2009. október 09., 09:422009. október 09., 09:42
Elfogadták csütörtökön a szakszervezetek a kormány által 2010-re felajánlott 705 lejes minimálbért, cserébe pedig a kollektív munkaszerződésbe foglaltak tiszteletben tartását kérték. A munkáltatók a kormány képviselőivel folytatott háromoldalú tanácskozást követően úgy nyilatkoztak, fontolóra veszik az ajánlatot, azonban a béremelés mellé mindenképp adókedvezményeket fognak kérni.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a szakszervezetek 740 lejes minimálbért kértek a jövő évre, követelve továbbá, hogy 2014-re a kormány által garantált legalacsonyabb fizetés érje el az országos átlagkereset 50 százalékát, azaz az 1300 lejt. Végül, a csütörtöki tárgyaláson belementek a kompromisszumos megoldásba, de csakis a kollektív munkaszerződésbe foglaltak betartásával.
A munkáltatókat azonban nem sikerült ilyen könnyen meggyőzniük a kormány képviselőinek. A cégvezetőket tömörítő érdekvédelmi szervezetek képviselői azzal jöttek ki a tárgyalásról, hogy fontolóra veszik az ajánlatot, azonban – mint hangoztatták – “a jelenlegi gazdasági körülmények között elfogadhatatlan, hogy 600 lejről 705-re nőjön a minimálbér”.
Szerintük jelen pillanatban a jelenlegi bérszintek tartása, illetve mindössze a legalacsonyabb fizetések kismértékű növelése lenne észszerű. Ha pedig mindenképp nő a minimálbér, akkor a munkáltatók azt szeretnék elérni, hogy a kormány adókedvezményeket biztosítson, a vállalkozóknak a minimálbér és az 1000 lej közötti fizetésekre mindössze a társadalombiztosítási hozzájárulásokat kelljen befizetniük az elkövetkező hat hónapban.
A szakszervezetek és a munkáltatók képviselői abban azonban egyetértettek, hogy remélik, a legközelebbi, hétfői tanácskozáson végleges megoldás születik.
Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, aki jelen pillanatban a munkaügyi tárcavezetői teendőket is ellátja, a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, az adókedvezményekre vonatkozó kérés jogos, s mintegy 2,5 millió olyan személy részesülhetne benne, akiknek havi fizetése kevesebb mint ezer lej. Mint mondta, az intézkedéssel 360 millió lejtől esne el a költségvetés, azonban a bérek növekedésével nőnek majd a hozzájárulások is, ugyanakkor a minimálbér emelésétől a feketén kapott pénzösszegek “kifehérítését” is várják.
| A 2010-es költségvetés-tervezetben nem szerepel a hozzáadottérték-adó emelése, és erre csak akkor kerül sor, ha a jövő év folyamán Románia gazdasága nem áll helyre – közölte csütörtökön Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, aki jelen pillanatban a munkaügyi tárcavezetői teendőket is ellátja. Hasonlóképpen nyilatkozott Emil Boc miniszterelnök is, aki ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nem csak az áfa, hanem más adók emelése sem szerepel a jövő évi büdzsében. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, Traian Băsescu államfő hétfőn a külföldi befektetőkkel zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen beismerte, hogy 2010-től esetleg megemelkedik a hozzáadottérték-adó. Egy, a megbeszélésen részt vevő személy szerint az államelnök azt mondta, hogy inkább választaná a hozzáadottérték-adó növelését, mint az egységes adókulcs szintjének emelését. Az államfő a kiszivárgott információk szerint úgy vélekedett, hogy néhány százalékos emelésről lenne szó. |
A csütörtöki tárgyalásokon egy ideig Emil Boc miniszterelnök is részt vett. A kormányfő azt kérte a szakszervezetek képviselőitől, hogy december 6-áig, azaz az államfőválasztások második fordulójáig függesszék fel a tiltakozó akcióikat. “Észszerű munkára van szükségünk, arra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek visszaszorítják a válság negatív hatását. Nem szabad tiltakozó akciókkal átpolitizálnunk a választási kampányt, hisz az 22 millió román sorsát pecsételné meg” – indokolta kérését Emil Boc.
Cserébe a tárgyalások folytatását ígérte olyan témakörökben, mint a minimálbér, új munkahelyek létrehozása, társadalmi stabilitás, a nyugdíjrendszer reformja, a 2010-es költségvetés tervezete vagy az egységes bérezési törvény egyszerűsítéséért létrehozandó bizottság előkészítése. A szakszervezetek a csütörtöki tárgyaláson el is fogadták a kormányfő által kért moratóriumot, ellenben azt kérték, hogy a kormány törvényben rögzítse a társadalmi párbeszéd során elfogadott javaslatokat.
Csütörtökön derült fény azonban a megszorításokra, amelyeket a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitel-megállapodásban vállalat. A dokumentum szerint többek között a Boc-kabinet 2010-ben befagyasztja a közalkalmazotti béreket, ezáltal a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékának megfelelő összeget takarítva meg.
A vállalások között szerepel még, hogy az illetékes hatóságok nagyobb odafigyeléssel követik a fogyatékkal élők nyugdíjazását (a GDP 0,2 százaléka), illetve nem fizetik ki a közalkalmazottak túlóráját, ami által a GDP további 0,25 százalékát lehet megtakarítani. Igen szigorú kitétele a hitelszerződésnek az is, hogy minden hét távozó közalkalmazott helyébe csupán egyet lehet ezentúl alkalmazni.
Jó hír viszont, hogy a 705 lejesnél kisebb fizetéseket fel lehet majd emelni a minimálbér szintjére. Az idei év utolsó negyedére vonatkozóan a kormány vállalata, hogy a közalkalmazottakat tíz nap fizetés nélküli szabadságra küldi, ami a bruttó hazai termék 0,3 százalékának megfelelő megtakarítást jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok