2010. február 16., 09:092010. február 16., 09:09
Optimistán tekint a jövőbe Közép-Európa legkorszerűbb farostlemez- és faforgácslemez-előállító üzeme, a brassói Kronospan: a gyár tegnap közzétett üzleti várakozásai szerint idén a 70 millió eurót is elérheti az értékesítések szintje.
A tavaly ősszel felavatott üzem elsősorban a romániai építőipari piacra gyárt faforgácslemezt, itt 70 százalékos részesedéssel bír. A hazai piac mellett ugyanakkor az orosz, az ukrán, a török és a magyar piacra is szállít. A gyár közleménye szerint a romániai építőipar tavaly 19 százalékkal esett vissza a 2008-as szinthez képest, ugyanakkor a cég számára továbbra is elsődleges fontosságú a romániai piac.
A várakozások szerint idén elsősorban a közületi beruházások kapcsán beérkező megrendelésekre számítana, a magánbefektetések várhatóan továbbra is háttérbe szorulnak. A szakértők arra számítanak, hogy a piac idén is a tavalyi szinten marad, a legpesszimistább becslések szerint ugyanakkor nem zárható ki a 8-9 százalékos visszaesés sem.
Tavaly a Kronospannak sikerült szinten tartania a faforgácslemez-eladásokat, mivel a hazai építőiparban is felfedezték az anyag fontosságát. Ugyanakkor a romániai fogyasztás még annak ellenére is jócskán elmarad a nyugat-európai, egyesült államokbeli vagy kanadai szinttől, hogy 2006 és 2007 folyamán megkétszereződött a kereslet.
A Kronospan mindenesetre derűlátó: idén szeretne hozzákezdeni egy fűrészüzem megépítéséhez Brassóban. A cég jelenleg 270 alkalmazottnak ad munkát, de a tervezett fejlesztések nyomán ez a szám elérheti az 500-at is. Az éves termelést 350 ezer köbméter lemezre becslik. Az osztrák alaptőkéjű Kronospan Brassón kívül Szászsebesen és Konstancán működtet gyárat.
Mint arról beszámoltunk, az építőipar számára farostlemezt és forgácslemezt gyártó, 46 hektáron elterülő üzem 200 millió eurós beruházásból jött létre, és ez az ország első ilyen jellegű gyára. A vállalat képviselői szerint az általuk alkalmazott modern technológia akár 40 százalékkal is visszaszoríthatja az építéssel járó költségeket a hagyományos, téglával vagy gáztéglával (BCA) történő építkezéshez viszonyítva.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.