
Nagyon messze még az út vége. Autópályának kell épülnie Marzsina és Holgya között, miközben vészesen fogy az idő
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Miközben Sorin Grindeanu közlekedési miniszter továbbra sem izgul a hírhedt Marzsina–Holgya-sztrádaszakasz határidős befejezését illetően, civil szakemberek egyszerűen elképzelhetetlennek tartják, hogy Dél-Erdélyben betartható az országos helyreállítási tervben (PNRR) leszögezett szigorú céldátum, melynek elszalasztásával több száz millió eurós támogatás úszhat el.
2024. augusztus 05., 17:432024. augusztus 05., 17:43
„Ahogy már két éve mind magyarázzuk, szemben a politikusok fantazmagóriáival, semmi esély arra, hogy az A1-es autópálya Holgya és Marzsina közötti szakasza teljesen elkészüljön a PNRR-ben szereplő 2026-os határidőig” – közölte ismét a Pro Infrastruktúra Egyesület (API), leszögezve:
Az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő, civil szakembereket tömörítő szervezet vasárnap újfent érveket sorakoztatott fel Facebook-oldalán, minden bizonnyal a politikusok szűnni nem akaró, ám az egyesület szerint álságos optimizmusa láttán. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter ugyanis júliusban is úgy fogalmazott: „egyáltalán nem izgul” a határidő betartását illetően, hiszen már több hónapja dolgoznak az említett szakaszon, és „semmi olyan probléma nem merült fel”, amely hátráltatná a munkálatokat.
Csakhogy az API teljesen más képet fest a dolgok állásáról. Általánosságban kiemelik, hogy az UMB útépítő elhanyagolja a sztrádaszakaszt, ugyanis a számos más projektben érdekelt román vállalat most az A7-es Buzău–Focșani-aszfaltcsíkjára koncentrál teljes erőbedobással, ezt pedig valamennyi más építőtelep megsínyli. Emiatt nagyon rossz a mozgósítás a Temes és Hunyad megye határán húzódó pályarészen is.
Hangsúlyozzák, hogy semmilyen nyomás nincs az UMB-n a 2026-os határidő betartására, ugyanis a még 2022-ben megkötött szerződés 34 hónapos kivitelezési időszakot ír elő a hírhedt „medvealagutakat” is magában foglaló szakaszon,
Ez csupán hónapok múlva várható, hiszen még nem értek a kisajátítási folyamat végére, bizonyos erdőrészeket még nem vontak ki az illetékes erdészeti hatóság ügykezeléséből, nem lehet előkészíteni a terepet. Ugyanakkor a munkálatok nehézsége is azt vetíti előre, hogy az eddig nagyrészt sík terepen utakat építő UMB hegyvidéken nem tudja tartani a tőle megszokott iramot.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Egy jóval tapasztaltabb osztrák vállalkozó csupán napi öt métert halad az alagútásással Curtea de Argeșnél, miközben csak a terep előkészítése legalább 4 hónapot vett igénybe, a fúrás befejezte után pedig még számos más, időigényes munkát kell elvégezni.
Az említett Porr egyébként még 2023 júniusában fogott neki az 1,35 kilométeres Curtea de Argeș-i alagút fúrásának, és valószínűleg el is készül 2026 decemberére. Viszont az UMB-nek kétszer 2,13 kilométeres föld alatti átjárót kell megépítenie ugyancsak 2026 végéig. A Pro Infrastruktúra emlékeztet:
Az uniós hatóságok eddig rendre kitartottak a 2026-os felhasználási határidő mellett, amelynek meghaladása a finanszírozás elvesztését vonja maga után.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádának is nevezett része kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat (itt most egy hónapon keresztül útjavítási munkálatokat végeztek július végéig), hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédelmi szervezetek már 2010-ben panaszt tettek az Európai Bizottságnál amiatt, hogy nincs biztosítva a nagyvadak átjárása élőhelyük igen fontos részén, a Ruszka-havas környékén, mely az Erdélyi-szigethegységet a Bánsági-hegyvidékkel köti össze. Ezért építenek most alagutakat, melyek fölött átjárhatnak a vadak.
Autópálya-paradicsom 2030-ra?
Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke úgy véli, 2030 lesz az az év, amikor Borstól Marosvásárhelyig végigautózhatunk az észak-erdélyi autópálya 270 kilométerén. Ugyanakkor a hatóság vezetője szerint ekkorra elkészül többek között a magyar határon fekvő Óváritól Szatmárnémeti–Nagybánya–Beszterce-vonalon Suceaváig tervezett sztráda is (335 km), aminek még neki sem fogtak. Erdélyben meglesz addigra a Nagyszeben–Fogaras-pálya (68 km), illetve a Szebenből Pitești felé vezető is (112 km). Pistol 2030-ra befejezettnek lát 243,35 km új gyorsforgalmi utat is, köztük a Nagyvárad és Arad között húzódót.

Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.

A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) adatai szerint jelenleg 781,38 kilométernyi autópályán és expressz úton dolgoznak Romániában, amelyből 263,43 kilométer a tervezési, 517,95 kilométer pedig a kivitelezési szakaszban van.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!