szeptember 28., 10:022009. szeptember 28., 10:02
Nagyobb befolyáshoz jutnak a legnagyobb fejlődő országok a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) és megszigorítják a pénzügyi szektor szabályozását – állapodtak meg a legfejlettebb és legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetői az amerikai Pittsburghben, helyi idő szerint pénteken véget ért találkozójukon, amelyen nem sikerült áttörést elérni az éghajlatváltozás elleni küzdelem kérdéseiben.
A világgazdasági kibocsátás 85 százalékát adó országok vezetői megállapodásra jutottak, hogy a Nyolcak (G8) helyett ezentúl a Húszak csoportja lesz az első számú gazdasági egyeztető fórum. Ez a nagy feltörekvő országok – egyebek között Brazília Mexikó, Argentína, Indonézia, Kína, valamint India – és két térség, Ázsia és Latin-Amerika megerősödését jelzi.
A feltörekvő államok nagyobb befolyást szereznek az IMF-ben is. A csúcstalálkozót záró nyilatkozat szerint legkevesebb 5 százalékkal nő szavazati arányuk, elemzői jóslatok alapján főként a gazdasági erejüket tekintve felülreprezentált európai országok rovására. Az IMF működési, döntéshozatali rendjét 2011-ig újítják meg – áll a dokumentumban.
| A G20-csoport visszarántotta a világgazdaságot a szakadék széléről, és lerakta egy új, biztonságosabb fejlődés alapjait – értékelte a válság eddigi alakulását és a Húszak kétnapos amerikai csúcsértekezletét a házigazda Barack Obama. Az amerikai elnök elmondta: a legfejlettebb és a legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport munkahelyek millióit mentette meg és feltartóztatta a visszaesést. A Pittsburghben rendezett tanácskozáson kötött megállapodások pedig a biztonságos, fenntartható növekedést készítik elő. Obama hangsúlyozta: tovább kell folytatni az összehangolt gazdaságélénkítő programokat. „A piaci buborékok kialakulását és hatalmas megrázkódtatással járó szétrobbanását biztos alapokra épített, fenntartható gazdaságfejlődési modellnek kell felváltania” – mondta az amerikai elnök. |
A pénzügyi szféra szabályozási reformját a G20 keretében működő Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) dolgozza ki 2010. október végéig. A jelenlegihez hasonló válságok elkerülését biztosítani hivatott szigorításokat szakaszosan, 2012 végéig kell bevezetni.
A Húszak területén kötelező lesz majd például az EU-ban már érvényes, úgynevezett Bázel II-szabályozás, amely egyebek között előírja, hogy a bank saját tőkéjének a teljes hitelállomány minimum 8 százalékát kell elérnie.
A szektor legnagyobb szereplőit, bankokat, brókercégeket rendszeresen átvilágítják, terhelési próbának, úgynevezett stressztesztnek vetik majd alá. A csúcsvezetői fizetésekre vonatkozó előírásokat pedig úgy alakítják át, hogy veszteség esetén senki ne kaphasson csillagászati prémiumot, és a jutalmak ne ösztönözzenek túlzott kockázatvállalásra.
| A rendőrség 83 tüntetőt vett őrizetbe Pittsburghben, a kétnapos G20-csúcs idején szervezett megmozdulásokon – jelentették be a helyi hatóságok a pénteken zárult találkozó biztonsági mérlegét összegezve. A rendőrség csütörtökön, a csúcs első napján többször is könnygázzal és gumibottal oszlatott fel megmozdulásokat, ugyanakkor a pénteki zárónapon nem avatkozott be, amikor csaknem tízezer ember vonult fel hangosan, de békésen tiltakozva a gazdasági csúcstalálkozó, a tizenkilenc legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságot, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-csoport értekezlete ellen. A tüntetők és rendbontók az első felmérések szerint közel 50 ezer dollárnyi kárt okoztak az amerikai Pennsylvania államban fekvő Pittsburghben. Az amerikai városban helyi idő szerint péntek este már megkezdődött a belváros zárlatának feloldása, az útakadályok eltávolítása és a biztonsági okokból lezárt közlekedési útvonalak megnyitása. |
A reformok legfőbb célja, hogy állami támogatás nélkül is stabilan, biztonságosan működjön a pénzügyi rendszer, amelyet állami tőkeinjekciókkal sikerült csak feltámasztani a Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje után. Egyelőre azonban nem szabad leállni az adófizetők pénzéből finanszírozott gazdaságélénkítéssel, a válság miatt bevezetett ösztönző programokból csak a fellendülés beköszöntével lehet fokozatosan visszavenni – áll a tanácskozás végén kiadott közös közleményben.
A káros hatású gázok kibocsátását szabályozó, 2012-ben lejáró kiotói egyezményt felváltó új nemzetközi megállapodás ügyében nem sikerült előbbre lépni a csúcson. A decemberi koppenhágai klímakonferencia sikere ezért veszélybe került, figyelmeztetnek elemzők. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt Pittsburghben elmondta: meglehet, hogy még Koppenhága előtt összehívnak egy újabb G20-csúcsot.
Reinfeld szerint nem sikerült meghatározni konkrét klímavédelmi célokat, és a kibocsátáscsökkentés finanszírozásának módozatairól sem volt egyetértés a tárgyalóasztalnál. Az állami vezetők ezért inkább megállapodtak arról, hogy néhány hét múlva visszatérnek a kérdésre. „Akár újabb tárgyalási fordulót is tarthatunk, esetleg videokonferencia formájában” – mondta a svéd kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok