Felelősségbiztosításra köteleznék a cégeket – a vállalkozók és a szakértő szerint is felháborító a kormány terve

Bíró Blanka 2019. május 03., 09:39 utolsó módosítás: 2019. május 03., 09:43

Újabb kiadásra kötelezné a cégeket az állam, a kötelező biztosítás bevezetését tervezi a kormány. A vállalkozók és a szakértő szerint ez túlzás, hiszen egy cég létrehozása önmagában nem feltételez semmilyen kockázatot, a gazdaság működésében természetes folyamat, hogy vállalkozások csődbe mennek, ennek kivédésére nincs szükség társadalmi szolidaritásra.

Óvnák vagy sarcolnák? Újabb kiadással, biztosítással is terhelné a romániai cégeket a kormány Fotó: 123RF

Szakmai felelősségbiztosítás megkötésére kötelezné a cégeket a szociálliberális kormány – már elő is készítették a tervezetet, ami az 1990/31-es számú, a kereskedelmi társaságokat szabályozó törvényt módosítja. Ez a biztosítás csőd vagy a cég felszámolása esetén felmerülő kiadásokat fedezné. A Profit.ro gazdasági és pénzügyi hírportál által nyilvánosságra hozott tervezet szerint

a cégeknek kötelezően olyan szakmai felelősségbiztosítást kell megkötniük, amely legalább a csődeljárás, felszámolás költségeit fedezi. A kötvényt minden évben le kell adni a cégbíróságon, ellenkező esetben a vállalkozást törlik a cégjegyzékből.

Az Országos Cégbíróság (ONRC) adatai szerint az elmúlt év első 11 hónapjában 13,9 százalékkal több céget számoltak fel, mint egy évvel korábban ugyanabban az időszakban. Ez országos szinten 32 115 felszámolt vállalkozást jelent. A legtöbb céget Bukarestben (6289), Temes (1725) és Kolozs (1707) megyében, a legkevesebbet Kovászna (192), Hargita (181) és Mehedinţi (215) megyében számoltak fel.

A biztosítás opció

Természetes gazdasági folyamat, hogy vannak jobban és vannak rosszabbul működő vállalkozások, és olyanok is, melyek bebuknak, ezt nem lehet szabályozni, megelőzni – szögezte le megkeresésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta,

ezt a folyamatot nem kell az államnak szabályoznia, hiszen a versenypiacon nem lehet mindent előre látni, és bebiztosítani.

Különböző fakultatív biztosítási formák jelenleg is működnek, a cégvezetőnek kell eldöntenie, hogy mekkora kockázatot vállal be, és mire köt biztosítást. „Az államnak arra kell odafigyelnie, hogy a vállalkozók tisztességesen tevékenykedjenek, befizessék az adókat, kiadják hivatalosan a béreket, megvásárolják a számítógépes programokat, ezáltal kiszűrve a tisztességtelen verseny lehetőségét. Ugyanakkor olyan feltételeket, infrastruktúrát és jogi környezetet kell teremtenie, amely biztosítja a hazai cégek versenyképességét. Ez az állam feladata, és nem az, hogy feleslegesen pluszköltségekkel terhelje a vállalkozókat” – fogalmazta meg a kamara elnöke.

Édler András szerint ha az állam ezeket a feltételeket megteremti, fejleszti az infrastruktúrát, kiszámítható, vállalkozóbarát jogi környezetet teremt, odafigyel, hogy a gazdasági szereplők betartsák a játékszabályokat, akkor egyúttal azt is eléri, hogy kevesebb cég menjen csődbe.

Nem kockázat a cégalapítás

Az a tény, hogy valaki létrehoz egy kereskedelmi társaságot és azt működteti, nem jelent kockázatot, amiért felelősségbiztosítást kellene kötni – vallja Biró Albin biztosítási szakértő. Mint a Krónika megkeresésére elmondta, egyértelműen szükség csak a kötelező gépjármű-biztosításra van, hiszen a gépjárművel lehet olyan kárt okozni, amit a károkozó nem tud megtéríteni, és ezért társadalmi összefogásra van szükség. Meglátása szerint viszont – akárcsak a kötelező lakásbiztosítás – a cégek kötelező szakmai felelősségbiztosítása is indokolatlan. Mint magyarázta,

a háztulajdonosok esetében csak akkor lehet felelősségről, felelősségre vonásról, kártérítésről beszélni, ha például az összeomló ház maga alá temet valakit. Különben mindenkinek magának kellene eldöntenie, hogy köt-e biztosítást, vagy vállalja a kockázatokat.

Biró Albin arra is kitért, hogy a szakmai felelősségbiztosítás olyan szakmák esetében javallott – és például Magyarországon kötelező is –, melyek gyakorlása nagy kockázattal jár az ügyfél számára. Így például a közjegyzők hatalmas kárt okozhatnak egy elrontott irattal, az orvosok a műhibával, de a turisztikai társaságok esetében is az ügyfeleket védi a biztosítás, hiszen ha a cég csődbe jut, megtéríthetik az előre kifizetett kirándulásokat, vagy haza tudják szállítani a turistákat.

Azzal hogy valaki létrehoz egy kereskedelmi társaságot, nem teremtődik meg a károkozás lehetősége. Oda akarják beerőltetni a felelősségbiztosítást, ahol ilyen jellegű felelősség nincs”

– összegezte a szakértő. Meglátása szerint ugyanakkor felháborító, hogy „újabb bőrt akarnak lehúzni a cégekről, költségekbe verve ezeket”, annál is inkább, hogy eszközök is vannak egy ilyen jogszabály betartatására. Emlékeztetett, hogy a kötelező lakásbiztosítást nem kéri számon senki, nincs rendszer ennek a betartatására, ám a cégeknél drasztikus ellenlépéseket tudnak foganatosítani, hiszen a cégbíróság felszámolja a vállalkozást, ha nem tartja be az előírásokat.

„Ha a cégbíróság, a felszámoló biztosok, a végrehajtók nem kapták meg a pénzüket, erre nem az a megoldás, hogy hoznak egy törvényt, és minden vállalkozóra ráhúzzák a vizes lepedőt.

Ilyen alapon az életbiztosítást is kötelezővé tehetnék, mert aki megszületett, egyszer biztos meghal”

– emelte ki Biró Albin, aki felháborítónak tartja a tervezetet, és abban bízik, hogy végül azt nem fogadja el a kormány. A biztosítási szakértő azt is méltánytalannak tartja, hogy a jogi személyeknek általában minden téren többet kell fi zetniük, mint a magánszemélyeknek, legyen szó adóról, bírságokról, néhány esetben biztosításról is, holott ezt a megkülönböztetést semmi nem indokolja.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat