
Fotó: Pixabay.com
Az Országos Adóhatóság (ANAF) felszámolná azokat a cégeket, melyek nettó vagyona két egymást követő évben kisebb, mint a törzstőkéjük fele. A romániai vállalkozások 39 százaléka van ebben a helyzetben – mutatott rá Raluca Popa, az EY Románia pénzügyi és jogi tanácsadó cég társult partnere.
2019. szeptember 13., 11:422019. szeptember 13., 11:42
Emlékeztetett, hogy az 1990/31-es számú, a gazdasági vállalkozásokról szóló törvény 2006-os módosítása már leszögezi, hogy
A gyakorlatban azonban ez nem valósult meg, a vállalkozások egy jelentős része továbbra is a jogszabály által előírt minimumnál kevesebb nettó vagyont jelentett, ám ez nem járt semmilyen következménnyel. Az EY Románia összesítése szerint 2016-os évre a romániai aktív cégek 46 százaléka, míg 2017-es évre a 39 százalék jelentett a törvényesnél kevesebb nettó vagyont, ami számításaik szerint 270 ezer vállalkozást jelent.
Emiatt a pénzügyminisztérium kezdeményezte a gazdasági vállalkozásokról szóló törvény módosításának tervezetét a tőkevesztett vállalkozások helyzetének rendezéséről. Eszerint a minisztérium honlapján közzétennék azoknak a cégeknek a listáját, melyek aktív vagyona kevesebb mint a törzstőke fele, s ha egy cég két egymást követő évben megjelenik a listán, az adóhatóság hivatalból elindíthatja az eljárást a felszámolására.
– részletezte a gazdasági elemző. Rámutatott, a tervezetet egy sor korábbi intézkedés is megelőzte, már 2015-ben a hatóságok hivatalos értesítést küldtek ezeknek a vállalkozásoknak, emlékeztetve a törvényes előírásra.
A Számvevőszék jelentésében szintén felhívta az adóhatóságok figyelmét, hogy nem összpontosítanak azokra a cégekre, melyek veszteséget jelentenek, bár a kockázatelemzésben ez is egyik kritérium, mégsem ellenőrzik kiemelten. Aztán 2017 óta a pénzügyi mérleg benyújtásához szükséges űrlapon külön mezőben kell feltüntetni, ha a nettó vagyonra vonatkozó előírás nem teljesül.
– tanácsolja Raluca Popa.
„Nem életszerű, és furcsának tűnik, hogy egy cég a könyvelési adatok szerint tulajdonképpen évekig veszteséges, de mégis működik, mert a tulajdonosok folyamatosan teszik bele a saját pénzüket” – vallja hasonlóképpen Krónikának Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott,
Például ha egy szolgáltató egy ezerlejes munkáért száz lejt számláz le, és a különbözetet zsebre teszi, akkor csak száz lej után fizet adót, de gyorsan tőkevesztetté válik, hiszen a száz lejből kellene fenntartania a működését.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!