Fotó: Pixabay.com
Rekordot dönt a hitelezés üteme Romániában, a lakossági kölcsönfelvétel megközelíti a több mint egy évtizeddel ezelőtti gazdasági válság szintjét. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint jó jel, hogy a lakosság jobban megfontolja, mire költ, ám nem segíti a gazdaság növekedését a cégek körében tapasztalható alacsonyabb hitelfelvételi hajlandóság.
2021. október 07., 19:122021. október 07., 19:12
A koronavírus-járvány ellenére az elmúlt egy év során a hitelezés üteme elérte a 2008–2009-es gazdasági válság utáni legmagasabb szintet, kiemelkedően teljesítenek a jelzáloghitelek, a bankok kitűnő évet zárhatnak Romániában. A Profit.ro gazdasági portál cikke szerint a kölcsönfelvétel növekedésének hátterében több tényező áll: az infláció, valamint az a tény, hogy a pandémia által meghatározott 2020-as visszaeséshez képest valóban nagyobb mértékű az emelkedés.
Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese lapunknak kifejtette,
Másrészt figyelembe kell venni az infláció emelkedését, hiszen ha tavaly 3 százalékkal nőtt a hitelezés, és 2,5 százalékos volt az infláció, akkor az 0,5 százalékos reálnövekedést jelent.
Eközben idén 10 százalékkal nőtt a hitelpiac, miközben 5 százalékos az infláció, tehát valójában 5 százalékos a hitelek növekedése. Ezért érdemes a tavalyi és a 2021-es adatokat együtt vizsgálni, és összehasonlítani a járvány előtti 2019-es esztendővel, így augusztusra az elmúlt két év átlaga 8–8,5 százalékos növekedést mutat abszolút értékben, ami megfelel az elmúlt 5–6 esztendő átlagának, tehát nem jobb, nem is rosszabb.
– állapította meg az elemző.
Bordás Attila felhívta a figyelmet, hogy érdekes módon 2020-ban egyedül a lakossági fogyasztási hitelek csökkentek összértékben, ami szerinte érett gondolkodásra utal. Míg 2008-ban a válságra utaló figyelmeztető jelek ellenére is rekordokat döntött a fogyasztási hitelek értéke, tehát az emberek televízió, hűtő, fogyasztási cikkek vásárlására vettek fel kölcsönt, tavaly ezek száma és értéke csökkent, ami arra enged következtetni, hogy a lakosság tanult a korábbi válságból: ha intő jelek érkeznek, az ilyen típusú költekezést visszafogják vagy halasztják. A fogyasztási hitelek növekedési üteme az átlag alatt van, ami azt jelzi, hogy az emberek óvatosak a rövid távú befektetésekkel.
A pénzügyi szakértő rámutatott, ehhez hozzájárult az is, hogy a kormány tavaly módosította az Első otthon program feltételeit, megkétszerezve, 70 ezer euróról 140 ezer euróra emelve az igényelhető hitel értékét. Ily módon ha a hitelek száma nem is nőtt, az abszolút érték igen.
Az ingatlanpiac jellemzően a nagyvárosokban pörög, Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Nagyváradon vagy Jászvásáron a gazdasági növekedés, a bérek emelkedésének üteme még mindig meghaladja az ingatlanfejlesztését, így a kereslet nagyobb a kínálatnál, ami az árak további növekedését eredményezi. Az ingatlanvásárlási hitelek 80 százaléka a nagyvárosokban összpontosult, így ott a járvány hatása is kevésbé érződött ezen a téren, mint a közepes vagy kisvárosokban.
A szakértő ugyanakkor szomorúnak tartja, hogy 2015 óta a jogi személyek esetében a hitelezés növekedési üteme a lakossági hitelezés szintje alatt mozog, ami azt jelenti, hogy kisebb ütemben bővül a gazdaság, mint a lakossági fogyasztás.
Bordás Attila szerint
Ezért kijelenthető, hogy Romániában a fejlődés üteme elmarad a potenciálhoz képest, így oda jutottunk, hogy a bankokban letétben lévő pénz másfélszerese az összhitelállománynak, tehát több pénz van a pénzintézeteknél, mint amennyit ki tudnak helyezni hitelként.
A bankok azzal szembesülnek, hogy van pénzük, ám nincs életképes vállalkozás, amelynek odaadhatnák. A többlettel a bankok a román államot finanszírozzák, viszont ezzel az a gond, hogy így enyhe a gazdaságélénkítő hatása.
– nyilatkozta lapunknak Bordás Attila.
A bankok jónak ígérkező évi kilátásaival kapcsolatban a pénzügyi-gazdasági elemző kifejtette, a járvány valós gazdasági hatásai a harmadik és az utolsó negyedévben mutatkoznak meg, hiszen már kevés kormányzati támogatás van érvényben. Akkor csapódik le a járvány valós hatása, amikor a gazdaságnak támogatás nélkül kell megállnia a lábán. Ha növekedni fognak számban és értékben a „bedőlt hitelek”, az tükrözni fogja majd a járványhelyzet veszteségét. Bordás Attila visszafogottan optimista, szerinte jól jel, hogy hamar talpra állt a romániai gazdaság, nem kellett felélnie a vésztartalékait, de a pandémia valós hatása csak ezután mutatkozik meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!