Túlóráztak az elmúlt hetekben a fodrászok, de félnek attól, hogy megcsappan az érdeklődés
Fotó: Rostás Szabolcs
Több ágazatban várakozáson felül indult újra a forgalom a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapotot váltó veszélyhelyzetben a korlátozások – részleges vagy teljes – feloldásával. Ám a szolgáltatók attól tartanak, a gazdasági válság hatása néhány hónap múlva csapódik le, és a megcsappant jövedelmek hatással lesznek a tevékenységükre. Ugyanakkor az óvintézkedések is visszavetik a forgalmat. A gazdaság különböző ágazatainak képviselőivel beszélgettünk.
Nem ugyanott folytatták május 15-étől a fogorvosi rendelők, ahol március derekán abbahagyták. Azontúl, hogy a fertőzésveszély teljesen átírta a rendelési és gyógyítási protokollt, a tulajdonosoknak bizonyos beruházásokat is kellett eszközölniük. Az óvintézkedések nemcsak az UV-lámpák és védőfelszerelések beszerzésével növelték a kiadásaikat – ami a legtöbb esetben a beteg pénztárcájára „vetítődik át” –, hanem a kötelező húszperces szellőztetési és fertőtlenítési szünetek is jövedelem-kiesést okoznak. Az elmúlt két hétben egyes orvosok a várható túljelentkezésre panaszkodtak, mások meg a pácienseik visszakozására.
A Magyary Előd által működtetett marosvásárhelyi Dentalcentrumban az utóbbi két hét jobbára az újratervezésről, a betegekkel való egyeztetésről, illetve a rendelések átütemezéséről szólt. „Nagyon nehéz két hónapot követően május 15-től errefelé sem rózsás az életünk. Nemcsak rólunk van szó, a szinte teljes hazai fogorvosi társadalomról. Két hónapig az állam alig-alig segített valamit, most viszont ellenőrzés ellenőrzést ér. Megértem, hogy a beteg meg a magunk érdekében be kell tartani egy bizonyos rendet, de a közegészségügyiek is megérthetnék, hogy kötekedéseikkel nem növelik a biztonságot” – jellemezte a jelenlegi helyzetet Magyary.
Azok is kényes helyzetbe kerültek, akik a rendelő tulajdonosának székbért fizetnek. „Nagyon sok helyen a tulajdonos elengedte a székbér 50 százalékát. De a másik felét akkor is ki kellett fizetni. Nálunk a kollégák százalékra vannak fizetve, ez azt jelenti, hogy ők jobban jártak, én kevésbé” – mondta el a marosvásárhelyi orvos. Magyary Előd arra is felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb rendelőben most sem folyik teljes körű munka.
Az orvosok igyekeznek minél kevesebbet használni a forgóeszközöket, ezek ugyanis aeroszolokat „termelnek”. Ezért például az egyszerű fogkőtisztításra készülő pácienseknek a procedúra elnapolását javasolják mindaddig, amíg a járványveszély el nem múlik. Hasonló helyzetbe kerülhetnek azok a páciensek is, akik új ortodonciai és helyreállító protetikai kezelést igényelnek. A legtöbb erdélyi rendelőben csak különleges esetekben, egyedi elbírálás után fogadják őket.
A sepsiszentgyörgyi belvárosi teraszokon valóságos fesztiválhangulat uralkodott a hétvégén, mintha az emberek az elmaradt rendezvényeket, városnapokat próbálták volna bepótolni. Dóci Lóránt bisztrótulajdonos a Krónika érdeklődésére arról számolt be, hogy az újranyitás első napjaiban nagyon gyér volt a forgalom, mert nem kedvezett az időjárás, sokat esett az eső. Aztán a hétvégére kisütött a nap, és akkor „beindult az élet”,
Az emberek többsége nem törődött az óvintézkedésekkel: bár a sepsiszentgyörgyi bisztróban egyszer használatos, lebomló poharakkal, tányérokkal is készültek, sokan kérték a megszokott terítéket. „A hosszas bezártság után az emberek társaságra, közösségre vágytak. De miközben a központi teraszok tele voltak, a városszéli elvonulós, csendes helyek üresen álltak. A csendre-elvonulásra most nem volt igény” – osztotta meg velünk tapasztalatait Dóci Lóránt. A vállalkozó abban bízik, hogy június 15-től a beltéri részeket is megnyithatják, mert akkor a forgalom nem függ az időjárástól, a teraszokon elhelyezett ernyők nem védenek az esőtől-széltől, a borús időben is szívesen kiülnek az emberek, de biztosítani kell a lehetőséget, hogy bevonuljanak, ha elered az eső.
A vállalkozó hangsúlyozta, várakozáson felül jól indult a forgalom, ám az örömük még visszafogott, hiszen attól tartanak, hogy a gazdasági hanyatlás, a munkahelyek megszűnése, a fizetések csökkenése az ágazatra is negatívan hat majd.
A városi szállodák még konganak az ürességtől, nem indultak újra az üzleti utak, nincs átutazó forgalom – számolt be eközben lapunknak Kovács István szállodatulajdonos. Hozzátette, a szállodához tartozó teraszokat is megnyitották, de oda az utcáról ritkán tévednek be, inkább a szállóvendégek, a rendezvények jelentették korábban a forgalom nagy részét. Kovács István abban bízik, hogy előbb-utóbb beindul a belföldi turizmus, ehhez hozzájárulhat az is, hogy a tavalyi üdülési utalványok érvényességét meghosszabbították.
– fogalmazta meg a vállalkozó.
A szépségiparban az újraindulás után folyamatosan túlóráztak, hogy fogadják a két hónapos leállás miatt kiesett ügyfeleket. „Két hétig reggeltől estig dolgoztam, hogy a visszajáró vendégeket a lehető leggyorsabban ki tudjam szolgálni” – mondta el lapunknak egy sepsiszentgyörgyi manikűrös. Hangsúlyozta, jó kapcsolata van az ügyfeleivel, senkit nem akart elnapolni, hiszen két hónap után mindenki szerette volna, ha megszépülnek a körmei. Most már visszaállt a rendes forgalom, és látható, hogy az ügyfelek egynegyede lemorzsolódott.
A kisvállalkozó hangsúlyozta, bízik abban, hogy a visszaesés nem lesz hosszas, mert az ügyfelei azzal biztatták, hogy amint rendeződik az anyagi helyzetük, visszatérnek.
A fodrászatban hasonlóképpen nagy volt a pörgés az első hetekben. Mindenki szerette volna már az újraindulás első napjaiban megigazíttatni, megfestetni a haját. „Amint bejelentették, hogy újranyithatunk, már folyamatosan csöngött a telefon, és villámgyorsan betelt az előjegyzési naptáram” – idézte fel egy sepsiszentgyörgyi fodrász. Hozzátette, most már a megszokott ritmusban dolgoznak, egyelőre nem érződik visszaesés a forgalomban. Ha néhány régi ügyfél el is maradt, jöttek újak, ez még a korábbról megszokott mozgás. A fodrásznő arra számít, hogy az ősz folyamán érződik majd meg a gazdasági válság hatása. „Most még az embereknek vannak tartalékaik, sokan kényszerszabadságon voltak, de abban az időszakban is megkapták a bérük 75 százalékát. Ha bezárnak a gyárak, az emberek elveszítik a munkahelyüket, akkor az a szépségiparban is érződni fog” – fejtette ki a fodrász.
Fellendült a grillek iránti kereslet
A hosszas bezártság, illetve a turizmus és a vendéglátás lassú beindulása becsületesen felpörgette a kerti bútorokat, grilleket gyártó és forgalmazó vállalkozások forgalmát. Hasonló tapasztalatokról számolt be megkeresésünkre Miklós Csaba, a kazánok, kályhák és kerti grillek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó fenyédi Miklós Steel ügyvezető igazgatója. A Hargita megyei vállalkozó kérdésünkre közölte: egyértelműen növekedett a kereslet a kerti grillek iránt. Hangsúlyozta, csak tavaly kezdték a grillek gyártását, megpróbálkoztak egy olcsó és minőségi termékkel betörni a piacra. Már az elmúlt évben 17-20 ezer darabot eladtak, idén mintegy 20 százalékos forgalomnövekedésre számítanak ennél a terméknél. A vállalkozó rámutatott, Romániában még mindig szívesen sütögetnek otthon a kertben az emberek, miközben a nyugati országokban már hanyatlik ez a műfaj. „Megnéztük a piacot, külföldön 50 százalékkal esett vissza a kertigrill-eladás, Romániában viszont növekedett. Romániában annyi grillt adnak el, mint a környező hat országban összesen” – részletezte Miklós Csaba. Hozzátette, bár a növekedés egyértelmű, de nem robbanásszerű. A cég a nagyáruházaknak gyárt, ezek egyelőre még óvatosak a rendelésekkel. A kijárási korlátozások alatt alig volt forgalom, tehát rendelés sem, az újraindulás után növekedett ugyan a kereslet, de a vállalkozó elmondása szerint az tapasztalható, hogy az emberek megfontoltabban, észszerűen költekeznek, alaposan megnézik a terméket, a minőséget és az árat, mielőtt vásárolnak.
Covid-19-illetékkel kompenzálnák a veszteségeket a vendéglősök
Covid-19-illetéket vezettek be nyugati mintára több romániai vendéglátóipari egységben, miután június elsejétől végre legalább a teraszaikat megnyithatták. A legtöbb étteremnél 5 lejre rúgott ez az illeték. Tulajdonosa az Economica.net gazdasági portálnak elmondta: a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok miatt kéri az extra összeget. „És mert mások is így járnak el. A többi vendéglő és a fogorvosok is” – fogalmazott. Az Országos Adóhatóság (ANAF) illetékesei szerint azonban a díjszabásnak semmiféle törvényes alapja nincs Romániában. „Kereskedelmi költségnek tekinthető, mint az összes többi, vagyis egy szolgáltatás ára. Természetesen mindaddig, amíg a kliens első perctől tud róla, és nem fizetéskor szembesül a pluszösszeggel” – közölte az ANAF a hírportállal. Jelezték egyúttal, hogy amennyiben valakinek utólag számláznák ki az összeget, és előzetesen nem értesítették róla, úgy a fogyasztóvédelemhez fordulhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!