2010. december 02., 09:432010. december 02., 09:43
Mint Joaquín Almunia versenyjogi biztos elmondta, jövőre már az a cél, hogy az uniós tagállamok fokozatosan leépítsék a pénzügyi válság kezelésére hozott intézkedéseket. Hangoztatta: azt reméli, 2012-ben már vissza lehetne térni az eredeti szabályokhoz.
Mint ismeretes, az EU két évvel ezelőtt, a pénzügyi válság elmélyülésekor hozott könnyített szabályokat a válságkezelő állami támogatások nyújtására. Ezzel az uniós tagállamok széles körben éltek is: a tegnap közölt adatok szerint csak a pénzügyi ágazatban összesen több mint 4500 milliárd eurónyi állami támogatásról döntöttek az intézkedések kezdete óta eltelt időszakban. A brit bankok 850 milliárd eurónyi segítséget kaptak, az írek 723 milliárdot, a németek és a dánok közel 600 milliárdot.
Magyarországon 10,3 milliárd euró állami támogatást nyújtottak a pénzügyi szektorban a válság miatt – derül ki az adatokból. A bizottság azt is hozzátette, hogy ennek nagy része (uniós szinten közel 4 ezer milliárd euró) hitelgarancia volt, amelyet fel sem használtak, és az adófizetőknek ténylegesen nem került pénzébe.
A most bejelentett szigorítás következtében a segítségre szoruló pénzintézeteknek minden esetben modernizációs tervet is készíteniük kell, hogy megkaphassák az állami támogatást. Ez csak abban az esetben volt kötelező eddig, ha a támogatás értéke elérte a kockázati vagyon 2 százalékát. A kormánygaranciákat szintén csak fokozottabb ellenőrzés mellett és nagyobb illeték ellenében vehetik igénybe.
Döntött a bizottság arról is, hogy megtartja azokat a könnyítéseket, amelyek mellett a kis- és középes vállalkozások hitelhez juthatnak, de ennek feltételeit szintén szigorította. A nagy cégek hitelfelvételére pedig ezentúl gyakorlatilag nem vonatkozik a válság idejére hozott átmeneti szabályozás. Meghosszabbította a bizottság az exporthitel-garanciára vonatkozó eljárási egyszerűsítéseket is, és döntött arról, hogy 1,5 millió helyett 2,5 millió legyen a felső határa annak a kezdő finanszírozásnak, amellyel az állam beszállhat egy új cég elindításába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok