2010. december 10., 10:112010. december 10., 10:11
2010 eddig eltelt három negyedévét együttvéve a japán gazdaság nagyjából 3959 milliárd dollár értéket állított elő, a kínai hazai össztermék (GDP) pedig 3947 milliárd dollárra tehető. A két ázsiai óriás így szorosan együtt halad, és Japán ugyan egy orrhosszal vezet, de az év végére ismét Kína mögé kerülhet. Az első továbbra is az Egyesült Államok. A második-harmadik helyen versengő Japán és Kína mögött Németország következik, az ötödik Franciaország.
A csütörtökön megjelent adatok szerint a japán GDP 4,5 százalékkal nőtt éves összevetésben a harmadik negyedévben. A tokiói statisztikai hivatal egy hónappal korábbi becslése még 3,9 százalékos növekedést valószínűsített. A vártnál nagyobb bővülés elsősorban a beruházások élénkülésének, valamint az autóvásárlást ösztönző állami programnak és annak köszönhető, hogy a dohánytermékek jövedéki adójának októberi emelését megelőzően – a vizsgált negyedév vége felé – meglódult a dohánytermék-értékesítés.
A japán gazdaság a felülvizsgált adatok alapján nagyobb mértékben nőtt a július–szeptemberi időszakban, mint az amerikai vagy az Európai Unió gazdasága, az utolsó negyedévben viszont lassulás várható. Az erős jen hatására egyre nehezebb exportálni, és a helyzetet a negatív infláció és a lakossági fogyasztás várható csökkenése is rontja, az utolsó negyedévben így akár csökkenhet is a GDP – mondják elemzők, a kormány pedig a Nikkei című gazdasági lap szerint hamarosan 2 százalékról 1,4 százalékra csökkenti a 2011-es növekedési prognózisát.
Közben a kínai GDP a harmadik negyedévben 9,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 2010 egészében pedig 9,9 százalékos növekedés várható. Az utóbbi évtizedekhez képest jövőre kissé gyengül a tempó, de a kínai gazdaság lassulva is száguld; a GDP-növekedés 2011-ben 10 százalékos lehet. Ráadásul csak a július–szeptemberi időszakot tekintve fordított a helyzet, Kína a második és Japán a harmadik. A kínai GDP 1415 milliárd dollár volt a harmadik negyedévben, közel 50 milliárddal több az 1369 milliárd dollárt kitevő japán hazai összterméknél.
Kína három évtizede tartó lendületes gazdasági növekedést követően az idei második negyedévben hódította el első ízben Japántól a világ második legnagyobb nemzetgazdaságának kijáró rangot. Japán a második világháború utáni, gazdasági csodának is nevezett gyors fejlődéssel zárkózott fel az Egyesült Államok mögé, és több mint 40 évig őrizte a második helyet. A kilencvenes években viszont az ingatlanpiaci buborék kipukkanása után szinte megállt a növekedés, és a gazdaság azóta nem mozdult ki a stagnálás közeli helyzetből.
A Japán pozícióját veszélyeztető kínai növekedésének egyelőre nem látni a végét. A GDP-t tekintve az ázsiai ország 2005-ben hozta be Franciaországot és Nagy-Britanniát, 2007-ben pedig megelőzte Németországot, és a Világbank szerint a következő 15 évben letaszíthatja a trónról az Egyesült Államokat. Ugyanakkor az egy főre jutó gazdasági teljesítményével az 1,3 milliárd lakosú Kína még messze elmarad a 127 milliós Japán mögött: nagyjából Algéria és El Salvador szintjén áll, a japán teljesítmény alig egytizedét hozza.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.