
A marosnémeti hőerőműtől 700 alkalmazottat bocsátanak el
A Hunyad megyei Energetikai Komplexum (CEH) 1477 alkalmazottja kapta kézhez pénteken a kollektív elbocsátásról szóló értesítést, 20 napos felmondási idejük június 28-án, hétfőn veszi kezdetét. A román kormány 9 ezer személyt fog elbocsátani 2030-ig, többségüket a szénnel működő energiavállalaktól és a hozzájuk tartozó bányáktól.
2021. június 25., 21:172021. június 25., 21:17
2021. június 25., 21:292021. június 25., 21:29
Cristian Roşu, a vállalat adminisztrátora közölte, a felmondási idő 20 munkanap, ebben az időszakban az alkalmazottak kivehetik pihenőszabadságukat. Roşu szerint az 1477 dolgozó közül 700 a marosnémeti (Mintia) hőerőmű alkalmazottja, ami azt jelenti, hogy szinte a teljes személyzetet elbocsátják.
Az elbocsátott dolgozók 10 ezer eurónak megfelelő végkielégítést kapnak, amely után 10 százalékos adót kell fizetniük. Ezen túlmenően az ágazati szakszervezet és a vállalat vezetősége közötti egyezménynek megfelelően további bérkiegészítésre is jogosultak az elbocsátott dolgozók, akik közül az energetikusok két, a bányászok négy évig részesülnek a juttatásban.
Florin Cîțu miniszterelnök a kabinet csütörtöki ülését követően jelentette be, hogy kormánya 9 ezer személyt fog elbocsátani 2030-ig, többségüket a szénnel működő energiavállalaktól és a hozzájuk tartozó bányáktól. A kormányfő elmondta, elfogadták azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely 9 ezer személy elbocsátásával számol, biztosítva számukra a végkielégítést. Az energiaügyi minisztérium már korábban társadalmi vitára bocsátotta a rendeletet, amely szerint több mint 9 ezer dolgozót bocsátanak el, ebből 6484-et az Oltenia hőerőműtől, 2239-et a Hunyad megyei energetikai vállalattól, hőerőműtől, további 282-őt az Országos Urán Társaságtól.
A bukaresti kabinet azért döntött nagyszabású elbocsátásokról a két energiavállalatnál, mert ezek főleg Zsil-völgyi fekete- és barnaszénnel működnek. Ezeknek a vállalatoknak leginkább a bányáikat kell bezárniuk, így az elbocsátások többnyire bányászokat érintenek.
Az Oltenia hőerőmű főleg Craiova városát látja el távhővel, emellett a Románia által használt villamosenergia 20 százalékát állítja elő, a marosnémeti hőerőmű a 2 százalékát. Az utóbbi vállalat csődeljárás alatt áll 2019 óta. A román villamosenergia-hálózat szempontjából főleg az Oltenia hőerőmű bír stratégiai fontossággal. Ott környezetkímélő kapacitások üzembe helyezését tervezik, ugyanis Románia nem tudja teljesen kiiktatni ezt az energiatermelő egységét.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!