Felemás síszezon Erdélyben

A gazdasági válságot sem egyformán sínylették meg a vállalkozók. Míg egyesek ezzel magyarázzák a bevételkiesést, mások szerint van egy elég széles réteg, amely még mindig élni tud ennek a viszonylag költséges szenvedélyének.

Elégedett pályaüzemeltetők

Egyre többen és egyre távolabbi helyekről keresik fel a maroshévízi sípályát – újságolta örömmel a Krónika megkeresésére a kétpályás létesítményt működtető Nicolae Baciu vállalkozó. Mint elmondta, a sízők többnyire Besztercéről, Kolozsvárról, Karácsonkőről (Piatra Neamţ) és Jászvásárról érkeznek, de szép számmal jönnek közelebbi – Csíkszereda és Maroshévíz közötti – településekről is. A pálya látogatottsága hét közben 300–400 fő, hétvégeken pedig az ezret is meghaladja. „Minőséget kínálunk, nálunk még nagyítóval sem találnak követ a pályán, és hóágyúkkal biztosítjuk a kellő hóvastagságot” – összegzett Baciu. Hozzátette: az is sok turistát csábít hozzájuk, hogy a kezdőknek és a haladóknak egyaránt ajánlanak sízési lehetőséget.

Megkétszereződött a tusnádfürdői sípálya használóinak száma – tudtuk meg Albert Tibor polgármestertől. Az elöljáró kifejtette, idénre sikerült jobb állapotba hozni a pályát, és az időjárási viszonyok is kedvezőek voltak. „Most már van egy kis tapasztalatunk a sípálya-működtetés területén, ami hozzájárul ahhoz, hogy megfelelő minőséget tudjunk nyújtani” – ecsetelte Albert. A polgármester csupán a napokban tapasztalható hidegre panaszkodott, ami elűzi a sportolókat.

Reményen felüli teljesítménnyel rajtolt az önkormányzat által működtetett, december közepén beüzemelt borszéki sípálya is. „Borszék életében új lendületet hozott a sípálya, újra élettel teli az üdülőtelep, a panzióink februárra minden hétvégére foglaltak” – sorolta az újdonságokat Mik József polgármester, kifejtve, hogy megszűnni látszik az utóbbi években tapasztalt tendencia, miszerint csak elvétve bukkant fel turista a téli idényben. Mint mondta, a sípályán már két sítábort szerveztek marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi gyerekeknek, most pedig két újabb gyerekcsoportot várnak Magyarországról. A polgármester elégedett a pálya látogatottságával is, mint mondta, hétvégeken több mint ötszáz látogató sízik a különféle felkészültségű sízőknek kiképzett pályákon, hét közben pedig 100–150-en látogatják a síparadicsomot. „Ezt jó aránynak tartom, ahhoz képest, hogy két hónapja sincs, hogy átadtuk a pályát” – összegzett a polgármester kifejtve, hogy egyetlen kifogásolnivalója van: mivel keveset havazott az idén, folyamatosan működtetniük kell a hóágyúkat.

Jó a hó, elég nagy is, így működnek a felvonók a Székelyudvarhelyhez közeli sípályákon. A Madarasi Hargitán például az elmúlt heti kisebb havazásoknak köszönhetően minden pályát megnyitottak, és tovább javultak a sízési feltételek is. Összességében pedig a hóágyúk működtetésével magyarázzák, hogy az előző évhez képest nagyobb a forgalma a sípályáknak. „Az időjárás az, ami leginkább befolyásolja a forgalmat, mert a válság közepette is mindig van egy réteg, aki megengedheti magának, hogy eltöltsön legalább egy hétvégét a Madarasi Hargitán, és ha vannak jó feltételek, akkor ezt igénylik is” – mondta el a Krónikának Kenyeres Emőke, a Sugó Panzió ügyvezető igazgatója.

Egyelőre nem hullt annyi hó, amennyi a síeléshez ideális lenne, de így is rengeteg a turista a Bihar és Fehér megye határán fekvő Vertopon – mondta el a Krónika megkeresésre Dan Gligor, a vertopi sípályák adminisztrátora. Azt mondja, az Aranyosfő (Arieşeni) közelében fekvő pályán csak néha havazik, a napokban inkább a verőfényes napsütés volt jellemző, a hóréteg pedig nem haladja meg a 20–30 centimétert. Ez egyébként nem akadályozza meg a turistákat abban, hogy nekivágjanak a lejtőnek, most is tulajdonképpen tele van a hegyoldal sízőkkel, a baj csak az, hogy a hóréteg vékonysága miatt az általában a menedékháztól bérbe vett sílécek sorra tönkremennek. Ahhoz, hogy biztonságosan lehessen sízni, legalább egy-másfél méretes hó kellene – mondja Dan Gligor, de hozzáteszi: nem adja fel a reményt, hiszen az aranyosfői tél májusig tart, és tavaly is inkább a szezon második felére érkezett meg az igazi hó. 2010 márciusában például elérte a hóréteg az ideális vastagságot, de csak nagyon rövid időre: az öthónapos szezonból csak 6–7 hétvégén volt síelésre igazán alkalmas a pálya. Gligor egyébként a vendégek számával teljesen elégedett, azt mondja, nem érzékeli a gazdasági válság hatásait. A kedvezőtlen időjárásét azonban annál inkább: nagyon sok pénzébe kerül ugyanis a vékony hóréteg miatt tönkrement, eltört, elkopott sífelszerelések cseréje – panaszolja. Annak viszont örül, hogy legalább az ünnepek alatt volt egy-két hétvége, amikor megvastagodott a hó, és biztos benne, hogy májusig jobbra fordul a hóhelyzet a mostaninál.

