2013. január 15., 13:492013. január 15., 13:49
A január 29-ig tartó látogatás során a hatóságok azt remélik, hogy az első héten sikerül megállapodniuk a nemzetközi hitelezőkkel az idei állami költségvetés-tervezet fontosabb sarokszámairól, valamint az IMF újabb haladékot ad azoknak a kötelezettségeknek a teljesítésére, amelyeket Bukarest még nem tett meg a jelenlegi hitelmegállapodás keretében.
Liviu Voinea, a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, az eddig folytatott előzetes tárgyalásokon sikerült jelentős előrelépést tenni a büdzsétervezet véglegesítése érdekében, és reményeik szerint január 21-ig sikerül megállapodniuk a nemzetközi hitelezőkkel. Így a költségvetés már az IMF távozása előtt egy héttel eljuthat a parlamenti szakbizottságokhoz.
Voinea szerint Romániának a szerkezeti reformok terén vannak teljesítetlen kötelezettségei, ezek főleg az állami vállalatok privatizációjára, és működésük hatékonyságának növelésére irányuló intézkedésekre vonatkoznak. Így is vannak azonban eredmények, hiszen az állami költségvetésből fele annyi pénzt fordítottak tavaly az állami vállalatok működésére, mint 2011-ben. A cél az, hogy a költségvetésből ne kelljen finanszírozni az állami cégek működését, hanem tartsák el magukat, és váljanak nyereségessé. Az IMF ennek érdekében azt kérte Romániától, hogy a versenyszférából érkező tapasztalt külföldi vagy román menedzsereket nevezzenek ki a problémás vállalatok élére. Ez nem valósult meg maradéktalanul, mint ahogy a privatizációban is vannak késések.
Victor Ponta miniszterelnök egy hétfői nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy az IMF megérti, tavaly két választás és egy népszavazás volt Romániában, ezért a reformok lelassultak, de azt ígérte, hogy az idén felgyorsítják. Ponta reméli, hogy az eddig nem teljesített kötelezettségekre legkésőbb szeptemberig haladékot kapnak.
A kormányfő szerint a mostani látogatáson nem kerül szóba egy újabb esetleges hitelmegállapodás megkötése, hiszen a jelenlegi csak márciusban jár le, és előbb azt kell lezárnia Romániának ahhoz, hogy tárgyalhassanak egy újabbról.
Románia 2011-ben kötött 3,6 milliárd euró értékű elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást az IMF-el, amely később az Európai Bizottság és a Világbank kölcsönével is kiegészült, így annak összértéke eléri az 5,3 milliárd eurót.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.