2009. december 14., 08:542009. december 14., 08:54
Angela Merkel a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: „Nem fogjuk megengedni azt, hogy Németország és más európai országok konkrét lépéseket tegyenek a klímavédelem érdekében, és közben mások ne tegyenek semmit”.
A kancellár emlékeztetett rá, hogy a német uniós elnökség idején a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az 1990-es szinthez képest. A kancellár úgy vélte, hogy Európa számára akár a 30 százalékos csökkentés is vállalható, ám ennek előfeltétele az, hogy más országok is hasonló erőfeszítéseket tegyenek.
Mindezzel összefüggésben utalt arra, hogy Németország akár 40 százalékos csökkentést is tudna vállalni. Lehetőségként említette azt is, hogy a koppenhágai klímacsúcson megállapodjanak a szén-dioxid-kibocsátás következő, 2025-ig, illetve 2030-ig érvényes fokozatairól.
| A szombati nemzetközi akciónap keretében világszerte megmozdulások zajlottak. Koppenhágában 67 ország összesen 515 szervezete hirdetett demonstrációt a konferencia hatodik napjára. A rendőrség szerint 30 ezer, a szervezők szerint mintegy 100 ezer ember vonult fel a dán főváros utcáin, határozott lépéseket követelve a klímacsúcson tárgyalóktól a globális felmelegedés megfékezésére. A demonstráció résztvevői a dán parlament épületétől vonultak át a klímaértekezletnek helyt adó Bella Centerhez, ahol gyertyafényes virrasztást tartott a béke-Nobel-díjas Desmond Tutu, Fokváros egykori anglikán érseke. A világ minden részéről érkeztek emberek a felvonulásra, amelyen részt vett Helena Christensen dán modell és klímaaktivista, Rahul Bose indiai színész és Kumi Naidoo, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója is. „Bla-bla-bla. Cselekedjünk azonnal!”, „Nincs B bolygónk”, „Változtass a politikán, ne a klímán!” – volt olvasható a felvonulók transzparensein, amelyek közt egy-egy „felfújható hóember” is felbukkant. Egyes tüntetők jegesmedvének, mások pandának öltöztek. A tüntetéssel egyidejűleg több száz, fekete ruhába öltözött fiatal téglákat dobált és kirakatokat tört be. A rendőrök azonnal közbeléptek, többeket a földre tepertek és előállítottak. A rendőrség közlése szerint egy rendőr megsebesült és a tüntetők négy autót felgyújtottak. Több mint 900 embert előállítottak, többségüket „megelőző” céllal, mert fennállt a veszélye, hogy erőszakos cselekményt követnek el. A tüntetésen részt vevő Climate Justice Action (CJA) nevű szervezet azt állította közleményében, hogy a dán rendőrség megsértette az emberi jogokat az előállítások során. A csoport szerint a hatóságok „válogatás nélkül” vettek őrizetbe több száz aktivistát, akiknek órákig kellett bilincsben ülniük a hidegben az utcán és a járdákon, mielőtt elszállították őket. Az előállítottak között négy magyar állampolgár is volt. A tüntetésen több mint 100 magyar fiatal vett részt, a Greenpeace Magyarország, a Védegylet, a Lehet Más a Politika, a Messzelátó Egyesület, a Vissza a földekre! mozgalom, a Magyar Természetvédők Szövetsége és több szakkollégium képviseletében. |
A német kancellár nem cáfolta azokat a becsléseket, amelyek szerint a kitűzött klímacélok elérése a következő több mint 10 évben 310 milliárd euróval terhelnék meg a német gazdaságot.
Annak a nézetnek adott hangot ugyanakkor, hogy sok környezetvédelmi beruházás a termelésben is nagyobb hatékonysághoz, továbbá alacsonyabb energiaköltségekhez vezet, ami elősegítheti a növekedést. Angela Merkel a múlt tapasztalataira utalva arra emlékeztetett, hogy az új környezetvédelmi technológiák bevezetése növekedést eredményez.
Ebből kiindulva úgy ítélte meg, hogy a környezetvédelem erősítése Németország számára mindenképp előnyös lehet. „Azt azonban nem fogjuk megengedni, hogy egyes országok ne tegyenek semmit az éghajlatváltozás ellen, és még munkahelyeket is szipkázzanak el tőlünk a klímavédelemre fordított alacsonyabb kiadások révén, miközben Németország és más fejlett európai országok konkrét lépéseket tesznek a klímaváltozás megfékezésére” – fogalmazott a kancellár, hangsúlyozva, hogy egyebek között ezért is van szükség globális megállapodásra.
A Koppenhágában zajló nemzetközi konferencián nem a német kancellár volt az egyetlen, aki szigorú követeléseket fogalmazott meg. Az 52 afrikai országot tömörítő Afrikai Unió koppenhágai tárgyalócsoportja is előállt saját megállapodás-tervezetével.
Ennek értelmében a fejlett országoknak bruttó hazai termékük 5 százalékának megfelelő összeggel kellene hozzájárulniuk a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelméhez, ezen felül az 1990-es alaphoz képest 2017-ig 50 százalékkal, 2020-ig pedig 65 százalékkal kellene csökkenteniük üvegházgáz-kibocsátásukat.
A kért pénzösszeg messze meghaladja a szükséges támogatások mértékére vonatkozó eddigi becsléseket. Egyedül az Egyesült Államok GDP-jének 5 százaléka 722 milliárd dollárra rúg a 2008-as adatok alapján.
Miközben az Európai Unió becslései szerint a fejlődő országok teljes klímatámogatási igénye évi 130 milliárd dollár a következő évtizedben, a Világbank szerint évi 75–100 milliárd dollár a következő 40 év folyamán. Egyes szakértői intézetek szerint az igény elérheti az évi 200–300 milliárd dollárt is.
Az afrikai javaslat szerint a fejlődő országok a 2010 és 2012 közötti átmeneti időszakban összesen 400 milliárd dollár klímatámogatásban részesülnének. Az ENSZ szerint ebben az időszakban összesen 30–36 milliárd dollár a fejlődők igénye.
Melesz Zenavi etióp miniszterelnök, az Afrikai Unió koppenhágai főtárgyalója pénteken úgy nyilatkozott, hogy a koppenhágai megállapodás azon áll vagy bukik, hogy a gazdag országok hajlandók-e elegendő támogatást felajánlani az úgynevezett harmadik világ klímaváltozás elleni küzdelmének támogatására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok