2010. december 02., 09:432010. december 02., 09:43
Mint Joaquín Almunia versenyjogi biztos elmondta, jövőre már az a cél, hogy az uniós tagállamok fokozatosan leépítsék a pénzügyi válság kezelésére hozott intézkedéseket. Hangoztatta: azt reméli, 2012-ben már vissza lehetne térni az eredeti szabályokhoz.
Mint ismeretes, az EU két évvel ezelőtt, a pénzügyi válság elmélyülésekor hozott könnyített szabályokat a válságkezelő állami támogatások nyújtására. Ezzel az uniós tagállamok széles körben éltek is: a tegnap közölt adatok szerint csak a pénzügyi ágazatban összesen több mint 4500 milliárd eurónyi állami támogatásról döntöttek az intézkedések kezdete óta eltelt időszakban. A brit bankok 850 milliárd eurónyi segítséget kaptak, az írek 723 milliárdot, a németek és a dánok közel 600 milliárdot.
Magyarországon 10,3 milliárd euró állami támogatást nyújtottak a pénzügyi szektorban a válság miatt – derül ki az adatokból. A bizottság azt is hozzátette, hogy ennek nagy része (uniós szinten közel 4 ezer milliárd euró) hitelgarancia volt, amelyet fel sem használtak, és az adófizetőknek ténylegesen nem került pénzébe.
A most bejelentett szigorítás következtében a segítségre szoruló pénzintézeteknek minden esetben modernizációs tervet is készíteniük kell, hogy megkaphassák az állami támogatást. Ez csak abban az esetben volt kötelező eddig, ha a támogatás értéke elérte a kockázati vagyon 2 százalékát. A kormánygaranciákat szintén csak fokozottabb ellenőrzés mellett és nagyobb illeték ellenében vehetik igénybe.
Döntött a bizottság arról is, hogy megtartja azokat a könnyítéseket, amelyek mellett a kis- és középes vállalkozások hitelhez juthatnak, de ennek feltételeit szintén szigorította. A nagy cégek hitelfelvételére pedig ezentúl gyakorlatilag nem vonatkozik a válság idejére hozott átmeneti szabályozás. Meghosszabbította a bizottság az exporthitel-garanciára vonatkozó eljárási egyszerűsítéseket is, és döntött arról, hogy 1,5 millió helyett 2,5 millió legyen a felső határa annak a kezdő finanszírozásnak, amellyel az állam beszállhat egy új cég elindításába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok