
2010. július 13., 14:582010. július 13., 14:58
Az alternatív energia részesedése az energiafelhasználásban 10,8 százalékra nőtt a 2008-as adatok szerint az Európai Unióban – közölte tegnap az Európai Bizottság az Európai Uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataira hivatkozva.
A jelentés alapján a 27 tagállam közül Svédország hasznosít a legtöbb alternatív energiát, a skandináv államban a szükséglet 44,4 százalékát fedezik alternatív forrásokból. A második helyen – 30,5 százalékos aránnyal – Finnország, a harmadikon 29,9 százalékkal Lettország áll, míg a negyedik 28,5 százalékkal Ausztria. Az összehasonlítás szerint Máltán használják a legkevesebb alternatív energiát, a szükséglet mindössze 0,2 százalékát fedezik megújuló forrásokból, vagyis nap-, szél-, termikus- és geotermikus energiából, illetve biomasszából származó vagy fotovoltaikus energiából.
A megújuló energiaforrásokból 2006-ban átlagosan még csak a szükséglet 8,8 százalékát fedezték a tagállamok, egy évvel később ez az arány 9,7 százalékra nőtt. Az Európai Bizottságnak a megújuló forrásokból származó energia felhasználásának növekedését célzó 2009-es irányelve minden európai uniós tagállam számára egyedi értékeket határozott meg annak érdekében, hogy 2020-ra a közösségben az energiaszükséglet 20 százaléka megújuló forrásokból származzék.
A tagállamok majdnem mindegyike növelte az alternatív energiaforrások részesedését 2006 és 2008 között, de Németországban és Csehországban például – egytized százalékkal – csökkent a megújuló energia aránya a jelentés szerint. A legnagyobb emelkedés Ausztriában, Észtországban és Romániában volt megfigyelhető: ezekben az országokban 24,8 százalékról 29,5 százalékra, 16,1 százalékról 19,1 százalékra, illetve 17,5 százalékról 20,4 százalékra emelkedett az alternatív energia aránya.
Magyarországon a 2007-es 6 százalékról 2008-ra 6,6 százalékra nőtt az alternatív energiaforrások felhasználásának aránya, 2020-ra ennek az értéknek 13 százalékra kellene emelkednie. Romániában hasonlóképpen további bővülés várható, hiszen az orzság több régiójában is hatalmas szélerőmű-parkok kialakítását kezdték el vagy vették tervbe.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.