
Fotó: Bihar Megyei Tanács
Miután a hét elején a környezetvédelmi tárca is engedélyezte a projektet, most a közlekedési minisztérium illetékes szaktestülete is jóváhagyta a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítését.
2023. október 05., 09:232023. október 05., 09:23
2023. október 05., 10:502023. október 05., 10:50
Ezt Ilie Bolojan, a Bihar megyei önkormányzat elnöke jelentette be szerdán este.
„A közlekedési minisztérium Műszaki és Gazdasági Tanácsának (TEC) mai ülésén kedvezően fogadták el az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi út megvalósíthatósági tanulmányát.
– írta Ilie Bolojan szerda este a közösségi oldalán.
A Bihar megyei közgyűlés elnöke szerint a legnehezebb a környezetvédelmi engedély beszerzése volt, ez bizonyult a legbonyolultabbnak és -időigényesebbnek.
„Az eljárás fáradságos volt, mert a Bihar és Arad megye határán, Szalonta és Kisjenő között található földterület közel fele védett terület. Kisjenő területén az útvonal módosítására és új átjárók kialakítására volt szükség a biológiai sokféleség tiszteletben tartása érdekében” – tette hozzá Bolojan.

Megkapta a bukaresti környezetvédelmi tárca jóváhagyását hétfőn a Nagyvárad és Arad között megépítendő, Nagyszalontánál a magyarországi M44-es úttal is összeköttetést teremtő gyorsforgalmi út – jelentette be Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Felidézte, hogy szeptember folyamán a nyilvános konzultációs időszakot követően az engedélyezési eljárás is lezárult, az engedélyt pedig – mint arról beszámoltunk – e hét elején adták ki.
„Ennek eredményeként a projektet a múlt hónap végén a Nemzeti Autópálya-társaság műszaki és gazdasági tanácsa is kedvezően véleményezte. A mai jóváhagyással a projekt a végső jóváhagyási szakaszba lépett. Így október második felében a nagy értékű közberuházásokat jóváhagyó tárcaközi tanács ülésének napirendjére kerül” – tudatta a Bihar megyei önkormányzat elnöke.
Hozzátette, az utolsó jóváhagyás kiadása után, novemberben kormányhatározattal hagyják jóvá a projekt műszaki-gazdasági mutatóit.
Megjegyezte: a gyorsforgalmi út műszaki jellemzőire vonatkozó határozat kiadását követően
A kivitelezők vállalták azt is, hogy november végéig befejezik a műszaki tervezést.
„Ennek ellenőrzése után, decemberben vagy januárban lehet majd elindítani a közbeszerzési eljárást a kivitelezők kiválasztására a gyorsforgalmi út három szakaszára” – tette hozzá Bolojan.
A három szakasz Arad és Kisjenő, Kisjenő és Nagyszalonta, illetve Nagyszalonta és Nagyvárad között húzódik.
– írta Bolojan.
Mint arról beszámoltunk, az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út (Dex11) a tervek szerint 120,1 kilométer hosszú lesz, ugyanakkor a projekt részeként Nagyszalonta felé 5, Aradra 3 kilométeres bekötőutat is építenek, illetve megvalósítják a magyar határ felé vezető 9,85 kilométeres aszfaltcsíkot is, így összesen 138 km-t valósítanak meg a több mint kétmilliárd eurósra becsült munkálatok során. A nagyszabású beruházás megvalósítása érdekében 2020 novemberében szövetkezett a két határ menti megye és megyeszékhely önkormányzata.
A projektben a román országos útügyi hatóság is partnerként vesz részt. Akárcsak a bukaresti és a budapesti kormány, hiszen a határ mentén húzódó partiumi gyorsforgalmit összekapcsolják a magyarországi úthálózattal is. A bukaresti kormány tavaly decemberben hagyta jóvá egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő (M44-es) autóutat köti majd össze a romániai oldalon Nagyszalontánál a Várad és Arad között létesítendő aszfaltcsíkkal.

Ismét közelebb került a megvalósításhoz a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése, miután az Országos Környezetvédelmi Ügynökség pénteken jóváhagyta a projektet.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!