2010. július 13., 14:582010. július 13., 14:58
Az alternatív energia részesedése az energiafelhasználásban 10,8 százalékra nőtt a 2008-as adatok szerint az Európai Unióban – közölte tegnap az Európai Bizottság az Európai Uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataira hivatkozva.
A jelentés alapján a 27 tagállam közül Svédország hasznosít a legtöbb alternatív energiát, a skandináv államban a szükséglet 44,4 százalékát fedezik alternatív forrásokból. A második helyen – 30,5 százalékos aránnyal – Finnország, a harmadikon 29,9 százalékkal Lettország áll, míg a negyedik 28,5 százalékkal Ausztria. Az összehasonlítás szerint Máltán használják a legkevesebb alternatív energiát, a szükséglet mindössze 0,2 százalékát fedezik megújuló forrásokból, vagyis nap-, szél-, termikus- és geotermikus energiából, illetve biomasszából származó vagy fotovoltaikus energiából.
A megújuló energiaforrásokból 2006-ban átlagosan még csak a szükséglet 8,8 százalékát fedezték a tagállamok, egy évvel később ez az arány 9,7 százalékra nőtt. Az Európai Bizottságnak a megújuló forrásokból származó energia felhasználásának növekedését célzó 2009-es irányelve minden európai uniós tagállam számára egyedi értékeket határozott meg annak érdekében, hogy 2020-ra a közösségben az energiaszükséglet 20 százaléka megújuló forrásokból származzék.
A tagállamok majdnem mindegyike növelte az alternatív energiaforrások részesedését 2006 és 2008 között, de Németországban és Csehországban például – egytized százalékkal – csökkent a megújuló energia aránya a jelentés szerint. A legnagyobb emelkedés Ausztriában, Észtországban és Romániában volt megfigyelhető: ezekben az országokban 24,8 százalékról 29,5 százalékra, 16,1 százalékról 19,1 százalékra, illetve 17,5 százalékról 20,4 százalékra emelkedett az alternatív energia aránya.
Magyarországon a 2007-es 6 százalékról 2008-ra 6,6 százalékra nőtt az alternatív energiaforrások felhasználásának aránya, 2020-ra ennek az értéknek 13 százalékra kellene emelkednie. Romániában hasonlóképpen további bővülés várható, hiszen az orzság több régiójában is hatalmas szélerőmű-parkok kialakítását kezdték el vagy vették tervbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok