
Literenként nagyjából egy lejjel csökkenhet az üzemanyagok ára a pénzügyminiszter számításai szerint
Fotó: Jakab Mónika
Megállapodás született kedden a bukaresti kormánykoalícióban az üzemanyagok jövedéki adójának 50 százalékos csökkentéséről – jelentette be kora délutáni Facebook-bejegyzésében Adrian Câciu pénzügyminiszter. Az intézkedés ideiglenes jellegű lesz, és még egyeztetnek róla Brüsszellel és a forgalmazókkal is.
2022. február 22., 15:152022. február 22., 15:15
2022. február 22., 17:422022. február 22., 17:42
„Az üzemanyagok jövedéki adójának ideiglenes jelleggel történő 50 százalékos csökkentésére tettem javaslatot a koalíció vezetőinek. Az intézkedés révén a töltőállomásokonál több mint egy lejjel csökkenne az ár” – írta a szociáldemokrata párti (PSD) politikus.
„Az elkövetkező időszakban egyeztetni fogunk az Európai Bizottsággal és nagy üzemanyag-forgalmazókkal annak érdekében, hogy
– közölte egyúttal a miniszter. Több részletet azonban nem árult el a találkozóról, amelyen várhatóan az energiaszámlák további sorsáról is döntés születhet. Mindössze ennyit jegyzett meg: „ez csupán egy azon döntések közül, amelyek egy nagyobb megoldáscsomag részei lesznek, a cél az energiaszámlák csökkentése és az év eleji inflációs nyomás csökkentése”.
Mint ismeretes, a benzin és gázolaj literenként 7 lejt közelítő (bizonyos üzemanyag-típusoknál meghaladó) árának mintegy 40 százalékát teszi ki a jövedéki adó, tehát az üzemanyag árának emelkedése jelentős többletbevételhez juttatja az állami költségvetést.
A koalíció ülését követően Florin Cîțu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a szenátus elnöke úgy nyilatkozott, amennyiben a jövedéki adó csökkentése nem látszik meg a töltőállomásokon gyakorolt árakon, akkor „valakinek felelnie kell”.
„Az intézkedés nagyjából 3–4 milliárd lejbe kerül, ennyi a becslésem három hónapra. Elviekben egyetértek, támogatjuk, ám ha nem csökken az ár a töltőállomásokon, valakinek felelnie kell. Ha elveszünk 3–4 milliárdot a költségvetésből, és odaadjuk a vállalatoknak, valakinek felelősséget kell vállalnia az intézkedésért és a következményekért” – szögezte le a volt kormányfő.
Az árplafon továbbra is 0,8 lej maradhat az elektromos áram és 0,31 lej a földgáz esetében a háztartási fogyasztók számára. Ez a jogszabály addig marad hatályban, amíg az Európai Bizottság jóváhagyja a romániai energiaárak állami szabályozását. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóságnak (ANRE) áprilisig kell kidolgoznia egy javaslatot, amely legkevesebb hat hónapra szabályozza az energiaárakat.
Nicolae Ciucă miniszterelnök a továbbiakban intézmény- és tárcaközi találkozókon egyeztet az intézkedések végső formájáról.

Az üzemanyagárakat mérséklő intézkedéseket készül kedden javasolni a koalíciónak a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Marcel Ciolacu. Ezek egyike a benzin és a gázolaj jövedéki adójának ötven százalékos csökkentése.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!