
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az Országos Statisztikai Intézet felfelé módosította a tavalyi román gazdasági növekedést, amely 5,9 százalékos volt a februári gyorsjelentésben közölt 5,6 százalékkal szemben.
2022. március 08., 14:092022. március 08., 14:09
A statisztikai intézet keddi közlése szerinti 5,9 százalékos növekedés is elmarad a korábban remélt 7 százalékostól. A tavalyi negyedik negyedévben a román bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez mérten a február közepén közölt 0,5 százalékos visszaesés helyett.
Február közepén a statisztikai intézet még 2,2, illetve 2,7 százalékos növekedésről számolt be. Módosították az előző negyedévekhez mért, szezonális és naptárhatással kiigazított negyedéves adatokat is, így a második negyedévben 1,5 százalékkal nőtt a román gazdaság a korábban közölt 1,1 százalékhoz képest, a harmadik negyedévben 0,4 százalékkal bővült a korábban közölt 0,1 százalékkal szemben.
A román kormány az első félévi adatok után 7 százalékos gazdasági növekedésre számított, de az év második felében a növekedést lassította a koronavírus-járvány ötödik hulláma, az energiaválság és a növekvő infláció. A román kormány gazdasági előrejelzési bizottsága a februári gyorsjelentés után 0,3 százalékponttal csökkentette az idei GDP alakulására vonatkozó prognózisát, így 4,3 százalékos növekedésre számít a korábbi 4,6 százalék helyett.

Reálértékben 0,1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2021 negyedik negyedévében az előző negyedévhez képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
szóljon hozzá!