
Növekvő gabonaszükségletre figyelmeztetnek a szakemberek, érdemes a termelőnek kitartania
Fotó: Gábos Albin
Nem kell tartani a gabonapiaci árak összeomlásától, a jövőben inkább a folyamatosan növekvő kereslet és a gyors éghajlatváltozás miatt a mezőgazdaságra nehezedő nyomás határozza meg a kenyérgabona árának alakulását, ami emelkedő tendenciát mutat. Ez derül ki a párizsi székhelyű Agritel tanácsadó cég friss elemzéséből.
2024. augusztus 27., 20:302024. augusztus 27., 20:30
A francia székhelyű Agritel Európa és a nagyvilág legjelentősebb tanácsadó cégei közé tartozik, mezőgazdasági elemzései iránymutatóak a különböző agrárágazatok számára, elsősorban a piaci értékesítés terén. Friss elemzésük a gabonapiacot veszi górcső alá, ami az olcsóbb ukrán gabona miatt egyre több fejtörést okoz az Európai Unió legnagyobb gabonatermesztő országai – közöttük Románia – számára.
Az elemzés szerzője, Sébastien Poncelet gabonapiaci szakértő – az Agritel cég fejlesztési igazgatója – arra hívja fel a figyelmet, hogy
A hirtelen árcsökkenés vagy áremelkedés szimptómája mintegy húsz éves múltra tekint vissza. Első jelei 2007-ben jelentkeztek, majd 2010-ben és 2012-ben is egyféle piaci bizonytalanság volt tapasztalható, amit több éves nyugalom követett. Ez a biztonságosnak tartott piac borult fel a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború negatív hatásai miatt.
,,Tíz hónappal ezelőtt korábban elképzelhetetlen fluktuáció jellemezte a nemzetközi gabonapiacot, tonnánként akár napi 10 eurós áringadozást is megtapasztaltak a kereskedők, ami komoly aggodalomra adott okot. A piac viszont máig nem nyugodott meg” – foglalja össze a gabonapiac aggasztó jelenségét a francia szakértő.
Sébastien Poncelet szerint a gabonapiacra számos nyomás nehezedik: geopolitikai turbulenciák, a kereslet és kínálat gyors változása, a Föld lakosságának növekedésével összefüggő gabonafogyasztás növekedése, amire rátevődik az éghajlatváltás negatív hatása. A szakember szerint 2007 és 2012 között a világszerte tapasztalható áremelkedés a gyenge gabonatermésnek volt köszönhető, az utóbbi két esztendő árváltozásait azonban nem a magas rekordhozamok határozták meg.
Habár tavaly nyár óta nincs orosz-ukrán megállapodás a fekete-tengeri gabonafolyosóról, az ukránok szinte zavartalanul szállítják gabonaexportjukat a tengeren, illetve a Dunán keresztül, ugyanakkor nagy mennyiségű ukrán gabona a konstancai kikötőben kerül berakodásra. Az idei aratás befejezése óta az ukránok 1,44 millió tonna gabonát szállítottak elsősorban vízi úton külföldre, és a többi mezőgazdasági terményük kivitele is jelentős. Noha az ukrajnai mezőgazdasági termés mennyisége jóval kisebb, mint a háború előtti években, az ukrán gabona továbbra is meghatározó a világpiaci árak alakulásában.
A francia mezőgazdasági szakember úgy látja, amennyiben a legkisebb zavar is beállna az ukrán gabonaexport terén – az oroszok újra megakadályoznák a gabonaszállító kereskedelmi hajók forgalmát –, a búza világpiaci ára hirtelen emelkedne. A gabonapiac árainak ,,idegessége” mögött valójában az áll, hogy a világ legnagyobb gabonaimportőr országainak – például Egyiptomnak – mindössze 50 napra van elegendő gabonatartaléka. A kenyérgabona-tartalék az utóbbi tíz évben 20 százalékkal csökkent, ami a kedvezőtlen időjárás, a tartós háború vagy más negatív tényezők miatt a világ számos részében súlyos következményekkel járhat a biztonságos élelmiszer-ellátás terén, mutat rá a szakértő.
ami a gabonapiacon is drasztikus áremelkedést hozna. Összességében a gabonapiacot meghatározó valamennyi összetevő inkább abba az irányba mutat, hogy a kenyérgabonának és az olajos magvaknak közép és hosszú távon emelkedő ára lesz, amit elsősorban a növekvő kereslet határoz meg, a gabonatermesztőknek tehát érdemes kitartaniuk.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
szóljon hozzá!