Fotó: Agerpres
2009. szeptember 28., 10:022009. szeptember 28., 10:02
Nagyobb befolyáshoz jutnak a legnagyobb fejlődő országok a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) és megszigorítják a pénzügyi szektor szabályozását – állapodtak meg a legfejlettebb és legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetői az amerikai Pittsburghben, helyi idő szerint pénteken véget ért találkozójukon, amelyen nem sikerült áttörést elérni az éghajlatváltozás elleni küzdelem kérdéseiben.
A világgazdasági kibocsátás 85 százalékát adó országok vezetői megállapodásra jutottak, hogy a Nyolcak (G8) helyett ezentúl a Húszak csoportja lesz az első számú gazdasági egyeztető fórum. Ez a nagy feltörekvő országok – egyebek között Brazília Mexikó, Argentína, Indonézia, Kína, valamint India – és két térség, Ázsia és Latin-Amerika megerősödését jelzi.
A feltörekvő államok nagyobb befolyást szereznek az IMF-ben is. A csúcstalálkozót záró nyilatkozat szerint legkevesebb 5 százalékkal nő szavazati arányuk, elemzői jóslatok alapján főként a gazdasági erejüket tekintve felülreprezentált európai országok rovására. Az IMF működési, döntéshozatali rendjét 2011-ig újítják meg – áll a dokumentumban.
| A G20-csoport visszarántotta a világgazdaságot a szakadék széléről, és lerakta egy új, biztonságosabb fejlődés alapjait – értékelte a válság eddigi alakulását és a Húszak kétnapos amerikai csúcsértekezletét a házigazda Barack Obama. Az amerikai elnök elmondta: a legfejlettebb és a legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport munkahelyek millióit mentette meg és feltartóztatta a visszaesést. A Pittsburghben rendezett tanácskozáson kötött megállapodások pedig a biztonságos, fenntartható növekedést készítik elő. Obama hangsúlyozta: tovább kell folytatni az összehangolt gazdaságélénkítő programokat. „A piaci buborékok kialakulását és hatalmas megrázkódtatással járó szétrobbanását biztos alapokra épített, fenntartható gazdaságfejlődési modellnek kell felváltania” – mondta az amerikai elnök. |
A pénzügyi szféra szabályozási reformját a G20 keretében működő Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) dolgozza ki 2010. október végéig. A jelenlegihez hasonló válságok elkerülését biztosítani hivatott szigorításokat szakaszosan, 2012 végéig kell bevezetni.
A Húszak területén kötelező lesz majd például az EU-ban már érvényes, úgynevezett Bázel II-szabályozás, amely egyebek között előírja, hogy a bank saját tőkéjének a teljes hitelállomány minimum 8 százalékát kell elérnie.
A szektor legnagyobb szereplőit, bankokat, brókercégeket rendszeresen átvilágítják, terhelési próbának, úgynevezett stressztesztnek vetik majd alá. A csúcsvezetői fizetésekre vonatkozó előírásokat pedig úgy alakítják át, hogy veszteség esetén senki ne kaphasson csillagászati prémiumot, és a jutalmak ne ösztönözzenek túlzott kockázatvállalásra.
| A rendőrség 83 tüntetőt vett őrizetbe Pittsburghben, a kétnapos G20-csúcs idején szervezett megmozdulásokon – jelentették be a helyi hatóságok a pénteken zárult találkozó biztonsági mérlegét összegezve. A rendőrség csütörtökön, a csúcs első napján többször is könnygázzal és gumibottal oszlatott fel megmozdulásokat, ugyanakkor a pénteki zárónapon nem avatkozott be, amikor csaknem tízezer ember vonult fel hangosan, de békésen tiltakozva a gazdasági csúcstalálkozó, a tizenkilenc legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságot, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-csoport értekezlete ellen. A tüntetők és rendbontók az első felmérések szerint közel 50 ezer dollárnyi kárt okoztak az amerikai Pennsylvania államban fekvő Pittsburghben. Az amerikai városban helyi idő szerint péntek este már megkezdődött a belváros zárlatának feloldása, az útakadályok eltávolítása és a biztonsági okokból lezárt közlekedési útvonalak megnyitása. |
A reformok legfőbb célja, hogy állami támogatás nélkül is stabilan, biztonságosan működjön a pénzügyi rendszer, amelyet állami tőkeinjekciókkal sikerült csak feltámasztani a Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje után. Egyelőre azonban nem szabad leállni az adófizetők pénzéből finanszírozott gazdaságélénkítéssel, a válság miatt bevezetett ösztönző programokból csak a fellendülés beköszöntével lehet fokozatosan visszavenni – áll a tanácskozás végén kiadott közös közleményben.
A káros hatású gázok kibocsátását szabályozó, 2012-ben lejáró kiotói egyezményt felváltó új nemzetközi megállapodás ügyében nem sikerült előbbre lépni a csúcson. A decemberi koppenhágai klímakonferencia sikere ezért veszélybe került, figyelmeztetnek elemzők. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt Pittsburghben elmondta: meglehet, hogy még Koppenhága előtt összehívnak egy újabb G20-csúcsot.
Reinfeld szerint nem sikerült meghatározni konkrét klímavédelmi célokat, és a kibocsátáscsökkentés finanszírozásának módozatairól sem volt egyetértés a tárgyalóasztalnál. Az állami vezetők ezért inkább megállapodtak arról, hogy néhány hét múlva visszatérnek a kérdésre. „Akár újabb tárgyalási fordulót is tarthatunk, esetleg videokonferencia formájában” – mondta a svéd kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok