Hirdetés

Megnőtt a hitelezési „étvágy” – Fittyet hányt a járványra a jelzálogkölcsön-felvétel üteme, de még hiányzik a vállalkozókedv

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Rekordot dönt a hitelezés üteme Romániában, a lakossági kölcsönfelvétel megközelíti a több mint egy évtizeddel ezelőtti gazdasági válság szintjét. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint jó jel, hogy a lakosság jobban megfontolja, mire költ, ám nem segíti a gazdaság növekedését a cégek körében tapasztalható alacsonyabb hitelfelvételi hajlandóság.

Bíró Blanka

2021. október 07., 19:122021. október 07., 19:12

A koronavírus-járvány ellenére az elmúlt egy év során a hitelezés üteme elérte a 2008–2009-es gazdasági válság utáni legmagasabb szintet, kiemelkedően teljesítenek a jelzáloghitelek, a bankok kitűnő évet zárhatnak Romániában. A Profit.ro gazdasági portál cikke szerint a kölcsönfelvétel növekedésének hátterében több tényező áll: az infláció, valamint az a tény, hogy a pandémia által meghatározott 2020-as visszaeséshez képest valóban nagyobb mértékű az emelkedés.

Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese lapunknak kifejtette,

Hirdetés

valójában relatív növekedésről beszélhetünk, hiszen a 2020-as esztendő nem minősíthető „egészséges” viszonyítási alapnak a járványügyi korlátozások miatt, így a tavalyi visszaeséstől számítva az idei növekedés nagyobb.

Másrészt figyelembe kell venni az infláció emelkedését, hiszen ha tavaly 3 százalékkal nőtt a hitelezés, és 2,5 százalékos volt az infláció, akkor az 0,5 százalékos reálnövekedést jelent.

Eközben idén 10 százalékkal nőtt a hitelpiac, miközben 5 százalékos az infláció, tehát valójában 5 százalékos a hitelek növekedése. Ezért érdemes a tavalyi és a 2021-es adatokat együtt vizsgálni, és összehasonlítani a járvány előtti 2019-es esztendővel, így augusztusra az elmúlt két év átlaga 8–8,5 százalékos növekedést mutat abszolút értékben, ami megfelel az elmúlt 5–6 esztendő átlagának, tehát nem jobb, nem is rosszabb.

Idézet
„Az mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a helyreállás megtörtént, tehát amit visszafogtunk a hitelfelvételben 2020-ban, azt behoztuk 2021-ben, vagyis gyorsan lezajlott a helyrebillenés”

– állapította meg az elemző.

Megfontoltabban kölcsönöz a lakosság

Bordás Attila felhívta a figyelmet, hogy érdekes módon 2020-ban egyedül a lakossági fogyasztási hitelek csökkentek összértékben, ami szerinte érett gondolkodásra utal. Míg 2008-ban a válságra utaló figyelmeztető jelek ellenére is rekordokat döntött a fogyasztási hitelek értéke, tehát az emberek televízió, hűtő, fogyasztási cikkek vásárlására vettek fel kölcsönt, tavaly ezek száma és értéke csökkent, ami arra enged következtetni, hogy a lakosság tanult a korábbi válságból: ha intő jelek érkeznek, az ilyen típusú költekezést visszafogják vagy halasztják. A fogyasztási hitelek növekedési üteme az átlag alatt van, ami azt jelzi, hogy az emberek óvatosak a rövid távú befektetésekkel.

Ezzel szemben az ingatlanvásárlásra felvett hitelek olyan mértékben növekednek, mintha nem is lett volna járvány, vagyis 11–14 százalékos a növekedés, akárcsak az elmúlt években, sőt idén ez még fel is gyorsult.

A pénzügyi szakértő rámutatott, ehhez hozzájárult az is, hogy a kormány tavaly módosította az Első otthon program feltételeit, megkétszerezve, 70 ezer euróról 140 ezer euróra emelve az igényelhető hitel értékét. Ily módon ha a hitelek száma nem is nőtt, az abszolút érték igen.

Az ingatlanpiac jellemzően a nagyvárosokban pörög, Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Nagyváradon vagy Jászvásáron a gazdasági növekedés, a bérek emelkedésének üteme még mindig meghaladja az ingatlanfejlesztését, így a kereslet nagyobb a kínálatnál, ami az árak további növekedését eredményezi. Az ingatlanvásárlási hitelek 80 százaléka a nagyvárosokban összpontosult, így ott a járvány hatása is kevésbé érződött ezen a téren, mint a közepes  vagy kisvárosokban.

