2013. március 21., 13:132013. március 21., 13:13
A hozzájárulás mértékét maguk a kórházak állapítják meg, de az összeg nem lehet nagyobb 10 lejnél, és azt a kezelés időtartamától függetlenül egyetlen alkalommal, a kórházból való távozáskor kell megfizetni - magyarázta Nicolaescu.
Hozzátette: továbbra is ingyenes marad a kórházi ellátás a kiskorúak, a várandósok, az országos programokban részt vevő krónikus betegek (AIDS, TBC, rák, cukorbetegség), az átlagosnál kisebb nyugdíjjal rendelkező idősek számára, és sürgősségi beutalás esetén sem kell hozzájárulást fizetniük a közegészségügyi ellátásra jogosult személyeknek.
A tárcavezető kifejtette: az egészségügy egyik gondja az, hogy a páciensek olyan panaszokkal is a kórházakhoz fordulnak, amelyeket a háziorvos vagy a szakorvos kezelni tudna.
A keretszerződést az egészségügyi szolgáltatók (köztük a kórházak és háziorvosok) kötik meg évente az országos egészségbiztosítási pénztárral és a szaktárcával, ebben határozzák meg az ingyenes szolgáltatások alapcsomagját. Az új keretszerződés - a kórházi hozzájárulással együtt - április elsején lép hatályba.
A kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) állapodott meg a kórházi hozzájárulás bevezetéséről januárban: a vállalás a bukaresti kabinetnek az IMF-hez küldendő szándéklevelébe is bekerül. A hozzájárulás egyik célja az, hogy visszaszorítsa az indokolatlan kórházi beutalások számát és az alapellátás felé terelje a pácienseket.
„Nincsen szó vizitdíjról. Nem a háziorvosi rendelésről beszélünk és nem is a sürgősségi ellátásról, kizárólag a kórházi beutalásról: pontosabban a kórház elhagyásakor kell majd a pácienseknek egy jelképes, tíz lejnél nem nagyobb összegű hozzájárulást fizetniük” - magyarázta januárban, az IMF-fel folytatott egyeztetés után Victor Ponta kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Látogatottsági adatok