2010. december 02., 09:432010. december 02., 09:43
Mint Joaquín Almunia versenyjogi biztos elmondta, jövőre már az a cél, hogy az uniós tagállamok fokozatosan leépítsék a pénzügyi válság kezelésére hozott intézkedéseket. Hangoztatta: azt reméli, 2012-ben már vissza lehetne térni az eredeti szabályokhoz.
Mint ismeretes, az EU két évvel ezelőtt, a pénzügyi válság elmélyülésekor hozott könnyített szabályokat a válságkezelő állami támogatások nyújtására. Ezzel az uniós tagállamok széles körben éltek is: a tegnap közölt adatok szerint csak a pénzügyi ágazatban összesen több mint 4500 milliárd eurónyi állami támogatásról döntöttek az intézkedések kezdete óta eltelt időszakban. A brit bankok 850 milliárd eurónyi segítséget kaptak, az írek 723 milliárdot, a németek és a dánok közel 600 milliárdot.
Magyarországon 10,3 milliárd euró állami támogatást nyújtottak a pénzügyi szektorban a válság miatt – derül ki az adatokból. A bizottság azt is hozzátette, hogy ennek nagy része (uniós szinten közel 4 ezer milliárd euró) hitelgarancia volt, amelyet fel sem használtak, és az adófizetőknek ténylegesen nem került pénzébe.
A most bejelentett szigorítás következtében a segítségre szoruló pénzintézeteknek minden esetben modernizációs tervet is készíteniük kell, hogy megkaphassák az állami támogatást. Ez csak abban az esetben volt kötelező eddig, ha a támogatás értéke elérte a kockázati vagyon 2 százalékát. A kormánygaranciákat szintén csak fokozottabb ellenőrzés mellett és nagyobb illeték ellenében vehetik igénybe.
Döntött a bizottság arról is, hogy megtartja azokat a könnyítéseket, amelyek mellett a kis- és középes vállalkozások hitelhez juthatnak, de ennek feltételeit szintén szigorította. A nagy cégek hitelfelvételére pedig ezentúl gyakorlatilag nem vonatkozik a válság idejére hozott átmeneti szabályozás. Meghosszabbította a bizottság az exporthitel-garanciára vonatkozó eljárási egyszerűsítéseket is, és döntött arról, hogy 1,5 millió helyett 2,5 millió legyen a felső határa annak a kezdő finanszírozásnak, amellyel az állam beszállhat egy új cég elindításába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok