A mezőgazdasági gépek beszerzése, a földek tulajdonjogának tisztázása, a termékek értékesítése, a megbízható pásztorok és az induló tőke hiánya az aranyosszéki, kalotaszegi és mezőségi gazdák legnagyobb gondjai – derült ki a hétvégén első ízben megszervezett Kolozs megyei mezőgazdasági konferencián.
2015. február 15., 16:432015. február 15., 16:43
Az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete szervezésében megtartott eseményre a kolozsvári Szent János úti Kerék csárdában került sor több mint hatvan gazda részvételével. A rendezvényt a magyarországi földművelésügyi minisztérium is támogatta, társszervezőként pedig a Kalotaszegi Gazdák Egyesülete, a Mezőségi Gazdák Egyesülete, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete is csatlakozott.
A résztvevő gazdák a legnagyobb érdeklődéssel Kovács István, a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) munkatársának előadását kísérték figyelemmel. Ebből többek közt kiderült: a jelenlegi pályázati elbíráló rendszer számos visszaélést tesz lehetővé.
Például ha valaki állattenyésztésre nyer el támogatást öt évre, akkor megteheti, hogy az első év után eladja az állatokat, de továbbra is felveszi az érte járó támogatást, miközben a jószágokat megvásárló gazda nem kap értük támogatást. Ilyés Szabolcs, a Regioconsult pályázatíró cég vezetője pedig arra hívta fel a gazdák figyelmét, hogy nem az uniós pályázatok megnyerése a nehéz, hanem azok menedzselése.
Moldvai Árpád, az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta: a konferencia célja többek közt az volt, hogy a gazdák egyrészt a pályázatíró cégektől tudják meg a forrásszerzéshez szükséges információkat, továbbá jogi tanácsadást is kapjanak a résztvevők.
Hozzáfűzte: elkezdtek építeni egy gazdakatasztert, azaz megpróbálják pontosan felmérni, hogy az Aranyosszéken, Mezőségen, illetve Kalotaszegen a magyar gazdák mit és mennyit termelnek, hogy aztán később felvegyék a kapcsolatot a bevásárlóközpontokkal. Eddig száz magyar gazdát sikerült azonosítaniuk.
Mint részletezte, annyival nehezebb a dolguk, mint a székelyföldi és a partiumi gazdaegyesületeknek, hogy nehezebb megtalálni a magyar gazdákat, hiszen nem csak színtiszta magyar településeken élnek, ezért lajstromba vételük időt és anyagi ráfordítást igénylő munka.
A szakember ugyanakkor arról is értekezett, hogy az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete célközönsége a kis- és közepes vállalkozások. A nagygazdáknak már megvan a kapcsolati rendszerük, a termékek értékesítése is sokkal könnyebb a számukra. Céljuk, hogy kapcsolatot teremtsenek a támogatást nyújtó intézmények és a gazdák közt, illetve eljuttassák az információkat a gazdákhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!