Fotó: Haáz Vince
Törvénymódosítással igyekszik beavatkozni a román kormány az építőipari alapanyagárak drasztikus emelkedése közepette, lehetővé téve a közbeszerzéseken elnyert munkálatokra kötött szerződések módosítását. Az országban átlagosan 40 százalékkal drágultak az építőanyagok, veszélyeztetve infrastrukturális beruházások kivitelezését.
2021. július 16., 17:452021. július 16., 17:45
2021. július 16., 22:222021. július 16., 22:22
Bár az ágazat képviselői néhány hónapja folyamatosan küldik a vészjelzéseket, a bukaresti kormányzat csak most próbál valamelyest segíteni az elszálló árak miatt bajba jutott építőiparnak. A jobbközép kabinet módosítani készül a közbeszerzési törvényt annak érdekében, hogy az építőanyagok jelentős drágulása közepette módosítani lehessen a megállapodásokba foglalt értékeken.
Ludovic Orban, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL), egyben a bukaresti képviselőház elnöke elmondta, lehetőséget teremtenek a közmunkálatokra vonatkozó szerződések aktualizálására az építőipari alapanyagárak emelkedésének függvényében. A politikus elismerte,
A körvonalazódó intézkedés mögött az áll, hogy ágazati képviselők egy ideje arra figyelmeztetnek: felfüggesztik a közbeszerzéseken elnyert infrastrukturális munkálatok végrehajtását az árrobbanás következtében.
Mint arról lapunkban már cikkeztünk, Romániában átlagosan 40 százalékkal emelkedtek az építőipari alapanyagárak az elmúlt hónapokban, és akad olyan termék – elsősorban a faanyagok közül –, amelynek az ára megduplázódott. Az építőipari munkáltatókat tömörítő szövetség kimutatása szerint
Nemigen akad szektor, amelyet ne befolyásolna az árak nagy léptékű emelkedése, hiszen gyakorlatilag minden alapanyag ára elszállt, amit tetéznek a kiszállítás terén tapasztalható nehézségek is. „Ha egy munkálat értékének 50 százalékát az alapanyagok teszik ki, amelyek átlagosan 40 százalékkal drágultak, akkor máris a szerződések értékének 20 százalékos emelkedéséről beszélhetünk. Márpedig ekkora haszonrést senki nem képes fedezni, emiatt a szerződéseket lehetetlen végrehajtani. Vagy egy feltétellel, ha az építkezési vállalatok hajlandóak pótolni a veszteséget, ami viszont több futó szerződés esetén lehetetlenség” – szögezte le Cristian Erbașu, a romániai építőipari munkáltatók szövetségének vezetője.
Az ágazat képviselői Florin Cîțu miniszterelnöknek is levelet írtak az árrobbanás hatását enyhítő állami beavatkozás érdekében. Számukra különös nehézséget okoz a két-három éves határidővel ellátott állami megrendelések honorálása, és
Útépítésre szakosodott cégek illetékesei kiszámolták, hogy jelenleg több mint 270 ezer euróval kerül többe 30 kilométernyi útszakasz kiépítése, mint egy évvel ezelőtt.
Ugyanakkor ingatlanfejlesztők arra figyelmeztetnek, hogy az árak elszabadulása az ingatlanok – elsősorban az új építésű lakó- és irodaházak – számottevő drágulását, a befektetők szempontjából pedig a haszonkulcs zsugorodását vonja maga után.
Magyarországon eközben mélyrehatóbb intézkedéssel igyekszik tompítani a meredek drágulás élét a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök a napokban bejelentette: az áremelkedések megfékezéséért néhány építőanyag esetében extraprofitadót fognak bevezetni, ezt a kavicsnál és a sódernél mindenképpen megteszik, de más termékeknél is megnézik a lehetőségét. Ezt azzal indokolta, hogy egyes építőanyagok esetében olyan extraprofitot akarnak realizálni, ami nem fogadható el, ezért ha bizonyos árszint fölötti eladási árat tapasztal a kormányzat, akkor az a fölötti ár 90 százalékát el fogja vonni. Ugyanakkor a budapesti kormány októbertől kiviteli korlátozást rendel el építőipari termékekre, Orbán Viktor szerint ugyanis részben azért „szaladtak el” az építőipari anyagok árai néhány terméknél, mert megnőtt az országból kivitt mennyiség.
Vizsgálja a Versenytanács az építőipari drágulást
Vizsgálatot indított a bukaresti Versenytanács azzal kapcsolatban, hogy az országban és a külföldi piacokon egyaránt jelentős mértékben drágultak az építőanyagok – jelentette be szerdán a szakhatóság. Az intézmény közleménye szerint annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány idején az építőipar jelentős mértékben segítette a gazdaságot, most ebben az ágazatban jelentős áremelkedés figyelhető meg, ami komoly piacműködési rendellenességeket idézhetnek elő. A vizsgálat során az építőanyagok drágulásának okait vizsgálják, ugyanis a jelentős áremelkedés veszélybe sodorhatja a romániai közberuházások kivitelezését, az építkezési vállalatokat pedig megakadályozhatja abban, hogy közbeszerzési eljárásokon versenyképes ajánlatokat tegyenek. Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke elmondta, javaslatokat fogalmaznak meg, hogy megelőzzék a drágulásnak a piaci szereplőkre és fogyasztókra kifejtett kedvezőtlen hatásait, és amennyiben a versenypiaci szabályok megszegését tapasztalják, büntető eljárásokat indítanak. A szakhatóság vezetője őszre ígérte az első következtetéseket. Az építőanyagok drágulása a román kormányban is aggodalmat keltett, ugyanis az önkormányzatok arra panaszkodtak, hogy számos folyamatban levő közberuházás befejezése veszélybe került az építőanyagok drágulása miatt. A költségek megnövekedése miatt az önkormányzatok a kormány segítségét kérték, hogy az augusztusban tervezett költségvetés-kiigazításkor vegyék figyelembe ezt az új helyzetet, és növeljék a már megkötött szerződések értékét figyelembe véve az áremelkedéseket. (Krónika)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!