Növelné a bányajáradékot 2015-től a kormány, amely egyúttal norvég mintára egy külön alapot is létrehozna az energiaforrások kitermeléséből származó illetéknek – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök az RTV hírtelevízióban.
2013. június 17., 15:092013. június 17., 15:09
Mint rámutatott: a kabinet politikai alapon dönt majd arról, hogy mire költi a kitermelők által befizetett bányajáradékot, de prioritást jelent az ország infrastruktúrájának fejlesztése, elsősorban az autópálya-építés. A jelenleg érvényben lévő bányajáradékot az osztrák OMV csoporttal a Petrom privatizálására 2004-ben kötött szerződés határozza meg: eszerint a kőolajat és földgázt előállító cégeknek a kitermelt mennyiség értékének 3,5–13,5 százalékát kell befizetniük az államkasszába.
„A tíz évre szóló megállapodás miatt jövő év végéig nem módosíthatjuk az illetéket, 2015-től azonban mindenképp növeljük. Nem szabunk meg túlságosan magas értéket, hiszen akkor elijesztjük a beruházókat, így a tervek szerint az új bányajáradék megegyezik majd az európai uniós átlaggal” – magyarázta Ponta.
Elmondása szerint a kitermelt energiaforrástól függetlenül minden érintett vállalat – legyen szó offshore vagy palagáz-előállító cégről – az új fejlesztési alapba fogja befizetni a megemelt illetéket. „Az állami költségvetésből többek között az állami alkalmazottak és a nyugdíjasok juttatását kell biztosítanunk, így szükség van egy külön alapra, amelyet kizárólag fejlesztésekre fordítunk” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ponta arról is beszélt, hogy az Exxon Mobil vállalat nagyjából befejezte a kutatófúrásokat a Fekete-tengeren, így hamarosan megkezdheti a kitermeléshez szükséges felszerelés megépítését. A cég mintegy háromezer méteres mélységben végzett fúrásokat, amelynek során jelentős mennyiségű földgázkészletet tárt fel. A kormányfő ugyanakkor úgy véli, Romániának fokozatosan át kellene állnia a nem hagyományos energiaforrásokra, ugyanis csak ebben az esetben valósulhat meg az energiafüggetlenség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!