Növekvő gabonaszükségletre figyelmeztetnek a szakemberek, érdemes a termelőnek kitartania
Fotó: Gábos Albin
Nem kell tartani a gabonapiaci árak összeomlásától, a jövőben inkább a folyamatosan növekvő kereslet és a gyors éghajlatváltozás miatt a mezőgazdaságra nehezedő nyomás határozza meg a kenyérgabona árának alakulását, ami emelkedő tendenciát mutat. Ez derül ki a párizsi székhelyű Agritel tanácsadó cég friss elemzéséből.
2024. augusztus 27., 20:302024. augusztus 27., 20:30
A francia székhelyű Agritel Európa és a nagyvilág legjelentősebb tanácsadó cégei közé tartozik, mezőgazdasági elemzései iránymutatóak a különböző agrárágazatok számára, elsősorban a piaci értékesítés terén. Friss elemzésük a gabonapiacot veszi górcső alá, ami az olcsóbb ukrán gabona miatt egyre több fejtörést okoz az Európai Unió legnagyobb gabonatermesztő országai – közöttük Románia – számára.
Az elemzés szerzője, Sébastien Poncelet gabonapiaci szakértő – az Agritel cég fejlesztési igazgatója – arra hívja fel a figyelmet, hogy
A hirtelen árcsökkenés vagy áremelkedés szimptómája mintegy húsz éves múltra tekint vissza. Első jelei 2007-ben jelentkeztek, majd 2010-ben és 2012-ben is egyféle piaci bizonytalanság volt tapasztalható, amit több éves nyugalom követett. Ez a biztonságosnak tartott piac borult fel a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború negatív hatásai miatt.
,,Tíz hónappal ezelőtt korábban elképzelhetetlen fluktuáció jellemezte a nemzetközi gabonapiacot, tonnánként akár napi 10 eurós áringadozást is megtapasztaltak a kereskedők, ami komoly aggodalomra adott okot. A piac viszont máig nem nyugodott meg” – foglalja össze a gabonapiac aggasztó jelenségét a francia szakértő.
Sébastien Poncelet szerint a gabonapiacra számos nyomás nehezedik: geopolitikai turbulenciák, a kereslet és kínálat gyors változása, a Föld lakosságának növekedésével összefüggő gabonafogyasztás növekedése, amire rátevődik az éghajlatváltás negatív hatása. A szakember szerint 2007 és 2012 között a világszerte tapasztalható áremelkedés a gyenge gabonatermésnek volt köszönhető, az utóbbi két esztendő árváltozásait azonban nem a magas rekordhozamok határozták meg.
Habár tavaly nyár óta nincs orosz-ukrán megállapodás a fekete-tengeri gabonafolyosóról, az ukránok szinte zavartalanul szállítják gabonaexportjukat a tengeren, illetve a Dunán keresztül, ugyanakkor nagy mennyiségű ukrán gabona a konstancai kikötőben kerül berakodásra. Az idei aratás befejezése óta az ukránok 1,44 millió tonna gabonát szállítottak elsősorban vízi úton külföldre, és a többi mezőgazdasági terményük kivitele is jelentős. Noha az ukrajnai mezőgazdasági termés mennyisége jóval kisebb, mint a háború előtti években, az ukrán gabona továbbra is meghatározó a világpiaci árak alakulásában.
A francia mezőgazdasági szakember úgy látja, amennyiben a legkisebb zavar is beállna az ukrán gabonaexport terén – az oroszok újra megakadályoznák a gabonaszállító kereskedelmi hajók forgalmát –, a búza világpiaci ára hirtelen emelkedne. A gabonapiac árainak ,,idegessége” mögött valójában az áll, hogy a világ legnagyobb gabonaimportőr országainak – például Egyiptomnak – mindössze 50 napra van elegendő gabonatartaléka. A kenyérgabona-tartalék az utóbbi tíz évben 20 százalékkal csökkent, ami a kedvezőtlen időjárás, a tartós háború vagy más negatív tényezők miatt a világ számos részében súlyos következményekkel járhat a biztonságos élelmiszer-ellátás terén, mutat rá a szakértő.
ami a gabonapiacon is drasztikus áremelkedést hozna. Összességében a gabonapiacot meghatározó valamennyi összetevő inkább abba az irányba mutat, hogy a kenyérgabonának és az olajos magvaknak közép és hosszú távon emelkedő ára lesz, amit elsősorban a növekvő kereslet határoz meg, a gabonatermesztőknek tehát érdemes kitartaniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!