2012. január 23., 08:072012. január 23., 08:07
Orbán Viktor a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott budapesti tárgyalása utáni tájékoztatón kijelentette: Magyarország nem akar az osztrákok pénzén élni, sőt senki más pénzén sem akar élni, hanem a saját lábán szeretne állni. Közölte: a magyar kormány olyan, az EU által kifogásolt jogszabályi pontokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg.
„Nem fogunk félreugrani. (...) Mi nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, mint amibe a görögök is belekerültek, hogy egyébként a jobb módú, szorgalmas és fegyelmezett országok, mint Ausztria és Németország polgárai úgy érezzék, hogy ők tartanak fenn olyan országokat, amelyek nem tesznek meg mindent” – hangsúlyozta Orbán. Magyarország a piacról akarja finanszírozni magát, ha a piacon felveendő hitel kamata magasabb, mint az IMF által esetleg felkínált hitel kamata, „azt fogom javasolni a kormánynak és a parlamentnek, hogy inkább fizessünk valamivel többet, de maradjunk a pénzpiacon” – erősítette meg.
Orbán Viktor arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. A miniszterelnök erről pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt. Az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabályokkal kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: „nem látok különösebben nehéz ügyet”. Kijelentette: az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek.
Orbán Viktor a „nehezebb ügyek” közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár az m1 Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott: az IMF-en a sor, hogy eldöntse, készenléti, elővigyázatossági hitelt vagy a kettő kombinációját ajánlja Magyarországnak, a kormány dolga most annyi, hogy készüljön a tárgyalásokra az IMF-fel.
Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter szintén pénteken Brüsszelben megbeszélést folytatott Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével. Amadeo Altafaj Tardio, a pénzügyi biztos szóvivője közölte, Olli Rehn üdvözölte, hogy a magyar kormány immár hajlandó párbeszédet folytatni a bizottsággal, és megtenni a szükséges törvénymódosításokat. A bizottság szóvivője szerint a szükséges lépések között vannak a jegybank teljes függetlenségét, illetve a bíróságok megbízható működését biztosító módosítások.
Fellegi Tamás annak a reményének adott hangot, hogy a közeljövőben megkezdődhetnek a tárgyalások. Arról is szólt: pénteki brüsszeli tanácskozásával a végére ért kéthetes körutazásának. A körút során – Washingtonban az IMF-nél, Frankfurtban az EKB-nál, valamint Berlinben és Bécsben a német, illetve az osztrák bankvezetésnél és kormányzatnál – megfogalmazása szerint a magyar pénzügyi helyzet szempontjából „kritikus partneri kapcsolatokat” térképezte fel. Londoni elemzők pénteken úgy vélték: a szándékolttal ellenkező hatást eredményezhet, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU „folyamatosan ostorozza” Magyarországot, hozzátették: mindazonáltal az első negyedév végére megállapodást valószínűsítenek az IMF, az Unió és a magyar kormány között.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.