2012. január 23., 08:072012. január 23., 08:07
Orbán Viktor a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott budapesti tárgyalása utáni tájékoztatón kijelentette: Magyarország nem akar az osztrákok pénzén élni, sőt senki más pénzén sem akar élni, hanem a saját lábán szeretne állni. Közölte: a magyar kormány olyan, az EU által kifogásolt jogszabályi pontokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg.
„Nem fogunk félreugrani. (...) Mi nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, mint amibe a görögök is belekerültek, hogy egyébként a jobb módú, szorgalmas és fegyelmezett országok, mint Ausztria és Németország polgárai úgy érezzék, hogy ők tartanak fenn olyan országokat, amelyek nem tesznek meg mindent” – hangsúlyozta Orbán. Magyarország a piacról akarja finanszírozni magát, ha a piacon felveendő hitel kamata magasabb, mint az IMF által esetleg felkínált hitel kamata, „azt fogom javasolni a kormánynak és a parlamentnek, hogy inkább fizessünk valamivel többet, de maradjunk a pénzpiacon” – erősítette meg.
Orbán Viktor arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. A miniszterelnök erről pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt. Az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabályokkal kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: „nem látok különösebben nehéz ügyet”. Kijelentette: az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek.
Orbán Viktor a „nehezebb ügyek” közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár az m1 Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott: az IMF-en a sor, hogy eldöntse, készenléti, elővigyázatossági hitelt vagy a kettő kombinációját ajánlja Magyarországnak, a kormány dolga most annyi, hogy készüljön a tárgyalásokra az IMF-fel.
Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter szintén pénteken Brüsszelben megbeszélést folytatott Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével. Amadeo Altafaj Tardio, a pénzügyi biztos szóvivője közölte, Olli Rehn üdvözölte, hogy a magyar kormány immár hajlandó párbeszédet folytatni a bizottsággal, és megtenni a szükséges törvénymódosításokat. A bizottság szóvivője szerint a szükséges lépések között vannak a jegybank teljes függetlenségét, illetve a bíróságok megbízható működését biztosító módosítások.
Fellegi Tamás annak a reményének adott hangot, hogy a közeljövőben megkezdődhetnek a tárgyalások. Arról is szólt: pénteki brüsszeli tanácskozásával a végére ért kéthetes körutazásának. A körút során – Washingtonban az IMF-nél, Frankfurtban az EKB-nál, valamint Berlinben és Bécsben a német, illetve az osztrák bankvezetésnél és kormányzatnál – megfogalmazása szerint a magyar pénzügyi helyzet szempontjából „kritikus partneri kapcsolatokat” térképezte fel. Londoni elemzők pénteken úgy vélték: a szándékolttal ellenkező hatást eredményezhet, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU „folyamatosan ostorozza” Magyarországot, hozzátették: mindazonáltal az első negyedév végére megállapodást valószínűsítenek az IMF, az Unió és a magyar kormány között.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.