Hiányzik a vállalkozói szellem

A szakértő ugyanakkor szomorúnak tartja, hogy 2015 óta a jogi személyek esetében a hitelezés növekedési üteme a lakossági hitelezés szintje alatt mozog, ami azt jelenti, hogy kisebb ütemben bővül a gazdaság, mint a lakossági fogyasztás.

Bordás Attila szerint

ehhez hozzájárul az is, hogy a külföldön élő román állampolgárok sok pénzt utalnak haza, ugyanakkor egyes gazdasági ágazatok még mindig szürke zónában működnek.

Ezért kijelenthető, hogy Romániában a fejlődés üteme elmarad a potenciálhoz képest, így oda jutottunk, hogy a bankokban letétben lévő pénz másfélszerese az összhitelállománynak, tehát több pénz van a pénzintézeteknél, mint amennyit ki tudnak helyezni hitelként.

A bankok azzal szembesülnek, hogy van pénzük, ám nincs életképes vállalkozás, amelynek odaadhatnák. A többlettel a bankok a román államot finanszírozzák, viszont ezzel az a gond, hogy így enyhe a gazdaságélénkítő hatása.

Idézet
Rendelkezésre áll a tőke, de hiányzik a vállalkozókedv. A gazdasági növekedés egyik fékezője, hogy Romániában alacsony a vállalkozások száma a lakosság számához viszonyítva. Ez összefügg azzal is, hogy a vállalkozó szellemű fiatalok jelentős része kivándorol”

– nyilatkozta lapunknak Bordás Attila.

A bankok jónak ígérkező évi kilátásaival kapcsolatban a pénzügyi-gazdasági elemző kifejtette, a járvány valós gazdasági hatásai a harmadik és az utolsó negyedévben mutatkoznak meg, hiszen már kevés kormányzati támogatás van érvényben. Akkor csapódik le a járvány valós hatása, amikor a gazdaságnak támogatás nélkül kell megállnia a lábán. Ha növekedni fognak számban és értékben a „bedőlt hitelek”, az tükrözni fogja majd a járványhelyzet veszteségét. Bordás Attila visszafogottan optimista, szerinte jól jel, hogy hamar talpra állt a romániai gazdaság, nem kellett felélnie a vésztartalékait, de a pandémia valós hatása csak ezután mutatkozik meg.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 03., vasárnap

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan

Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan
Hirdetés
2026. május 02., szombat

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak

A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak
2026. május 01., péntek

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését
2026. május 01., péntek

Románia jó sokat nyer, de még többet veszít

Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.

Románia jó sokat nyer, de még többet veszít
Hirdetés
2026. május 01., péntek

„Előfordulhat”, hogy nincs üzemanyag a töltőállomásokon

Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.

„Előfordulhat”, hogy nincs üzemanyag a töltőállomásokon
2026. május 01., péntek

5,20 lejig is elment péntek reggel az euró árfolyama a bankközi piacon a politikai válság árnyékában

Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.

5,20 lejig is elment péntek reggel az euró árfolyama a bankközi piacon a politikai válság árnyékában
2026. május 01., péntek

Munkaszüneti napon sincs megállás: tovább drágultak az üzemanyagok

A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.

Munkaszüneti napon sincs megállás: tovább drágultak az üzemanyagok
Hirdetés
2026. április 30., csütörtök

Jegybanki szóvivő a lej-euró árfolyam elszállásáról: hamarosan csillapodik a helyzet

„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.

Jegybanki szóvivő a lej-euró árfolyam elszállásáról: hamarosan csillapodik a helyzet
2026. április 30., csütörtök

Rompetrol a sorban álló tartálykocsikról: az átlagosnál nagyobbak az üzemanyagkészleteink

Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.

Rompetrol a sorban álló tartálykocsikról: az átlagosnál nagyobbak az üzemanyagkészleteink
2026. április 30., csütörtök

Teljes különnyugdíj vagy közalkalmazotti bér: választás elé állítja a kormány a jövedelemhalmozókat

Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.

Teljes különnyugdíj vagy közalkalmazotti bér: választás elé állítja a kormány a jövedelemhalmozókat
Hirdetés
Hirdetés