2010. július 13., 14:582010. július 13., 14:58
Az alternatív energia részesedése az energiafelhasználásban 10,8 százalékra nőtt a 2008-as adatok szerint az Európai Unióban – közölte tegnap az Európai Bizottság az Európai Uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataira hivatkozva.
A jelentés alapján a 27 tagállam közül Svédország hasznosít a legtöbb alternatív energiát, a skandináv államban a szükséglet 44,4 százalékát fedezik alternatív forrásokból. A második helyen – 30,5 százalékos aránnyal – Finnország, a harmadikon 29,9 százalékkal Lettország áll, míg a negyedik 28,5 százalékkal Ausztria. Az összehasonlítás szerint Máltán használják a legkevesebb alternatív energiát, a szükséglet mindössze 0,2 százalékát fedezik megújuló forrásokból, vagyis nap-, szél-, termikus- és geotermikus energiából, illetve biomasszából származó vagy fotovoltaikus energiából.
A megújuló energiaforrásokból 2006-ban átlagosan még csak a szükséglet 8,8 százalékát fedezték a tagállamok, egy évvel később ez az arány 9,7 százalékra nőtt. Az Európai Bizottságnak a megújuló forrásokból származó energia felhasználásának növekedését célzó 2009-es irányelve minden európai uniós tagállam számára egyedi értékeket határozott meg annak érdekében, hogy 2020-ra a közösségben az energiaszükséglet 20 százaléka megújuló forrásokból származzék.
A tagállamok majdnem mindegyike növelte az alternatív energiaforrások részesedését 2006 és 2008 között, de Németországban és Csehországban például – egytized százalékkal – csökkent a megújuló energia aránya a jelentés szerint. A legnagyobb emelkedés Ausztriában, Észtországban és Romániában volt megfigyelhető: ezekben az országokban 24,8 százalékról 29,5 százalékra, 16,1 százalékról 19,1 százalékra, illetve 17,5 százalékról 20,4 százalékra emelkedett az alternatív energia aránya.
Magyarországon a 2007-es 6 százalékról 2008-ra 6,6 százalékra nőtt az alternatív energiaforrások felhasználásának aránya, 2020-ra ennek az értéknek 13 százalékra kellene emelkednie. Romániában hasonlóképpen további bővülés várható, hiszen az orzság több régiójában is hatalmas szélerőmű-parkok kialakítását kezdték el vagy vették tervbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok