Fotó: Agerpres
2009. szeptember 28., 10:022009. szeptember 28., 10:02
Nagyobb befolyáshoz jutnak a legnagyobb fejlődő országok a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) és megszigorítják a pénzügyi szektor szabályozását – állapodtak meg a legfejlettebb és legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetői az amerikai Pittsburghben, helyi idő szerint pénteken véget ért találkozójukon, amelyen nem sikerült áttörést elérni az éghajlatváltozás elleni küzdelem kérdéseiben.
A világgazdasági kibocsátás 85 százalékát adó országok vezetői megállapodásra jutottak, hogy a Nyolcak (G8) helyett ezentúl a Húszak csoportja lesz az első számú gazdasági egyeztető fórum. Ez a nagy feltörekvő országok – egyebek között Brazília Mexikó, Argentína, Indonézia, Kína, valamint India – és két térség, Ázsia és Latin-Amerika megerősödését jelzi.
A feltörekvő államok nagyobb befolyást szereznek az IMF-ben is. A csúcstalálkozót záró nyilatkozat szerint legkevesebb 5 százalékkal nő szavazati arányuk, elemzői jóslatok alapján főként a gazdasági erejüket tekintve felülreprezentált európai országok rovására. Az IMF működési, döntéshozatali rendjét 2011-ig újítják meg – áll a dokumentumban.
| A G20-csoport visszarántotta a világgazdaságot a szakadék széléről, és lerakta egy új, biztonságosabb fejlődés alapjait – értékelte a válság eddigi alakulását és a Húszak kétnapos amerikai csúcsértekezletét a házigazda Barack Obama. Az amerikai elnök elmondta: a legfejlettebb és a legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport munkahelyek millióit mentette meg és feltartóztatta a visszaesést. A Pittsburghben rendezett tanácskozáson kötött megállapodások pedig a biztonságos, fenntartható növekedést készítik elő. Obama hangsúlyozta: tovább kell folytatni az összehangolt gazdaságélénkítő programokat. „A piaci buborékok kialakulását és hatalmas megrázkódtatással járó szétrobbanását biztos alapokra épített, fenntartható gazdaságfejlődési modellnek kell felváltania” – mondta az amerikai elnök. |
A pénzügyi szféra szabályozási reformját a G20 keretében működő Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) dolgozza ki 2010. október végéig. A jelenlegihez hasonló válságok elkerülését biztosítani hivatott szigorításokat szakaszosan, 2012 végéig kell bevezetni.
A Húszak területén kötelező lesz majd például az EU-ban már érvényes, úgynevezett Bázel II-szabályozás, amely egyebek között előírja, hogy a bank saját tőkéjének a teljes hitelállomány minimum 8 százalékát kell elérnie.
A szektor legnagyobb szereplőit, bankokat, brókercégeket rendszeresen átvilágítják, terhelési próbának, úgynevezett stressztesztnek vetik majd alá. A csúcsvezetői fizetésekre vonatkozó előírásokat pedig úgy alakítják át, hogy veszteség esetén senki ne kaphasson csillagászati prémiumot, és a jutalmak ne ösztönözzenek túlzott kockázatvállalásra.
| A rendőrség 83 tüntetőt vett őrizetbe Pittsburghben, a kétnapos G20-csúcs idején szervezett megmozdulásokon – jelentették be a helyi hatóságok a pénteken zárult találkozó biztonsági mérlegét összegezve. A rendőrség csütörtökön, a csúcs első napján többször is könnygázzal és gumibottal oszlatott fel megmozdulásokat, ugyanakkor a pénteki zárónapon nem avatkozott be, amikor csaknem tízezer ember vonult fel hangosan, de békésen tiltakozva a gazdasági csúcstalálkozó, a tizenkilenc legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságot, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-csoport értekezlete ellen. A tüntetők és rendbontók az első felmérések szerint közel 50 ezer dollárnyi kárt okoztak az amerikai Pennsylvania államban fekvő Pittsburghben. Az amerikai városban helyi idő szerint péntek este már megkezdődött a belváros zárlatának feloldása, az útakadályok eltávolítása és a biztonsági okokból lezárt közlekedési útvonalak megnyitása. |
A reformok legfőbb célja, hogy állami támogatás nélkül is stabilan, biztonságosan működjön a pénzügyi rendszer, amelyet állami tőkeinjekciókkal sikerült csak feltámasztani a Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje után. Egyelőre azonban nem szabad leállni az adófizetők pénzéből finanszírozott gazdaságélénkítéssel, a válság miatt bevezetett ösztönző programokból csak a fellendülés beköszöntével lehet fokozatosan visszavenni – áll a tanácskozás végén kiadott közös közleményben.
A káros hatású gázok kibocsátását szabályozó, 2012-ben lejáró kiotói egyezményt felváltó új nemzetközi megállapodás ügyében nem sikerült előbbre lépni a csúcson. A decemberi koppenhágai klímakonferencia sikere ezért veszélybe került, figyelmeztetnek elemzők. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt Pittsburghben elmondta: meglehet, hogy még Koppenhága előtt összehívnak egy újabb G20-csúcsot.
Reinfeld szerint nem sikerült meghatározni konkrét klímavédelmi célokat, és a kibocsátáscsökkentés finanszírozásának módozatairól sem volt egyetértés a tárgyalóasztalnál. Az állami vezetők ezért inkább megállapodtak arról, hogy néhány hét múlva visszatérnek a kérdésre. „Akár újabb tárgyalási fordulót is tarthatunk, esetleg videokonferencia formájában” – mondta a svéd kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok