2012. január 23., 08:072012. január 23., 08:07
Orbán Viktor a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott budapesti tárgyalása utáni tájékoztatón kijelentette: Magyarország nem akar az osztrákok pénzén élni, sőt senki más pénzén sem akar élni, hanem a saját lábán szeretne állni. Közölte: a magyar kormány olyan, az EU által kifogásolt jogszabályi pontokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg.
„Nem fogunk félreugrani. (...) Mi nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, mint amibe a görögök is belekerültek, hogy egyébként a jobb módú, szorgalmas és fegyelmezett országok, mint Ausztria és Németország polgárai úgy érezzék, hogy ők tartanak fenn olyan országokat, amelyek nem tesznek meg mindent” – hangsúlyozta Orbán. Magyarország a piacról akarja finanszírozni magát, ha a piacon felveendő hitel kamata magasabb, mint az IMF által esetleg felkínált hitel kamata, „azt fogom javasolni a kormánynak és a parlamentnek, hogy inkább fizessünk valamivel többet, de maradjunk a pénzpiacon” – erősítette meg.
Orbán Viktor arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. A miniszterelnök erről pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt. Az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabályokkal kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: „nem látok különösebben nehéz ügyet”. Kijelentette: az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek.
Orbán Viktor a „nehezebb ügyek” közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár az m1 Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott: az IMF-en a sor, hogy eldöntse, készenléti, elővigyázatossági hitelt vagy a kettő kombinációját ajánlja Magyarországnak, a kormány dolga most annyi, hogy készüljön a tárgyalásokra az IMF-fel.
Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter szintén pénteken Brüsszelben megbeszélést folytatott Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével. Amadeo Altafaj Tardio, a pénzügyi biztos szóvivője közölte, Olli Rehn üdvözölte, hogy a magyar kormány immár hajlandó párbeszédet folytatni a bizottsággal, és megtenni a szükséges törvénymódosításokat. A bizottság szóvivője szerint a szükséges lépések között vannak a jegybank teljes függetlenségét, illetve a bíróságok megbízható működését biztosító módosítások.
Fellegi Tamás annak a reményének adott hangot, hogy a közeljövőben megkezdődhetnek a tárgyalások. Arról is szólt: pénteki brüsszeli tanácskozásával a végére ért kéthetes körutazásának. A körút során – Washingtonban az IMF-nél, Frankfurtban az EKB-nál, valamint Berlinben és Bécsben a német, illetve az osztrák bankvezetésnél és kormányzatnál – megfogalmazása szerint a magyar pénzügyi helyzet szempontjából „kritikus partneri kapcsolatokat” térképezte fel. Londoni elemzők pénteken úgy vélték: a szándékolttal ellenkező hatást eredményezhet, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU „folyamatosan ostorozza” Magyarországot, hozzátették: mindazonáltal az első negyedév végére megállapodást valószínűsítenek az IMF, az Unió és a magyar kormány között.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.