Az érintettek szerint a gyakorlatban derül ki, hogy a feketelista valóban előrelépést jelent-e (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Romániai premierként feketelista készült a versenytárgyalásokon trükköző vállalatokról. Máris van olyan cég, amely követeli, hogy töröljék, mert a feketelistás jelenlét árt a megítélésének. A Krónika által megkérdezett önkormányzati vezetők jónak tartják az ötletet, ám ennél többet várnak annak érdekében, hogy a közbeszerzéseket valóban gördülékenyen és versenykorlátozás nélkül tudják lebonyolítani.
2020. szeptember 02., 14:522020. szeptember 02., 14:52
Az országos Versenytanács listát tett közzé azokról a cégekről, melyek közbeszerzésen versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Nyilvánosságra hozzák továbbá, hogy az elmúlt három évben milyen eljárás indult ellenük, az ügyben milyen döntés született, és azt is, ha részt vettek az úgynevezett engedékenységi politikában, beismerték a tettüket, és végül a versenyhatóság nem szabott ki bírságot.
ám azt folyamatosan frissítik.
„A feketelistára mindenki felkerül, aki ellen a hatóság az elmúlt három évben kivizsgálást indított versenykorlátozó magatartás miatt, de a nyilvánosságra hozott adatok között az is szerepel, ha együttműködött és részesült az engedékenységi politikában” – magyarázta a Krónika megkeresésére Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Mint részletezte, a versenyhivatal és az Országos Közbeszerzési Hatóság kötött egy keretegyezményt a lista közzétételéről, ami arra is vonatkozik, hogy az engedékenységi politikában résztvevők miként jelentkezhetnek a versenytárgyalásokra, milyen módon rehabilitálják ezeket.
Ezek a cégek a közbeszerzési platformra (SEAP) nem tudnak bejelentkezni. „Egy olyan cég esetében, ahol a forgalom jelentős részét a közbeszerzésen elnyert munkálatok generálják, a hároméves kizárás a csődöt jelentheti” – húzta alá Gyerkó László.
Elmondása szerint ugyanakkor vannak olyan cégek, amelyek tapasztalatlanságból kerülnek be egy kartellcsoportba, ezek élhetnek a kegyelmi politika kedvezményeivel, ha beismerik a tévedést, és együttműködnek a versenyhivatallal a visszaélés felgöngyölítése érdekében.
„A cégnek a hivatal által megszabott időszakban ki kell dolgoznia egy megfelelési tervet, az alkalmazottainak képzéseken kell részt venniük, hogy megértsék, és jól alkalmazzák a közbeszerzési törvényt, és tévedésből se fordulhasson elő, hogy szabályellenes egyezséget kötnek” – részletezte Gyerkó László.
Rámutatott: az ajánlatkérők a Versenytanács által közzétett listáról tájékozódhatnak, és minden esetet, vállalkozást egyénileg elbírálhatnak, figyelembe véve a bizonyítékokat.
A feketelistán szerepel többek között a Siveco és az Intrarom – az informatikai cégeket 2017-ben bírságolta meg a versenyhivatal több mint 8 millió lejre, mert befolyásolták a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) által 2008-ban az informatikai rendszere korszerűsítésére és bővítésére kiírt közbeszerzésének az eredményét. A listán az szerepel, hogy a két cég nem tett beismerő vallomást, nem élt a kegyelmi politika lehetőségeivel, de kidolgoztak egy megfelelési tervet.
Egy másik ügy az energetikai ágazatban tevékenykedő hat vállalkozást érint, amelyeket 2018-ban 73,1 millió lejre bírságolták, mert két versenykorlátozó megegyezést kötöttek a villanyórák forgalmazásáról. Az AEM cég bebizonyította, hogy nem vett részt a megegyezésben, és végül nem is bírságolták meg.
Mivel az Electrica nem gyárt villanyórákat, ezért visszautasította a vádat, együttműködött ugyan a versenyhivatallal, de megfellebbezte a határozatát. Az ügy a legfelső bíróságon van, 2022-ig kell letárgyalják, tehát jelenleg nincs jogerős döntés. Az Electrica éppen erre hivatkozva követeli, hogy töröljék a feketelistáról, hiszen az rontja a megítélését. „A két hatóság elfogadta a keretszerződést, minden gazdasági szerepelő, aki a piacon tevékenykedik, és aki ellen a versenyhivatal az elmúlt három évben kivizsgálást indított, rajta van a listán, nincs kivétel” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette,
Viszont ha már indult ellenük kivizsgálás, akkor ez a következménye – összegzett a versenypolitikai szakember.
Jónak tartják az ötletet, ám ennél többet várnak viszont a Krónika által megszólaltatott önkormányzati vezetők annak érdekében, hogy a közbeszerzéseket gördülékenyen és versenykorlátozás nélkül tudják lebonyolítani.
– hangsúlyozta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hozzátette: már rég javasolják a közbeszerzési hatóságnak, hogy minden munkálat után a megrendelő önkormányzat minősíthesse, adhasson jegyet a kivitelezőcégnek, majd ezt lehessen beleszámítani egy következő közbeszerzés elbírálásába.
„Minden olyan szabályozás, ami az átláthatóságot szolgálja, segíti az önkormányzatok munkáját” – értékelt hasonlóképpen megkeresésünkre Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke. Arra is ráirányította ugyanakkor a figyelmünket, hogy jelenleg a közbeszerzések során folyamatosan szembesülnek a joghézagokkal, a projektjeik halasztódnak, elakadnak, sőt az is megtörténhet, hogy pályázati pénzeket veszítenek el, mert elbukik a közbeszerzés.
– részletezte a székelyföldi politikus, aki szerint minden olyan intézkedés fontos, amely megakadályozza, hogy a cégek visszaéljenek a helyzetükkel, tisztességtelen előnyt és hasznot próbáljanak szerezni.
Borboly Csaba ugyanakkor rámutatott, hatékonyabb fellépést várnak el a versenyhatóságtól, mert azt tapasztalják, hogy számtalan olyan terület van, ahol nem lép fel érdemben. „Számtalanszor jeleztük a Versenytanácsnak, hogy cégek monopolhelyzetre törekednek, vagy hogy a verseny szabályait alapjaiban sértő összefogások jöttek létre, ám ritkán foganatosítottak érdemben lépéseket” – mondta Borboly, aláhúzva, a gyakorlatban derül majd ki, hogy a feketelista nyilvánosságra hozatala jelent-e valóban előrelépést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!