
Fotó: presidency.ro
2010. november 12., 10:092010. november 12., 10:09
„Nem csak a munkaerővel járó költségek csökkentésére van szükség, növelnünk kell a képzettségi szintet, és vissza kell szorítanunk a bürokráciát. Éppen ezért elmondhatom, hogy az állami apparátus átszervezése nem ér véget 2011-ben. A jövő év csak a kezdete lesz a minőségi átalakítás folyamatának” – részletezte az államfő. Hozzátette: jelen pillanatban azonban mindenképp a költségek lefaragása a fő célkitűzés, további 26 ezer személyt kell ezért elbocsátani a kormány által a nemzetközi hitelintézetek felé vállalt 70 ezerig. „December 31-én központi, illetve helyi szinten összesen 1,29 millió közalkalmazott dolgozhat” – összegzett Băsescu.
Hasonlóképpen nyilatkozott Gheorghe Gherghina pénzügyi államtitkár is. Mint hangsúlyozta, december végére 1,29 millióra kell csökkennie a közszférában dolgozók számának ahhoz, hogy átlagosan 15 százalékkal lehessen emelni a júliusban 25 százalékkal csökkentett közalkalmazotti béreket. A béremelés megvalósításához ugyanakkor szerinte az elbocsátások mellett arra is szükség van, hogy idén ne adjanak sem üdülési prémiumot, sem pedig 13. fizetést. Gherghina elmondta, a bérekre elkülönített büdzsé 39 milliárd lejre rúg, ami a létszámcsökkentést követően 1300 lejes nettó átlagfizetést jelent.
Traian Băsescu egy csütörtöki üzleti fórumon ugyanakkor arról is beszélt, hogy nem a nyugdíjak, hanem a szociális segélyek összegét kívánják jövőre csökkenteni. „Amikor a szociális szektorról beszélünk, vitatható, hogy ebbe beleszámítanak-e a nyugdíjak. Tény azonban, hogy a nyugdíjakkal együtt szociális juttatásokra ment a költségvetési bevételek 45 százaléka. De nem a nyugdíjakat kívánjuk csökkenteni, hanem a különféle szociális segélyeket” – magyarázta az államfő.
Hozzátette: az idei év első felében mintegy 13 millió román állampolgár részesült valamilyen szociális segélyben a nyugdíjakon kívül. Az államelnök közlése szerint a költségvetési bevételek 31 százaléka ment el eközben a közalkalmazotti bérekre, így a büdzsé 76 százaléka „már eleve le volt foglalva”. „Ez a számarány túl magas egy olyan ország számára, amely fejlődni is akar” – szögezte le Băsescu. Szerinte ugyanakkor Európának nem lehet többé szociális jellege. „Komoly kétségeim vannak afelől, hogy a szociális Európa még megoldás lehet.
Eközben egy szociális Románia, amely gazdasági szempontból nem teljesít, egyenesen lehetetlen. Amíg nem tesszük pontra a gazdaságot, s nem generálunk akkora bevételeket az állami költségvetés számára, amelyből biztosítható lenne a társadalmi védőháló, becsületesek kell hogy legyünk, s azt kell mondanunk az embereknek, hogy szó sem lehet egy szociális Romániáról, amíg nincs egy eredményes Románia. Ez az egyik célkitűzés, amelyre összpontosítanunk kell a 2011-es évi költségvetésben” – összegzett az államelnök.
A hektáronkénti 100 eurós terület alapú támogatásnál nagyobb adót vetne ki a parlagon hagyott földterületekre Traian Băsescu. Az államfő javaslatát már a kormánynak is elmondta. „Az adó nem lehet kevesebb, mint a szubvenció. Ha valaki felveszi a támogatást, de nem műveli meg a földjét, akkor fizessen több adót a hektáronkénti 100 eurónál. Hiszen most majdnem megéri parlagon hagyni a területeket, miközben az Európai Unió minden hektár után ad 100 eurót” – magyarázta az államelnök. Hozzátette: mintegy 2,8 millió hektár meg nem művelt föld után fizetnek szubvenciót.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.