
Növelné a bányajáradékot 2015-től a kormány, amely egyúttal norvég mintára egy külön alapot is létrehozna az energiaforrások kitermeléséből származó illetéknek – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök az RTV hírtelevízióban.
2013. június 17., 15:092013. június 17., 15:09
Mint rámutatott: a kabinet politikai alapon dönt majd arról, hogy mire költi a kitermelők által befizetett bányajáradékot, de prioritást jelent az ország infrastruktúrájának fejlesztése, elsősorban az autópálya-építés. A jelenleg érvényben lévő bányajáradékot az osztrák OMV csoporttal a Petrom privatizálására 2004-ben kötött szerződés határozza meg: eszerint a kőolajat és földgázt előállító cégeknek a kitermelt mennyiség értékének 3,5–13,5 százalékát kell befizetniük az államkasszába.
„A tíz évre szóló megállapodás miatt jövő év végéig nem módosíthatjuk az illetéket, 2015-től azonban mindenképp növeljük. Nem szabunk meg túlságosan magas értéket, hiszen akkor elijesztjük a beruházókat, így a tervek szerint az új bányajáradék megegyezik majd az európai uniós átlaggal” – magyarázta Ponta.
Elmondása szerint a kitermelt energiaforrástól függetlenül minden érintett vállalat – legyen szó offshore vagy palagáz-előállító cégről – az új fejlesztési alapba fogja befizetni a megemelt illetéket. „Az állami költségvetésből többek között az állami alkalmazottak és a nyugdíjasok juttatását kell biztosítanunk, így szükség van egy külön alapra, amelyet kizárólag fejlesztésekre fordítunk” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ponta arról is beszélt, hogy az Exxon Mobil vállalat nagyjából befejezte a kutatófúrásokat a Fekete-tengeren, így hamarosan megkezdheti a kitermeléshez szükséges felszerelés megépítését. A cég mintegy háromezer méteres mélységben végzett fúrásokat, amelynek során jelentős mennyiségű földgázkészletet tárt fel. A kormányfő ugyanakkor úgy véli, Romániának fokozatosan át kellene állnia a nem hagyományos energiaforrásokra, ugyanis csak ebben az esetben valósulhat meg az energiafüggetlenség.
Februárban 1,6 ponttal 48,4-re nőtt a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte csütörtökön a CFA Románia Egyesület.
A nyers adatok szerint januárban 2,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékkal csökkent az építőipari termelés Romániában éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kormány a következő napokban bejelenti az energiaárakra vonatkozó intézkedéscsomagot – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan az üzemanyagok drasztikus drágulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
szóljon hozzá!