2011. november 23., 07:572011. november 23., 07:57
A közép- és kelet-európai pénzügyi szakemberek bizakodóbbak nyugati társaiknál, de újabb világgazdasági mélypontot jósolnak – derül ki a világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szervezetének tegnap ismertetett felméréséből. A 2011 harmadik negyedévében végzett tanulmányból kiderül, hogy a válaszadók háromnegyede szerint a globális gazdasági körülmények folyamatosan romlanak, de legalábbis stagnálnak. A válaszadók 45 százaléka úgy gondolja, hogy kormányuk nem kezeli megfelelően a jelenlegi gazdasági kihívásokat.
Közép- és Kelet-Európában valamivel biztatóbb válaszok születtek, de az üzleti bizalom rendkívüli mértékben kiszolgáltatott az európai pénzpiacokon zajló, egyelőre nehezen megjósolható változásoknak. A régió 147 válaszadójának csaknem fele számolt be a saját szervezetébe vetett bizalom csökkenéséről – az előző negyedévi 25 százalékhoz képest a duplájára növekedve –, és több mint kétharmaduk (51 százalékról 67 százalékra emelkedve) a gazdaság stagnálását vagy egyenesen hanyatlását jósolja. Világszinten a válaszadók ismét az ázsiai-óceániai térség növekedésében látják az egyik lehetséges menekülési útvonalat, amely egyszer már elvezette a világot a kilábaláshoz.
„A csökkenő bizalmat a W alakú recesszió pszichológiai hatásaként is lehet értelmezni. A világválság után kialakult rövid fellendülést hirtelen újabb visszaesés követte, és a szakemberek többsége egyszerűen elfáradt, már kevésbé hisznek a csodában” – fogalmazott Katerina Benesovat, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója. „Reményre adhat azonban okot, hogy a tényleges makrogazdasági mutatók valamivel biztatóbbak, mint amennyire a válaszadók a jelenlegi helyzetet látják” – vélekedett a szakember.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.