Gyengén indult a székelyföldi turizmus, és nem sok jóra számítanak idén nyáron a szállásadók. Daragus Attila, az országos faluturisztikai egyesület (ANTREC) Kovászna megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, a gazdasági válság továbbra is érezteti a negatív hatását, az embereknek egyre kevesebb a bevételük, leginkább pedig a kirándulásokon, utazásokon spórolnak. A szakember azt mondja, a romániai turisztikai szolgáltatókat még inkább sújtja a válság, hiszen akinek van egy kevés pénze nyaralásra, szívesebben utazik külföldre. „Nem emeljük az árakat, hogy versenyképesek maradhassunk, abban bízunk, hogy kitart a meleg idő, és egyre többen menekülnek a forróság elől a hegyekbe és a vizek mellé” – fogalmazta meg Daragus Attila, aki szerint eddig érezhetően gyengébb a hazai turisták kirándulókedve, mint az elmúlt években.
Ugyancsak nehéz indulásról számolt be Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, aki elmondta, eltolódott a szezonkezdet, mert a diákok egy héttel később kapják a vakációt. „Amíg a gyerek iskolába-óvodába jár, a szülők sem mennek nyaralni, ám bízunk benne, hogy jövő héttől több vendég keresi fel a fürdővárost” – fogalmazott az elöljáró. Hozzátette: a csúcsszezonra is kevesebb az érdeklődő, de volt még olyan szezon, hogy a nehéz kezdet után a végére fellendült a forgalom. A Tusnádfürdőre látogató vendégek 80 százaléka egyébként román állampolgár, magyarországiak általában csak a minden év júliusában megtartott Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) idején érkeznek.
„A szállodákba nyugdíjasok mennek gyógykezelésre, bár az ingyenes üdülőjegyeket drasztikusan visszaszorította a kormány, a részben támogatott gyógykezelést még mindig sokan veszik igénybe” – tudtuk meg Albert Tibortól.
A nyugdíjasoknak nyújtott ingyenes gyógykezelési utalványok hiánya miatt esett vissza a Kovászna megyei turizmus is – vallja Herman Rosner, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, aki szerint a tavalyi látványos fellendülés után a hanyatlás jelei mutatkoznak a háromszéki turizmusban. Mint részletezte, a kormány már eleve későn kezdte el az ingyenes gyógykezelési programot, így az év első két hónapjában kihasználatlanul maradtak a gyógyturizmusra berendezkedett szállodákban a szálláshelyek.
„Az év következő időszakára sincsenek azonban jó kilátásaink, hiszen a kormány korlátozta az ingyenes kezelési helyek számát” – fejtette ki Rosner, emlékeztetve, hogy az egész évre érvényes kiadáscsökkentés szerint az ingyenes kezelési utalványok aránya nem haladhatja meg a nyugdíjpénztáraknak kiutalt fizetős helyek 15 százalékát.
„Ez egy elhibázott intézkedés, hiszen ha a gazdasági minisztérium egyeztetne az egészségügyi szaktárcával, egyértelműen kiderülne, hogy a gyógykezeléssel közpénzt lehet megtakarítani. Az egészségügyi minisztérium évi 1,5 milliárd lejt költ a gyógyszerek ártámogatására, ezt a kiadást lehetne lefaragni, ha az állam nagyobb gondot fordítana a megelőzésre, a természetes gyógymódok alkalmazására” – fogalmazta meg a közgazdász.
Rosner hangsúlyozta, a korszerű népszerűsítési eszközöket is be kell vetni, hogy világszinten megismerjék a Kovászna megye turisztikai és gyógyturisztikai potenciálját. „Már nem elég a székely hagyományokat és jellegzetességeket hangoztatni, hiszen a magyarországi turisták száma csökken. Az egyedülálló természeti kincsekre, az ásványvizekre, a mofettákra és ezek gyógyhatásaira kell felhívni a figyelmet” – összegezte a kamara elnöke.
Teljesen más előjellel vág eközben a turistaidénynek az egymástól tíz kilométerre fekvő két sóvidéki üdülőtelep, Szováta és Parajd. Míg a Maros megyei fürdővárosban mindkét strand felkészült a vendégek fogadására, a Hargita megyei nagyközségben, Parajdon mind a szabadtéri fürdő, mind az új wellnessközpont zárt ajtókkal várja a látogatókat. Bokor Sándor újraválasztott polgármester szerint ez azért eshet meg, mert az önkormányzatnak még nem sikerült egy üzemeltetőt találnia a saját tulajdonában lévő wellnessközpontra, a sóbányához tartozó strandot pedig a vállalat bukaresti vezetősége az idény kellős közepén szeretné korszerűsíteni.
„A községháza már meghirdette a versenytárgyalást a wellnessközpont működtetésére, azonban az egyetlen, magyarországi jelentkező nem tett eleget az általunk elvártaknak. Most újra ki kell írnunk a tendert, ami újabb heteket jelent. A bánya központi vezetősége azonban igazán elhagyhatná az építkezést az őszre” – véli Bokor Sándor.
Míg a Parajdra látogatók, úgy tűnik, az idén nyáron kénytelenek beérni a sóbányával és a környék nyújtotta látvánnyal, a Szovátán vakációzók két sós vizű tó strandja között is választhatnak. A Mogyorosi-tó már napok óta telt házzal üzemel, és az elmúlt hétvégén rekordbevételt hozott a Fürdővállalat Rt. kasszájába. Szováta jelképe, a Medve-tó pénteken nyílik meg a nagyközönség előtt. „Annak ellenére, hogy a konferenciaturizmus a negyedére csökkent a 2008–2009-es évekhez képest, a szállodáink telt házzal üzemelnek.
A kétcsillagos hotelekben talán még egy-két napig lehet szállást foglalni a nyárra. Annak igyekeznie kell, aki a négycsillagosban szeretne lakni, mert főként a moldáviaiak érdeklődésének köszönhetően a vendégek nagyrészt lefoglalták” – újságolta el Fülöp Nagy János vezérigazgató.
A termálstrandok iránti érdeklődés a válság beállta után sem esett vissza drasztikus mértékben, viszont most az előzőnél is jobb nyári szezonra számít a Nagyvárad közeli fürdőhelyek, Félixfürdő és Püspökfürdő (Május 1.) szállodáinak és strandjainak fenntartója, a Turism Felix Kft. Cătălin Şipoş, a vállalat közgazdásza a Krónikának kifejtette: tavaly is már látszott a javulás tavalyelőtthöz képest, idén pedig jól, sőt meglepően jól indult a szezon.
„A strandokon már május óta rengeteg a látogató, és reméljük, ez csak jobb lesz” – fogalmazott a szakember. A félixfürdői strandkomplexumba csak ezen a hétvégén több mint ötezren váltottak jegyet, de a hotelek strandjai is népszerűek. A közgazdász szerint ez legfőképpen annak köszönhető, hogy a vállalat folyamatosan pénzt fektet szállodáiba, és vendéglátóegységeibe, ezért a gazdasági válság hatásait is kevésbé érzi. „Eredményeket csak költségekkel lehet elérni” – jelentette ki.
Mint részletezte, a Poieniţa Hotel gyógyfürdőjét és több emeletét teljesen felújították a tél folyamán, új berendezéssel látták el, a Mureş Hotelnél szintén a gyógyulni vágyókat várja korszerűsített terápiás központ, de itt az étterem is megújult. Az Internaţional Hotel külső medencéje egy hete nyitott újra, szintén korszerűsítve, éppúgy, mint a Termal Szálló két kinti medencéje, amelyekhez hamarosan egy harmadikat is építenek.
A püspökfürdői Vénusz strandon egyelőre csak a szükséges karbantartásokat végezték el, de Cătălin Şipoş azt mondja, lehetséges, hogy jövőre itt is teljes korszerűsítésbe kezdenek, és a strand a félixfürdőihez hasonlóvá alakulhat. A hotelek foglaltsága meglátása szerint 90-95 százalékon lesz idén, mint mondja, a három- és négycsillagos szállodákban már alig lehet szobát kapni nyárra. „Ha már most ilyen jól állunk, amikor el sem kezdődtek a szabadságolások, elmondhatjuk, hogy a július és az augusztus nagyon forgalmas hónap lesz” – összegzett a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok