
Fotó: presidency.ro
2010. november 12., 10:092010. november 12., 10:09
„Nem csak a munkaerővel járó költségek csökkentésére van szükség, növelnünk kell a képzettségi szintet, és vissza kell szorítanunk a bürokráciát. Éppen ezért elmondhatom, hogy az állami apparátus átszervezése nem ér véget 2011-ben. A jövő év csak a kezdete lesz a minőségi átalakítás folyamatának” – részletezte az államfő. Hozzátette: jelen pillanatban azonban mindenképp a költségek lefaragása a fő célkitűzés, további 26 ezer személyt kell ezért elbocsátani a kormány által a nemzetközi hitelintézetek felé vállalt 70 ezerig. „December 31-én központi, illetve helyi szinten összesen 1,29 millió közalkalmazott dolgozhat” – összegzett Băsescu.
Hasonlóképpen nyilatkozott Gheorghe Gherghina pénzügyi államtitkár is. Mint hangsúlyozta, december végére 1,29 millióra kell csökkennie a közszférában dolgozók számának ahhoz, hogy átlagosan 15 százalékkal lehessen emelni a júliusban 25 százalékkal csökkentett közalkalmazotti béreket. A béremelés megvalósításához ugyanakkor szerinte az elbocsátások mellett arra is szükség van, hogy idén ne adjanak sem üdülési prémiumot, sem pedig 13. fizetést. Gherghina elmondta, a bérekre elkülönített büdzsé 39 milliárd lejre rúg, ami a létszámcsökkentést követően 1300 lejes nettó átlagfizetést jelent.
Traian Băsescu egy csütörtöki üzleti fórumon ugyanakkor arról is beszélt, hogy nem a nyugdíjak, hanem a szociális segélyek összegét kívánják jövőre csökkenteni. „Amikor a szociális szektorról beszélünk, vitatható, hogy ebbe beleszámítanak-e a nyugdíjak. Tény azonban, hogy a nyugdíjakkal együtt szociális juttatásokra ment a költségvetési bevételek 45 százaléka. De nem a nyugdíjakat kívánjuk csökkenteni, hanem a különféle szociális segélyeket” – magyarázta az államfő.
Hozzátette: az idei év első felében mintegy 13 millió román állampolgár részesült valamilyen szociális segélyben a nyugdíjakon kívül. Az államelnök közlése szerint a költségvetési bevételek 31 százaléka ment el eközben a közalkalmazotti bérekre, így a büdzsé 76 százaléka „már eleve le volt foglalva”. „Ez a számarány túl magas egy olyan ország számára, amely fejlődni is akar” – szögezte le Băsescu. Szerinte ugyanakkor Európának nem lehet többé szociális jellege. „Komoly kétségeim vannak afelől, hogy a szociális Európa még megoldás lehet.
Eközben egy szociális Románia, amely gazdasági szempontból nem teljesít, egyenesen lehetetlen. Amíg nem tesszük pontra a gazdaságot, s nem generálunk akkora bevételeket az állami költségvetés számára, amelyből biztosítható lenne a társadalmi védőháló, becsületesek kell hogy legyünk, s azt kell mondanunk az embereknek, hogy szó sem lehet egy szociális Romániáról, amíg nincs egy eredményes Románia. Ez az egyik célkitűzés, amelyre összpontosítanunk kell a 2011-es évi költségvetésben” – összegzett az államelnök.
A hektáronkénti 100 eurós terület alapú támogatásnál nagyobb adót vetne ki a parlagon hagyott földterületekre Traian Băsescu. Az államfő javaslatát már a kormánynak is elmondta. „Az adó nem lehet kevesebb, mint a szubvenció. Ha valaki felveszi a támogatást, de nem műveli meg a földjét, akkor fizessen több adót a hektáronkénti 100 eurónál. Hiszen most majdnem megéri parlagon hagyni a területeket, miközben az Európai Unió minden hektár után ad 100 eurót” – magyarázta az államelnök. Hozzátette: mintegy 2,8 millió hektár meg nem művelt föld után fizetnek szubvenciót.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.