
Növelné a bányajáradékot 2015-től a kormány, amely egyúttal norvég mintára egy külön alapot is létrehozna az energiaforrások kitermeléséből származó illetéknek – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök az RTV hírtelevízióban.
2013. június 17., 15:092013. június 17., 15:09
Mint rámutatott: a kabinet politikai alapon dönt majd arról, hogy mire költi a kitermelők által befizetett bányajáradékot, de prioritást jelent az ország infrastruktúrájának fejlesztése, elsősorban az autópálya-építés. A jelenleg érvényben lévő bányajáradékot az osztrák OMV csoporttal a Petrom privatizálására 2004-ben kötött szerződés határozza meg: eszerint a kőolajat és földgázt előállító cégeknek a kitermelt mennyiség értékének 3,5–13,5 százalékát kell befizetniük az államkasszába.
„A tíz évre szóló megállapodás miatt jövő év végéig nem módosíthatjuk az illetéket, 2015-től azonban mindenképp növeljük. Nem szabunk meg túlságosan magas értéket, hiszen akkor elijesztjük a beruházókat, így a tervek szerint az új bányajáradék megegyezik majd az európai uniós átlaggal” – magyarázta Ponta.
Elmondása szerint a kitermelt energiaforrástól függetlenül minden érintett vállalat – legyen szó offshore vagy palagáz-előállító cégről – az új fejlesztési alapba fogja befizetni a megemelt illetéket. „Az állami költségvetésből többek között az állami alkalmazottak és a nyugdíjasok juttatását kell biztosítanunk, így szükség van egy külön alapra, amelyet kizárólag fejlesztésekre fordítunk” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ponta arról is beszélt, hogy az Exxon Mobil vállalat nagyjából befejezte a kutatófúrásokat a Fekete-tengeren, így hamarosan megkezdheti a kitermeléshez szükséges felszerelés megépítését. A cég mintegy háromezer méteres mélységben végzett fúrásokat, amelynek során jelentős mennyiségű földgázkészletet tárt fel. A kormányfő ugyanakkor úgy véli, Romániának fokozatosan át kellene állnia a nem hagyományos energiaforrásokra, ugyanis csak ebben az esetben valósulhat meg az energiafüggetlenség.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
szóljon hozzá!