Fotó: Pixabay
Idén a román gazdasági bővülés szintje megközelítheti a 3 százalékot, a várakozásokra leginkább a fogyasztás élénkülése van hatással a magasabb reálbéreknek, az építőipari tevékenység élénkülésének, valamint az euróövezetben bekövetkező fejleményeknek köszönhetően
2024. február 14., 16:482024. február 14., 16:48
A Krónikához eljuttatott dokumentum szerint a tavalyi lassulást követően már látszik némi fény az alagút végén: az idei évben a GDP-növekedés 2,8 százalék körüli szintre gyorsulhat, köszönhetően a háztartási kiadások és az export-dinamika fokozatos élénkülésének, valamint a beruházások továbbra is erős növekedésének.
Az összképre a háztartások esetében tapasztalt keresletnek van hatása, az építőiparban látható stabil aktivitás a beruházásokkal kapcsolatos kiadások növekedését feltételezi, amelyek nagy részét vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozzák” – részletezik friss előrejelzésükben az OTP Bank elemzői.
Rámutatnak: az infláció 2023 februárjától folyamatosan lassul, decemberre elérte a 6,6 százalékot, de a dezinflációs trend januárban visszafordult.
A még mindig magas kőolajárak szintén hozzájárultak a dezinfláció megtorpanásához az idei első negyedévben. Előrejelzésünk azt mutatja, hogy a szolgáltatás- és áruinfláció viszonylag makacs marad, míg az élelmiszer-infláció esetében további csökkenés várható” – áll a prognózisban. Amely szerint az idei költségvetési konszolidációs intézkedések ellenére a költségvetési hiány a GDP 6 százalékának közelében marad, tekintettel az új nyugdíjtörvényre és a választásokkal kapcsolatos kiadásokra.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Ami az európai kontextust illeti, az elemzés emlékeztet: az EKB arra figyelmeztetett, hogy a piacoknak hosszabb ideig kell magasabb kamatlábakra számítaniuk, és kamatcsökkentés egyhamar nem várható. A 2024 elejére vonatkozó helyi dezinflációs várakozásokat figyelembe véve az OTP Bank szerint nem valószínű, hogy a központi bank nyár előtt megkezdi az irányadó kamatláb csökkentését.
„A Román Nemzeti Bank egész évben gondosan figyelt az infláció/irányadó kamat egyensúlyára, és igyekezett nem aláásni a helyi gazdasági tevékenységet az infláció lehető legalacsonyabb szintre történő szorításával. A jövőbeli fejlemények megkövetelnék a szigorú ellenőrzés folytatódását, és a dezinfláció átmeneti leállása esetén a központi bank 2024 második feléig a jelenlegi szinten tarthatja az alapkamatot” – fogalmaz az előrejelzés.
miközben a hivatalos statisztika szerint éves szinten 2 százalékkal nőtt tavaly a román gazdaság, a magyar tőkéjű pénzintézet elemzői 1,5 százalékosra teszik a bővülés ütemét. De – mint ismeretes – a hivatalos adat is elmarad a várakozásoktól, főként a román kormány által a 2023-as évi állami költségvetésben várt 3,5 százalékos szinttől.
Tavaly 2 százalékkal nőtt a román gazdaság teljesítménye 2022-höz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A bukaresti kormány amúgy az idei évre vonatkozó kilátásokat illetően is optimistább a pénzintézeteknél. Marcel Ciolacu miniszterelnök az év elején úgy nyilatkozott, hogy 2024-ben 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár. Eközben az Európai Bizottság várakozásai szerint a tavaly tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – szintén rontva a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein – a korábban jósolt 3,5 százalék helyett 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagja a hónap elején a Krónikának úgy nyilatkozott, az idei évben 3 százalék környékére gyorsulhat vissza a gazdaság.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!