2010. július 13., 14:582010. július 13., 14:58
Az alternatív energia részesedése az energiafelhasználásban 10,8 százalékra nőtt a 2008-as adatok szerint az Európai Unióban – közölte tegnap az Európai Bizottság az Európai Uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataira hivatkozva.
A jelentés alapján a 27 tagállam közül Svédország hasznosít a legtöbb alternatív energiát, a skandináv államban a szükséglet 44,4 százalékát fedezik alternatív forrásokból. A második helyen – 30,5 százalékos aránnyal – Finnország, a harmadikon 29,9 százalékkal Lettország áll, míg a negyedik 28,5 százalékkal Ausztria. Az összehasonlítás szerint Máltán használják a legkevesebb alternatív energiát, a szükséglet mindössze 0,2 százalékát fedezik megújuló forrásokból, vagyis nap-, szél-, termikus- és geotermikus energiából, illetve biomasszából származó vagy fotovoltaikus energiából.
A megújuló energiaforrásokból 2006-ban átlagosan még csak a szükséglet 8,8 százalékát fedezték a tagállamok, egy évvel később ez az arány 9,7 százalékra nőtt. Az Európai Bizottságnak a megújuló forrásokból származó energia felhasználásának növekedését célzó 2009-es irányelve minden európai uniós tagállam számára egyedi értékeket határozott meg annak érdekében, hogy 2020-ra a közösségben az energiaszükséglet 20 százaléka megújuló forrásokból származzék.
A tagállamok majdnem mindegyike növelte az alternatív energiaforrások részesedését 2006 és 2008 között, de Németországban és Csehországban például – egytized százalékkal – csökkent a megújuló energia aránya a jelentés szerint. A legnagyobb emelkedés Ausztriában, Észtországban és Romániában volt megfigyelhető: ezekben az országokban 24,8 százalékról 29,5 százalékra, 16,1 százalékról 19,1 százalékra, illetve 17,5 százalékról 20,4 százalékra emelkedett az alternatív energia aránya.
Magyarországon a 2007-es 6 százalékról 2008-ra 6,6 százalékra nőtt az alternatív energiaforrások felhasználásának aránya, 2020-ra ennek az értéknek 13 százalékra kellene emelkednie. Romániában hasonlóképpen további bővülés várható, hiszen az orzság több régiójában is hatalmas szélerőmű-parkok kialakítását kezdték el vagy vették tervbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok