Folytatódik a vita a vélt költségvetési hiányról

A parlament két házának költségvetési bizottsága közösen vizsgálja ki az előző kormány által tavaly augusztusban és novemberben végrehajtott költségvetés-kiigazítást, illetve a társadalombiztosítási hozzájárulások büdzséjének kiegészítését – döntött keddi összevont ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága.

Mint Marcel Ciolacu szociáldemokrata párti (PSD) alsóházi jegyző elmondta, a Liviu Dragnea pártelnök által kezdeményezett vizsgálat többek között azt hivatott kideríteni, hogyan számolták ki a becsült bevételeket, amelyek alapján pozitív költségvetés-kiegészítést fogadtak el, mely állami intézmények részéről érkeztek ezek a becslések, melyik intézmény mekkora összegű bevételt vetített előre, illetve hogy mekkora volt a költségvetés bevétele 2016. december 31-én, és mekkora bevétellel számoltak a 2016-os év költségvetésének kidolgozásakor. Emellett a költségvetési bevételek alakulásával és a lehívott európai uniós alapokkal kapcsolatos kérdésekre is válaszolniuk kell majd a megkérdezetteknek – ecsetelte a jegyző.

Ciolacu szerint miután a két ház plénuma rábólint a vizsgálat lefolytatásáról szóló kezdeményezésre, tíz nap áll a szakbizottsági testületek rendelkezésére a jelentés elkészítésére. A képviselőház, valamint a szenátus elnöke jövő héten dönt arról, mikor kerül sor arra az együttes ülésre, amelyen szavazásra bocsátják a vizsgálat elkezdéséről szóló kezdeményezést.

Ellenzéki nem

„A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) nem szavazta meg a házbizottságok együttes ülésén az augusztusi és a novemberi költségvetési kiigazításokat ellenőrző bizottság létrehozását\" – jelentette be az ülést követően Nicuşor Dan, az USR elnöke. „Vannak kérdések, amelyeket természetesen fel lehet tenni, azonban ehhez nem szükséges vizsgálóbizottságot alakítani, elég megnézni a román állam hivatalos dokumentumait, az illető büdzsékiigazítások indoklásait\" – jelentette ki Dan, bírálva egyúttal a parlament és a rendkívüli ülésszak egyik percről a másikra történt összehívását is.

„A parlament tevékenysége és a demokrácia is romlani kezdett. Nincs rendben az sem, hogy a kormány a rendelethozásról szóló jogszabályban sarkalatos törvények módosítását is javasolja – ezért kértek jogorvoslatot az alkotmánybíróságtól. Az sincs rendben, hogy egyik percről a másikra összehívták a parlamentet. Az sincs rendben, hogy a parlamentet csak azért hívták össze, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket tudjon kibocsátani. Tehát ilyen körülmények között a parlament csak egyfajta terepasztal ahhoz, hogy a kormány rendeleteket adhasson ki, ha nem tud egyszerűeket, akkor sürgősségieket\" – vélekedett az USR elnöke.

Predoiu: politikai bosszú zajlik

Cătălin Predoiu, a képviselőház liberális alelnöke úgy vélekedett, hogy Liviu Dragnea politikai bosszút tervez a Cioloş-kormány ellen. „A PSD és a képviselőház elnöki tisztségét betöltő Liviu Dragnea politikai bosszút tervez az előző kormány ellen, amikor összehívja a parlamentet, hogy jóváhagyják egy parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását olyan tettek kapcsán, amiket a gazdasági minisztériumhoz intézett egyszerű kérdéssel tisztázni lehet\" – fogalmazott a liberális politikus. Hozzátette: a PSD ahelyett, hogy gyakorlatba ültetné kormányprogramját, „immár hagyományosan\" az előző kormány által hagyott „nehéz örökséggel\" van elfoglalva. „Tehát egyszerűen csak egy arculati kérdésről van szó, ami végül a parlament hitelvesztéséhez fog vezetni a vizsgálóbizottság intézményének nevetségessé tétele miatt. Ez ismételten azt bizonyítja, hogy összetévesztik Románia parlamentjét Dragnea úr hűbérbirtokával\" – mondta Predoiu.

Ironikusan jegyezte meg ugyanakkor, hogy nem érti, Dragnea miért nem kéri a Ponta-kormány által elfogadott kiigazítások kivizsgálását is, miért nem vizsgáltatja ki a Cioloș-kabinetet megelőző PSD-kormányzás fontos gazdasági célkitűzéseinek elmulasztását. Meglátása szerint ugyanakkor a PSD képmutató, amikor ezt a vizsgálóbizottságot kezdeményezi. „Nagyon jól tudjuk, hogy a minisztériumokat a Cioloș-kormány idején is átszőtték a PSD emberei. A minisztériumi apparátusokban ott maradtak Ponta úr emberei, a PSD emberei\" – hívta fel a figyelmet a képviselőház alelnöke.

Cáfol a volt pénzügyminiszter

Megszólalt közben Anca Dragu, a technokrata kabinet pénzügyminisztere is. A szakember a Mediafax hírügynökségnek azt mondta, nem hiányzó pénzösszegek okozhatják a Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök által emlegetett „lyukat\", hanem az európai uniós alapok gyenge lehívásáról van szó. Úgy véli ugyanakkor, hogy ez a vita komoly érvek nélkül robbant ki. „A perecen attól képződött lyuk, hogy a bejelentett intézkedéseikhez nincs finanszírozás\" – fogalmazott Anca Dragu.

A volt tárcavezető elmagyarázta, hogy a büdzsé a gazdasági növekedés becsült értéke alapján épül fel: megbecsülik az adóbevételeket, ezek jelentik a bevételek mintegy 80 százalékát. De vannak még más bevételek is, mint a külföldi visszatérítendő és vissza nem térítendő források. Az uniós források egyforma mértékben jelennek meg a bevételeknél és a kiadásoknál. Ezeket nem az állam kapja, hanem közintézmények, amelyek az illető évben meg akarják valósítani vonatkozó projektjüket. „Ezek a bevételek, amelyek nem függnek a pénzügyminisztériumtól és az adóhatóságtól, kevésbé fontosak a költségvetés hiányára nézve\" – magyarázta Anca Dragu.

Szerinte ha lefaragnánk az uniós alapokból származó bevételekből, akkor a projekteket nem lehetne elkezdeni. „Lehet, hogy a mostani kormány ezekbe a különbségekbe kötött bele. Mert különbség van a bevételi és a kiadási oldalon is. A kiadásoknál tulajdonképpen még nagyobb is a megtakarítás, mert más kiadásoknál is voltak megtakarításaink, mivel a deficit a cél alatt maradt. Más szóval: nem sikerült lehívni a betervezett mennyiségű uniós pénzösszeget\" – közölte Dragu.

Rámutatott továbbá, hogy novemberben és decemberben az áfabevételek kisebbnek tűnhetnek, mivel nagy összegben térítettek vissza áfát, ugyanakkor a gyógyszerek árának csökkentése miatt kevesebb pénz folyt be a büdzsébe a clawback adóból is, és az üzemanyagokra kivetett hétcentes jövedéki adó januártól történő eltörlésének bejelentése miatt, sokan megvárták az új évet a tankolással, ami szintén a tervezettnél kevesebb adóbevételt eredményezett.