
A marosnémeti hőerőműtől 700 alkalmazottat bocsátanak el
A Hunyad megyei Energetikai Komplexum (CEH) 1477 alkalmazottja kapta kézhez pénteken a kollektív elbocsátásról szóló értesítést, 20 napos felmondási idejük június 28-án, hétfőn veszi kezdetét. A román kormány 9 ezer személyt fog elbocsátani 2030-ig, többségüket a szénnel működő energiavállalaktól és a hozzájuk tartozó bányáktól.
2021. június 25., 21:172021. június 25., 21:17
2021. június 25., 21:292021. június 25., 21:29
Cristian Roşu, a vállalat adminisztrátora közölte, a felmondási idő 20 munkanap, ebben az időszakban az alkalmazottak kivehetik pihenőszabadságukat. Roşu szerint az 1477 dolgozó közül 700 a marosnémeti (Mintia) hőerőmű alkalmazottja, ami azt jelenti, hogy szinte a teljes személyzetet elbocsátják.
Az elbocsátott dolgozók 10 ezer eurónak megfelelő végkielégítést kapnak, amely után 10 százalékos adót kell fizetniük. Ezen túlmenően az ágazati szakszervezet és a vállalat vezetősége közötti egyezménynek megfelelően további bérkiegészítésre is jogosultak az elbocsátott dolgozók, akik közül az energetikusok két, a bányászok négy évig részesülnek a juttatásban.
Florin Cîțu miniszterelnök a kabinet csütörtöki ülését követően jelentette be, hogy kormánya 9 ezer személyt fog elbocsátani 2030-ig, többségüket a szénnel működő energiavállalaktól és a hozzájuk tartozó bányáktól. A kormányfő elmondta, elfogadták azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely 9 ezer személy elbocsátásával számol, biztosítva számukra a végkielégítést. Az energiaügyi minisztérium már korábban társadalmi vitára bocsátotta a rendeletet, amely szerint több mint 9 ezer dolgozót bocsátanak el, ebből 6484-et az Oltenia hőerőműtől, 2239-et a Hunyad megyei energetikai vállalattól, hőerőműtől, további 282-őt az Országos Urán Társaságtól.
A bukaresti kabinet azért döntött nagyszabású elbocsátásokról a két energiavállalatnál, mert ezek főleg Zsil-völgyi fekete- és barnaszénnel működnek. Ezeknek a vállalatoknak leginkább a bányáikat kell bezárniuk, így az elbocsátások többnyire bányászokat érintenek.
Az Oltenia hőerőmű főleg Craiova városát látja el távhővel, emellett a Románia által használt villamosenergia 20 százalékát állítja elő, a marosnémeti hőerőmű a 2 százalékát. Az utóbbi vállalat csődeljárás alatt áll 2019 óta. A román villamosenergia-hálózat szempontjából főleg az Oltenia hőerőmű bír stratégiai fontossággal. Ott környezetkímélő kapacitások üzembe helyezését tervezik, ugyanis Románia nem tudja teljesen kiiktatni ezt az energiatermelő egységét.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
szóljon hozzá!