Hasonlóan jók a sízési feltételek Homoródfürdőn is, az ottani pályán helyenként a másfél méter vastagságot is eléri a tél folyamán előállított műhó, ezért a működtető, Benedek Lukács szerint még március végén is síelésre alkalmas lesz a pálya. „A forgalom nagyon kevéssel marad el a tavalyi mögött és még nincs vége a síszezonnak” – fejtette ki Benedek Lukács, akinek észrevétele szerint a válság nem vette el a téli sportok szerelmeseinek a kedvét, ugyanúgy eljönnek sízni. Hatása sokkal inkább érezhető a sípálya melletti vendéglő forgalmán – amelyet szintén ő működtet – ott jóval alacsonyabb a fogyasztás, a síelők gyakran beérik egy szelet – zsírral megkent – házi kenyérrel is.

Van, ahol visszaesést tapasztalnak

Nincs akkora érdeklődés a hargitafürdői sípályák iránt, mint az elmúlt években. Tófalvi Ernő, a csíkszeredai önkormányzat hargitafürdői megbízottja a Krónikának elmondta, előző évekhez képest kevesebben járnak ki idén, ahogy ő fogalmazott, „van bőven üres parkolóhely”. Hargitafürdőn a Csipike pályát tudják igazán kihasználni a sízők. A közelben található Miklós pálya, noha működik, a vendégek arra panaszkodnak, hogy túlságosan köves. Tófalvi ugyanakkor kiemelte, szerettek volna egy újabb sípályát is beüzemelni, azonban a hóviszonyok egyelőre nem feleltek meg elképzeléseiknek. A megbízott hozzátette, működik a biatlon pálya is, ahol versenyeket tudnak szervezni. „Tavalyhoz képest az embereknek körülbelül fele jár ki, és inkább a román ajkúak, Bákó, Jászvásár vagy éppen Bukarest környékéről” – fejtette ki Tófalvi. A hargitafürdői illetékes úgy véli, a gazdasági helyzet is okolható azzal, hogy egyre kevesebben élnek ezzel a viszonylag költségesnek számító szenvedéllyel.

Inkább a hétvégeken használják a háromszéki sípályákat is. A Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Sugásfürdőn egy felújított és egy új sípálya várja a téli sportok kedvelőit. Nagy Zoltán igazgató lapunknak elmondta, a hétvégeken több százan fordulnak meg Sugásfürdőn, a régi, hosszabb pálya a népszerűbb. Ezen a héten hétköznap is működtek a felvonók, a vakáció ideje alatt inkább a gyerekek járnak Sugásfürdőre sízni, síoktatók viszik a kisebbeket a pályára. Kovászna megye legmagasabban fekvő településén, Kommandón már a hóünnepre készülnek, a hétvégén zajló rendezvényt a Laur-hegyen levő sípályán szervezik meg. A sípálya a vakáció alatt és hétvégeken üzemel, hétköznapokon pedig csak akkor indítják be, ha van rá igény. Szombaton azonban nagy tömegre számítanak, hiszen hóünnep lesz lesiklás-, szánkó-, illetve hógolyódobáló-versennyel. A vetélkedőkre a helyszínen lehet feliratkozni, nevezési díj nincs. Délután lesz kergeverseny, majd este fáklyás lesiklás és bál. Már készül a hatalmas hóember, amely legalább nyolcméteres lesz.

Elégedetlen a turisták számával a gyergyócsomafalvi Snow-park tulajdonosa is. „Kevesen járnak hozzánk, mert a községhez közel van még egy sípálya és hamarabb odatalálnak az érdeklődők” – méltatlankodott Nagy János, a Snow-park tulajdonosa. Mint mondta, a látogatók száma alig haladja meg a 35-öt, igaz, a többség visszajáró vendég. A Snow-parkban egyébként egy felvonóval két pálya közelíthető meg, az egyik a gyakorlott, jó sízők igényeit elégíti ki, a másik pedig a kezdőknek ajánlott.