Fegyverszünet a szakszervezetekkel

Elfogadták csütörtökön a szakszervezetek a kormány által 2010-re felajánlott 705 lejes minimálbért, cserébe pedig a kollektív munkaszerződésbe foglaltak tiszteletben tartását kérték. A munkáltatók a kormány képviselőivel folytatott háromoldalú tanácskozást követően úgy nyilatkoztak, fontolóra veszik az ajánlatot, azonban a béremelés mellé mindenképp adókedvezményeket fognak kérni.

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a szakszervezetek 740 lejes minimálbért kértek a jövő évre, követelve továbbá, hogy 2014-re a kormány által garantált legalacsonyabb fizetés érje el az országos átlagkereset 50 százalékát, azaz az 1300 lejt. Végül, a csütörtöki tárgyaláson belementek a kompromisszumos megoldásba, de csakis a kollektív munkaszerződésbe foglaltak betartásával.

A munkáltatókat azonban nem sikerült ilyen könnyen meggyőzniük a kormány képviselőinek. A cégvezetőket tömörítő érdekvédelmi szervezetek képviselői azzal jöttek ki a tárgyalásról, hogy fontolóra veszik az ajánlatot, azonban – mint hangoztatták – “a jelenlegi gazdasági körülmények között elfogadhatatlan, hogy 600 lejről 705-re nőjön a minimálbér”.

Szerintük jelen pillanatban a jelenlegi bérszintek tartása, illetve mindössze a legalacsonyabb fizetések kismértékű növelése lenne észszerű. Ha pedig mindenképp nő a minimálbér, akkor a munkáltatók azt szeretnék elérni, hogy a kormány adókedvezményeket biztosítson, a vállalkozóknak a minimálbér és az 1000 lej közötti fizetésekre mindössze a társadalombiztosítási hozzájárulásokat kelljen befizetniük az elkövetkező hat hónapban.
A szakszervezetek és a munkáltatók képviselői abban azonban egyetértettek, hogy remélik, a legközelebbi, hétfői tanácskozáson végleges megoldás születik.

Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, aki jelen pillanatban a munkaügyi tárcavezetői teendőket is ellátja, a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, az adókedvezményekre vonatkozó kérés jogos, s mintegy 2,5 millió olyan személy részesülhetne benne, akiknek havi fizetése kevesebb mint ezer lej. Mint mondta, az intézkedéssel 360 millió lejtől esne el a költségvetés, azonban a bérek növekedésével nőnek majd a hozzájárulások is, ugyanakkor a minimálbér emelésétől a feketén kapott pénzösszegek “kifehérítését” is várják.

Egyelőre nem lesznek tiltakozások

A csütörtöki tárgyalásokon egy ideig Emil Boc miniszterelnök is részt vett. A kormányfő azt kérte a szakszervezetek képviselőitől, hogy december 6-áig, azaz az államfőválasztások második fordulójáig függesszék fel a tiltakozó akcióikat. “Észszerű munkára van szükségünk, arra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek visszaszorítják a válság negatív hatását. Nem szabad tiltakozó akciókkal átpolitizálnunk a választási kampányt, hisz az 22 millió román sorsát pecsételné meg” – indokolta kérését Emil Boc.

Cserébe a tárgyalások folytatását ígérte olyan témakörökben, mint a minimálbér, új munkahelyek létrehozása, társadalmi stabilitás, a nyugdíjrendszer reformja, a 2010-es költségvetés tervezete vagy az egységes bérezési törvény egyszerűsítéséért létrehozandó bizottság előkészítése. A szakszervezetek a csütörtöki tárgyaláson el is fogadták a kormányfő által kért moratóriumot, ellenben azt kérték, hogy a kormány törvényben rögzítse a társadalmi párbeszéd során elfogadott javaslatokat.

Folytatódnak a megszorítások

Csütörtökön derült fény azonban a megszorításokra, amelyeket a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitel-megállapodásban vállalat. A dokumentum szerint többek között a Boc-kabinet 2010-ben befagyasztja a közalkalmazotti béreket, ezáltal a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékának megfelelő összeget takarítva meg.

A vállalások között szerepel még, hogy az illetékes hatóságok nagyobb odafigyeléssel követik a fogyatékkal élők nyugdíjazását (a GDP 0,2 százaléka), illetve nem fizetik ki a közalkalmazottak túlóráját, ami által a GDP további 0,25 százalékát lehet megtakarítani. Igen szigorú kitétele a hitelszerződésnek az is, hogy minden hét távozó közalkalmazott helyébe csupán egyet lehet ezentúl alkalmazni.

Jó hír viszont, hogy a 705 lejesnél kisebb fizetéseket fel lehet majd emelni a minimálbér szintjére. Az idei év utolsó negyedére vonatkozóan a kormány vállalata, hogy a közalkalmazottakat tíz nap fizetés nélküli szabadságra küldi, ami a bruttó hazai termék 0,3 százalékának megfelelő megtakarítást jelent.