Növekvő gabonaszükségletre figyelmeztetnek a szakemberek, érdemes a termelőnek kitartania
Fotó: Gábos Albin
Nem kell tartani a gabonapiaci árak összeomlásától, a jövőben inkább a folyamatosan növekvő kereslet és a gyors éghajlatváltozás miatt a mezőgazdaságra nehezedő nyomás határozza meg a kenyérgabona árának alakulását, ami emelkedő tendenciát mutat. Ez derül ki a párizsi székhelyű Agritel tanácsadó cég friss elemzéséből.
2024. augusztus 27., 20:302024. augusztus 27., 20:30
A francia székhelyű Agritel Európa és a nagyvilág legjelentősebb tanácsadó cégei közé tartozik, mezőgazdasági elemzései iránymutatóak a különböző agrárágazatok számára, elsősorban a piaci értékesítés terén. Friss elemzésük a gabonapiacot veszi górcső alá, ami az olcsóbb ukrán gabona miatt egyre több fejtörést okoz az Európai Unió legnagyobb gabonatermesztő országai – közöttük Románia – számára.
Az elemzés szerzője, Sébastien Poncelet gabonapiaci szakértő – az Agritel cég fejlesztési igazgatója – arra hívja fel a figyelmet, hogy
A hirtelen árcsökkenés vagy áremelkedés szimptómája mintegy húsz éves múltra tekint vissza. Első jelei 2007-ben jelentkeztek, majd 2010-ben és 2012-ben is egyféle piaci bizonytalanság volt tapasztalható, amit több éves nyugalom követett. Ez a biztonságosnak tartott piac borult fel a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború negatív hatásai miatt.
,,Tíz hónappal ezelőtt korábban elképzelhetetlen fluktuáció jellemezte a nemzetközi gabonapiacot, tonnánként akár napi 10 eurós áringadozást is megtapasztaltak a kereskedők, ami komoly aggodalomra adott okot. A piac viszont máig nem nyugodott meg” – foglalja össze a gabonapiac aggasztó jelenségét a francia szakértő.
Sébastien Poncelet szerint a gabonapiacra számos nyomás nehezedik: geopolitikai turbulenciák, a kereslet és kínálat gyors változása, a Föld lakosságának növekedésével összefüggő gabonafogyasztás növekedése, amire rátevődik az éghajlatváltás negatív hatása. A szakember szerint 2007 és 2012 között a világszerte tapasztalható áremelkedés a gyenge gabonatermésnek volt köszönhető, az utóbbi két esztendő árváltozásait azonban nem a magas rekordhozamok határozták meg.
Habár tavaly nyár óta nincs orosz-ukrán megállapodás a fekete-tengeri gabonafolyosóról, az ukránok szinte zavartalanul szállítják gabonaexportjukat a tengeren, illetve a Dunán keresztül, ugyanakkor nagy mennyiségű ukrán gabona a konstancai kikötőben kerül berakodásra. Az idei aratás befejezése óta az ukránok 1,44 millió tonna gabonát szállítottak elsősorban vízi úton külföldre, és a többi mezőgazdasági terményük kivitele is jelentős. Noha az ukrajnai mezőgazdasági termés mennyisége jóval kisebb, mint a háború előtti években, az ukrán gabona továbbra is meghatározó a világpiaci árak alakulásában.
A francia mezőgazdasági szakember úgy látja, amennyiben a legkisebb zavar is beállna az ukrán gabonaexport terén – az oroszok újra megakadályoznák a gabonaszállító kereskedelmi hajók forgalmát –, a búza világpiaci ára hirtelen emelkedne. A gabonapiac árainak ,,idegessége” mögött valójában az áll, hogy a világ legnagyobb gabonaimportőr országainak – például Egyiptomnak – mindössze 50 napra van elegendő gabonatartaléka. A kenyérgabona-tartalék az utóbbi tíz évben 20 százalékkal csökkent, ami a kedvezőtlen időjárás, a tartós háború vagy más negatív tényezők miatt a világ számos részében súlyos következményekkel járhat a biztonságos élelmiszer-ellátás terén, mutat rá a szakértő.
ami a gabonapiacon is drasztikus áremelkedést hozna. Összességében a gabonapiacot meghatározó valamennyi összetevő inkább abba az irányba mutat, hogy a kenyérgabonának és az olajos magvaknak közép és hosszú távon emelkedő ára lesz, amit elsősorban a növekvő kereslet határoz meg, a gabonatermesztőknek tehát érdemes kitartaniuk.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!