Év eleji aggodalmak. Egyre többen érzik azt, hogy nem elég a fizetésük
Fotó: Jakab Mónika
A munkavállalók mintegy 53 százaléka fizetésemelésre számít 2023-ban, és 40 százalékuk munkahelyet vált, ha nem nő a bére – derül ki egy friss felmérés kedden közzétett eredményeiből.
2023. január 10., 14:252023. január 10., 14:25
2023. január 10., 14:262023. január 10., 14:26
Az Undelucrăm.ro online platform decemberben készített közvélemény-kutatásában 3834 munkavállalót és 446 munkáltatót (a vállalatok humánerőforrás-szakértőit) kérdezett meg.
Az Agerpres által idézett felmérés eredményei szerint a megkérdezett munkavállalók mintegy 27 százalékának 20–30 százalékos béremelésre lenne szüksége ahhoz, hogy meg tudjon élni, 20 százalék 10-15 százalékos, 19 százalék pedig 15 és 20 százalék közötti fizetésemelésre számít. Mintegy 7 százalék mondta azt, hogy 50 százalékot meghaladó béremelést szeretne, 6,5 százalék pedig akkor is meg tudna birkózni a kiadásokkal, ha a fizetése nem nő idén.
19 százalék ez esetben bértárgyalást kezdeményez felettesével, 13 százalék egy második állás után néz, 9 százalék pedig egyéb juttatásokkal is beérné. A válaszadók 19 százalékának nincsen B terve arra az esetre, ha idén nem kap fizetésemelést.
Romániában az alkalmazottak kevesebb mint harmada részesült idén béremelésben, amelynek mértéke többnyire nem fedezte a 15 százalék körüli éves inflációt – derült ki egy friss felmérésből, amelynek eredményeit a Mediafax hírügynökség ismertette hétfőn.
A megkérdezett munkavállalók mintegy 35 százaléka azt nyilatkozta, hogy évente emelik a fizetését, 28 százaléknak csak akkor, ha bértárgyalást kér, 19 százalék a teljesítmény függvényében kap nagyobb fizetést, 12 százalék pedig azt mondta, hogy vállalatánál csak bizonyos beosztások esetében van évente béremelés. A válaszadók közel 2 százaléka válaszolta azt, hogy negyedévente, 5 százaléknak pedig kétévente növelik a fizetését.
például kevesebbet fog utazni, nyaralni, és olcsóbb termékeket fog vásárolni. Körülbelül 23 százalék nagyobb változtatásokra kényszerül, például nem vásárol új ruhát, inkább saját márkás termékeket választ az áruházakban, és még jobban odafigyel a közüzemi költségekre (energiaszámla, vízdíj).
A válaszadók 17 százaléka azt gondolja, hogy nagyon nehezen fog boldogulni, mert a törlesztőrészletek és az egyéb nagyobb kiadások felemésztik havi jövedelmük nagy részét. Körülbelül 13 százalék mondta azt, hogy nem kell ugyan törlesztőrészletet fizetnie, de így is nehéz dolga lesz, mert alacsony a fizetése, és nincs kilátásban béremelés. Tíz százalék azt vallotta, hogy nehéz dolga lesz, mert a törlesztőrészlet elviszi a család havi jövedelmének jelentős részét, de kap némi segítséget a szülőktől.
A munkáltatók mintegy 62 százaléka nyilatkozta azt, hogy idén emelni tervezi alkalmazottai fizetését, 21 százalék csak bizonyos munkakörben dolgozó alkalmazottak bérért készül növelni, 17 százalék pedig nem emel fizetést ebben az évben.
Az országos nettó átlagbér szeptemberben 4003 volt, 70 lejjel (1,8 százalékkal) nagyobb, mint augusztusban, a bruttó átlagbér pedig 6457 lej volt, 109 lejjel (1,7 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
A HR-szakemberek 36 százaléka szerint vállalatuknál 5–10 százalékkal fognak nőni a bérek idén, 22 százalék 5 százalékos, 17 százalék pedig 10–15 százalékos emelésre készül.
A munkáltatók 52 százaléka a munkavállalók motiváltságának fenntartására irányuló éves terv részeként tervezi végrehajtani a béremelést, 28 százalék a gazdasági konjunktúra, 17 százalék a munkaerőpiac dinamikája, 2,5 százalék pedig a vállalat várakozásokat felülmúló teljesítménye miatt ad fizetésemelést. Körülbelül 5 százalék más okokból tervezi emelni a béreket.
Azok, akik nem emelik a fizetéseket, jobbára – 39 százalékban – azért döntöttek így, mert más módon akarják megjutalmazni alkalmazottaikat. A megkérdezett munkavállalók 28 százaléka azért nem emeli a fizetéseket, mert a vállalat pénzügyi helyzete ezt nem teszi lehetővé, 17 százalék a makrogazdasági környezetre hivatkozott, 17 százalék pedig azzal indokolta a döntést, hogy vállalatuknál csak bértárgyalással nőnek a bérek.
Az Undelucrăm.ro a legnagyobb online munkavállalói közösség Romániában, a platformon regionális szinten több mint egymillió munkavállaló van jelen.
Átlagban 12 százalékkal nőttek ebben az évben a bruttó bérek a magánvállalatoknál – derül ki a PwC Románia csütörtökön közzétett felméréséből.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!