Felháborodás az átalányadó miatt

Mint Sebestyén Csaba megyei tanácsos, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke leszögezte, az intézkedés alkotmányellenes, és tiltakozni kell ellene.

Borboly Csaba, a testület elnöke arról beszélt, hogy fel kell hívni a kormány figyelmét arra: ami jó Havasalföldön és Moldvában a latifundiumok, birtokok tulajdonosainak, az nem jó Erdélyben a családi gazdaságoknak.

„Figyelemfelkeltő akciókat kellene szervezni. A gazdák útszakaszokat is lezárhatnának, sőt állataikkal a parlament előtt tiltakozhatnának” – jelentette ki Borboly. Csillag Péter képviselő arra figyelmeztetett, hogy az átalányadó bevezetésének hírére sok állattartó gazdán úrrá lett az ijedtség és az elkeseredés, az adók öszszegének pontos ismerete nélkül is sokan jelezték, hogy meg akarnak szabadulni állataiktól. Csillag szerint ezt nem szabad tenni, mert a jelenlegi helyzetben a kereskedők olcsón felvásárolják az állatállományt, amely amúgy is csökken. Hozzátette, meg kell nyugtatni a gazdákat, hogy a helyzet még változik, és jobb, ha nem számolják fel az állatállományukat.

Egyébként a hétvégén Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, illetve Korodi Attila képviselő is arról beszélt, hogy társadalmi feszültségekhez vezethetnek a kormány által sürgősségi rendelettel elfogadott új adózási formák, amelyek különösen a mezőgazdaságból élőket sújtják. „Roszszabb, mint a középkori dézsma” – vélekedett Tánczos Barna. Szerinte előzmény nélküli, hogy függetlenül attól, hogy termel vagy nem a gazda egy területen, nyakába sózzák az adót. A szenátor sérelmezi, hogy a sürgősségi kormányrendelet diszkriminál egyes növénykultúrák vonatkozásában, mert a takarmánynövényeket termesztők nem kell hogy adózzanak. Ugyanakkor bevezet két-háromszoros adózást, amely tönkreteszi a családi gazdaságokat, a jelenlegi mezőgazdálkodás alapját. Megadóztatják a növénytermesztést, az állattenyésztést, és ha még feldolgozott formában is értékesíti a gazda a tejet vagy húst, a termékre is adót fizet” – rótta fel Tánczos, aki szerint érthetetlen, hogy a rendeletben a haszonállatoknál nem szarvasmarha, hanem tehén szerepel, így az ökör, a bika, a borjú után nincs adókötelezettség. Hasonlóan, négy hektáros burgonyaföld esetén két hektár után adózni kell, 500 hektár legelő esetén nem. „Ezt hozzá nem értő emberek készítették elő. Remélem, hogy azok a képviselők, szenátorok pártállástól függetlenül, akik láttak még családi gazdaságot, ezt nem fogják megszavazni” – jelentette ki. Hozzátette, módosító javaslatokkal készülnek, mert ez a rendelet mintegy 600 ezer gazdát érint.