2009. október 09., 09:422009. október 09., 09:42
Elfogadták csütörtökön a szakszervezetek a kormány által 2010-re felajánlott 705 lejes minimálbért, cserébe pedig a kollektív munkaszerződésbe foglaltak tiszteletben tartását kérték. A munkáltatók a kormány képviselőivel folytatott háromoldalú tanácskozást követően úgy nyilatkoztak, fontolóra veszik az ajánlatot, azonban a béremelés mellé mindenképp adókedvezményeket fognak kérni.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a szakszervezetek 740 lejes minimálbért kértek a jövő évre, követelve továbbá, hogy 2014-re a kormány által garantált legalacsonyabb fizetés érje el az országos átlagkereset 50 százalékát, azaz az 1300 lejt. Végül, a csütörtöki tárgyaláson belementek a kompromisszumos megoldásba, de csakis a kollektív munkaszerződésbe foglaltak betartásával.
A munkáltatókat azonban nem sikerült ilyen könnyen meggyőzniük a kormány képviselőinek. A cégvezetőket tömörítő érdekvédelmi szervezetek képviselői azzal jöttek ki a tárgyalásról, hogy fontolóra veszik az ajánlatot, azonban – mint hangoztatták – “a jelenlegi gazdasági körülmények között elfogadhatatlan, hogy 600 lejről 705-re nőjön a minimálbér”.
Szerintük jelen pillanatban a jelenlegi bérszintek tartása, illetve mindössze a legalacsonyabb fizetések kismértékű növelése lenne észszerű. Ha pedig mindenképp nő a minimálbér, akkor a munkáltatók azt szeretnék elérni, hogy a kormány adókedvezményeket biztosítson, a vállalkozóknak a minimálbér és az 1000 lej közötti fizetésekre mindössze a társadalombiztosítási hozzájárulásokat kelljen befizetniük az elkövetkező hat hónapban.
A szakszervezetek és a munkáltatók képviselői abban azonban egyetértettek, hogy remélik, a legközelebbi, hétfői tanácskozáson végleges megoldás születik.
Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, aki jelen pillanatban a munkaügyi tárcavezetői teendőket is ellátja, a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, az adókedvezményekre vonatkozó kérés jogos, s mintegy 2,5 millió olyan személy részesülhetne benne, akiknek havi fizetése kevesebb mint ezer lej. Mint mondta, az intézkedéssel 360 millió lejtől esne el a költségvetés, azonban a bérek növekedésével nőnek majd a hozzájárulások is, ugyanakkor a minimálbér emelésétől a feketén kapott pénzösszegek “kifehérítését” is várják.
| A 2010-es költségvetés-tervezetben nem szerepel a hozzáadottérték-adó emelése, és erre csak akkor kerül sor, ha a jövő év folyamán Románia gazdasága nem áll helyre – közölte csütörtökön Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, aki jelen pillanatban a munkaügyi tárcavezetői teendőket is ellátja. Hasonlóképpen nyilatkozott Emil Boc miniszterelnök is, aki ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nem csak az áfa, hanem más adók emelése sem szerepel a jövő évi büdzsében. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, Traian Băsescu államfő hétfőn a külföldi befektetőkkel zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen beismerte, hogy 2010-től esetleg megemelkedik a hozzáadottérték-adó. Egy, a megbeszélésen részt vevő személy szerint az államelnök azt mondta, hogy inkább választaná a hozzáadottérték-adó növelését, mint az egységes adókulcs szintjének emelését. Az államfő a kiszivárgott információk szerint úgy vélekedett, hogy néhány százalékos emelésről lenne szó. |
A csütörtöki tárgyalásokon egy ideig Emil Boc miniszterelnök is részt vett. A kormányfő azt kérte a szakszervezetek képviselőitől, hogy december 6-áig, azaz az államfőválasztások második fordulójáig függesszék fel a tiltakozó akcióikat. “Észszerű munkára van szükségünk, arra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek visszaszorítják a válság negatív hatását. Nem szabad tiltakozó akciókkal átpolitizálnunk a választási kampányt, hisz az 22 millió román sorsát pecsételné meg” – indokolta kérését Emil Boc.
Cserébe a tárgyalások folytatását ígérte olyan témakörökben, mint a minimálbér, új munkahelyek létrehozása, társadalmi stabilitás, a nyugdíjrendszer reformja, a 2010-es költségvetés tervezete vagy az egységes bérezési törvény egyszerűsítéséért létrehozandó bizottság előkészítése. A szakszervezetek a csütörtöki tárgyaláson el is fogadták a kormányfő által kért moratóriumot, ellenben azt kérték, hogy a kormány törvényben rögzítse a társadalmi párbeszéd során elfogadott javaslatokat.
Csütörtökön derült fény azonban a megszorításokra, amelyeket a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitel-megállapodásban vállalat. A dokumentum szerint többek között a Boc-kabinet 2010-ben befagyasztja a közalkalmazotti béreket, ezáltal a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékának megfelelő összeget takarítva meg.
A vállalások között szerepel még, hogy az illetékes hatóságok nagyobb odafigyeléssel követik a fogyatékkal élők nyugdíjazását (a GDP 0,2 százaléka), illetve nem fizetik ki a közalkalmazottak túlóráját, ami által a GDP további 0,25 százalékát lehet megtakarítani. Igen szigorú kitétele a hitelszerződésnek az is, hogy minden hét távozó közalkalmazott helyébe csupán egyet lehet ezentúl alkalmazni.
Jó hír viszont, hogy a 705 lejesnél kisebb fizetéseket fel lehet majd emelni a minimálbér szintjére. Az idei év utolsó negyedére vonatkozóan a kormány vállalata, hogy a közalkalmazottakat tíz nap fizetés nélküli szabadságra küldi, ami a bruttó hazai termék 0,3 százalékának megfelelő megtakarítást jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok