Fotó: Pixabay.com
Rekordot dönt a hitelezés üteme Romániában, a lakossági kölcsönfelvétel megközelíti a több mint egy évtizeddel ezelőtti gazdasági válság szintjét. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint jó jel, hogy a lakosság jobban megfontolja, mire költ, ám nem segíti a gazdaság növekedését a cégek körében tapasztalható alacsonyabb hitelfelvételi hajlandóság.
2021. október 07., 19:122021. október 07., 19:12
A koronavírus-járvány ellenére az elmúlt egy év során a hitelezés üteme elérte a 2008–2009-es gazdasági válság utáni legmagasabb szintet, kiemelkedően teljesítenek a jelzáloghitelek, a bankok kitűnő évet zárhatnak Romániában. A Profit.ro gazdasági portál cikke szerint a kölcsönfelvétel növekedésének hátterében több tényező áll: az infláció, valamint az a tény, hogy a pandémia által meghatározott 2020-as visszaeséshez képest valóban nagyobb mértékű az emelkedés.
Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese lapunknak kifejtette,
Másrészt figyelembe kell venni az infláció emelkedését, hiszen ha tavaly 3 százalékkal nőtt a hitelezés, és 2,5 százalékos volt az infláció, akkor az 0,5 százalékos reálnövekedést jelent.
Eközben idén 10 százalékkal nőtt a hitelpiac, miközben 5 százalékos az infláció, tehát valójában 5 százalékos a hitelek növekedése. Ezért érdemes a tavalyi és a 2021-es adatokat együtt vizsgálni, és összehasonlítani a járvány előtti 2019-es esztendővel, így augusztusra az elmúlt két év átlaga 8–8,5 százalékos növekedést mutat abszolút értékben, ami megfelel az elmúlt 5–6 esztendő átlagának, tehát nem jobb, nem is rosszabb.
– állapította meg az elemző.
Bordás Attila felhívta a figyelmet, hogy érdekes módon 2020-ban egyedül a lakossági fogyasztási hitelek csökkentek összértékben, ami szerinte érett gondolkodásra utal. Míg 2008-ban a válságra utaló figyelmeztető jelek ellenére is rekordokat döntött a fogyasztási hitelek értéke, tehát az emberek televízió, hűtő, fogyasztási cikkek vásárlására vettek fel kölcsönt, tavaly ezek száma és értéke csökkent, ami arra enged következtetni, hogy a lakosság tanult a korábbi válságból: ha intő jelek érkeznek, az ilyen típusú költekezést visszafogják vagy halasztják. A fogyasztási hitelek növekedési üteme az átlag alatt van, ami azt jelzi, hogy az emberek óvatosak a rövid távú befektetésekkel.
A pénzügyi szakértő rámutatott, ehhez hozzájárult az is, hogy a kormány tavaly módosította az Első otthon program feltételeit, megkétszerezve, 70 ezer euróról 140 ezer euróra emelve az igényelhető hitel értékét. Ily módon ha a hitelek száma nem is nőtt, az abszolút érték igen.
Az ingatlanpiac jellemzően a nagyvárosokban pörög, Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Nagyváradon vagy Jászvásáron a gazdasági növekedés, a bérek emelkedésének üteme még mindig meghaladja az ingatlanfejlesztését, így a kereslet nagyobb a kínálatnál, ami az árak további növekedését eredményezi. Az ingatlanvásárlási hitelek 80 százaléka a nagyvárosokban összpontosult, így ott a járvány hatása is kevésbé érződött ezen a téren, mint a közepes vagy kisvárosokban.
A szakértő ugyanakkor szomorúnak tartja, hogy 2015 óta a jogi személyek esetében a hitelezés növekedési üteme a lakossági hitelezés szintje alatt mozog, ami azt jelenti, hogy kisebb ütemben bővül a gazdaság, mint a lakossági fogyasztás.
Bordás Attila szerint
Ezért kijelenthető, hogy Romániában a fejlődés üteme elmarad a potenciálhoz képest, így oda jutottunk, hogy a bankokban letétben lévő pénz másfélszerese az összhitelállománynak, tehát több pénz van a pénzintézeteknél, mint amennyit ki tudnak helyezni hitelként.
A bankok azzal szembesülnek, hogy van pénzük, ám nincs életképes vállalkozás, amelynek odaadhatnák. A többlettel a bankok a román államot finanszírozzák, viszont ezzel az a gond, hogy így enyhe a gazdaságélénkítő hatása.
– nyilatkozta lapunknak Bordás Attila.
A bankok jónak ígérkező évi kilátásaival kapcsolatban a pénzügyi-gazdasági elemző kifejtette, a járvány valós gazdasági hatásai a harmadik és az utolsó negyedévben mutatkoznak meg, hiszen már kevés kormányzati támogatás van érvényben. Akkor csapódik le a járvány valós hatása, amikor a gazdaságnak támogatás nélkül kell megállnia a lábán. Ha növekedni fognak számban és értékben a „bedőlt hitelek”, az tükrözni fogja majd a járványhelyzet veszteségét. Bordás Attila visszafogottan optimista, szerinte jól jel, hogy hamar talpra állt a romániai gazdaság, nem kellett felélnie a vésztartalékait, de a pandémia valós hatása csak ezután mutatkozik meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!