2010. december 10., 10:112010. december 10., 10:11
2010 eddig eltelt három negyedévét együttvéve a japán gazdaság nagyjából 3959 milliárd dollár értéket állított elő, a kínai hazai össztermék (GDP) pedig 3947 milliárd dollárra tehető. A két ázsiai óriás így szorosan együtt halad, és Japán ugyan egy orrhosszal vezet, de az év végére ismét Kína mögé kerülhet. Az első továbbra is az Egyesült Államok. A második-harmadik helyen versengő Japán és Kína mögött Németország következik, az ötödik Franciaország.
A csütörtökön megjelent adatok szerint a japán GDP 4,5 százalékkal nőtt éves összevetésben a harmadik negyedévben. A tokiói statisztikai hivatal egy hónappal korábbi becslése még 3,9 százalékos növekedést valószínűsített. A vártnál nagyobb bővülés elsősorban a beruházások élénkülésének, valamint az autóvásárlást ösztönző állami programnak és annak köszönhető, hogy a dohánytermékek jövedéki adójának októberi emelését megelőzően – a vizsgált negyedév vége felé – meglódult a dohánytermék-értékesítés.
A japán gazdaság a felülvizsgált adatok alapján nagyobb mértékben nőtt a július–szeptemberi időszakban, mint az amerikai vagy az Európai Unió gazdasága, az utolsó negyedévben viszont lassulás várható. Az erős jen hatására egyre nehezebb exportálni, és a helyzetet a negatív infláció és a lakossági fogyasztás várható csökkenése is rontja, az utolsó negyedévben így akár csökkenhet is a GDP – mondják elemzők, a kormány pedig a Nikkei című gazdasági lap szerint hamarosan 2 százalékról 1,4 százalékra csökkenti a 2011-es növekedési prognózisát.
Közben a kínai GDP a harmadik negyedévben 9,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 2010 egészében pedig 9,9 százalékos növekedés várható. Az utóbbi évtizedekhez képest jövőre kissé gyengül a tempó, de a kínai gazdaság lassulva is száguld; a GDP-növekedés 2011-ben 10 százalékos lehet. Ráadásul csak a július–szeptemberi időszakot tekintve fordított a helyzet, Kína a második és Japán a harmadik. A kínai GDP 1415 milliárd dollár volt a harmadik negyedévben, közel 50 milliárddal több az 1369 milliárd dollárt kitevő japán hazai összterméknél.
Kína három évtizede tartó lendületes gazdasági növekedést követően az idei második negyedévben hódította el első ízben Japántól a világ második legnagyobb nemzetgazdaságának kijáró rangot. Japán a második világháború utáni, gazdasági csodának is nevezett gyors fejlődéssel zárkózott fel az Egyesült Államok mögé, és több mint 40 évig őrizte a második helyet. A kilencvenes években viszont az ingatlanpiaci buborék kipukkanása után szinte megállt a növekedés, és a gazdaság azóta nem mozdult ki a stagnálás közeli helyzetből.
A Japán pozícióját veszélyeztető kínai növekedésének egyelőre nem látni a végét. A GDP-t tekintve az ázsiai ország 2005-ben hozta be Franciaországot és Nagy-Britanniát, 2007-ben pedig megelőzte Németországot, és a Világbank szerint a következő 15 évben letaszíthatja a trónról az Egyesült Államokat. Ugyanakkor az egy főre jutó gazdasági teljesítményével az 1,3 milliárd lakosú Kína még messze elmarad a 127 milliós Japán mögött: nagyjából Algéria és El Salvador szintjén áll, a japán teljesítmény alig egytizedét hozza.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.