2010. december 10., 10:112010. december 10., 10:11
2010 eddig eltelt három negyedévét együttvéve a japán gazdaság nagyjából 3959 milliárd dollár értéket állított elő, a kínai hazai össztermék (GDP) pedig 3947 milliárd dollárra tehető. A két ázsiai óriás így szorosan együtt halad, és Japán ugyan egy orrhosszal vezet, de az év végére ismét Kína mögé kerülhet. Az első továbbra is az Egyesült Államok. A második-harmadik helyen versengő Japán és Kína mögött Németország következik, az ötödik Franciaország.
A csütörtökön megjelent adatok szerint a japán GDP 4,5 százalékkal nőtt éves összevetésben a harmadik negyedévben. A tokiói statisztikai hivatal egy hónappal korábbi becslése még 3,9 százalékos növekedést valószínűsített. A vártnál nagyobb bővülés elsősorban a beruházások élénkülésének, valamint az autóvásárlást ösztönző állami programnak és annak köszönhető, hogy a dohánytermékek jövedéki adójának októberi emelését megelőzően – a vizsgált negyedév vége felé – meglódult a dohánytermék-értékesítés.
A japán gazdaság a felülvizsgált adatok alapján nagyobb mértékben nőtt a július–szeptemberi időszakban, mint az amerikai vagy az Európai Unió gazdasága, az utolsó negyedévben viszont lassulás várható. Az erős jen hatására egyre nehezebb exportálni, és a helyzetet a negatív infláció és a lakossági fogyasztás várható csökkenése is rontja, az utolsó negyedévben így akár csökkenhet is a GDP – mondják elemzők, a kormány pedig a Nikkei című gazdasági lap szerint hamarosan 2 százalékról 1,4 százalékra csökkenti a 2011-es növekedési prognózisát.
Közben a kínai GDP a harmadik negyedévben 9,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 2010 egészében pedig 9,9 százalékos növekedés várható. Az utóbbi évtizedekhez képest jövőre kissé gyengül a tempó, de a kínai gazdaság lassulva is száguld; a GDP-növekedés 2011-ben 10 százalékos lehet. Ráadásul csak a július–szeptemberi időszakot tekintve fordított a helyzet, Kína a második és Japán a harmadik. A kínai GDP 1415 milliárd dollár volt a harmadik negyedévben, közel 50 milliárddal több az 1369 milliárd dollárt kitevő japán hazai összterméknél.
Kína három évtizede tartó lendületes gazdasági növekedést követően az idei második negyedévben hódította el első ízben Japántól a világ második legnagyobb nemzetgazdaságának kijáró rangot. Japán a második világháború utáni, gazdasági csodának is nevezett gyors fejlődéssel zárkózott fel az Egyesült Államok mögé, és több mint 40 évig őrizte a második helyet. A kilencvenes években viszont az ingatlanpiaci buborék kipukkanása után szinte megállt a növekedés, és a gazdaság azóta nem mozdult ki a stagnálás közeli helyzetből.
A Japán pozícióját veszélyeztető kínai növekedésének egyelőre nem látni a végét. A GDP-t tekintve az ázsiai ország 2005-ben hozta be Franciaországot és Nagy-Britanniát, 2007-ben pedig megelőzte Németországot, és a Világbank szerint a következő 15 évben letaszíthatja a trónról az Egyesült Államokat. Ugyanakkor az egy főre jutó gazdasági teljesítményével az 1,3 milliárd lakosú Kína még messze elmarad a 127 milliós Japán mögött: nagyjából Algéria és El Salvador szintjén áll, a japán teljesítmény alig egytizedét hozza.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.