2009. október 09., 09:422009. október 09., 09:42
Elfogadták csütörtökön a szakszervezetek a kormány által 2010-re felajánlott 705 lejes minimálbért, cserébe pedig a kollektív munkaszerződésbe foglaltak tiszteletben tartását kérték. A munkáltatók a kormány képviselőivel folytatott háromoldalú tanácskozást követően úgy nyilatkoztak, fontolóra veszik az ajánlatot, azonban a béremelés mellé mindenképp adókedvezményeket fognak kérni.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a szakszervezetek 740 lejes minimálbért kértek a jövő évre, követelve továbbá, hogy 2014-re a kormány által garantált legalacsonyabb fizetés érje el az országos átlagkereset 50 százalékát, azaz az 1300 lejt. Végül, a csütörtöki tárgyaláson belementek a kompromisszumos megoldásba, de csakis a kollektív munkaszerződésbe foglaltak betartásával.
A munkáltatókat azonban nem sikerült ilyen könnyen meggyőzniük a kormány képviselőinek. A cégvezetőket tömörítő érdekvédelmi szervezetek képviselői azzal jöttek ki a tárgyalásról, hogy fontolóra veszik az ajánlatot, azonban – mint hangoztatták – “a jelenlegi gazdasági körülmények között elfogadhatatlan, hogy 600 lejről 705-re nőjön a minimálbér”.
Szerintük jelen pillanatban a jelenlegi bérszintek tartása, illetve mindössze a legalacsonyabb fizetések kismértékű növelése lenne észszerű. Ha pedig mindenképp nő a minimálbér, akkor a munkáltatók azt szeretnék elérni, hogy a kormány adókedvezményeket biztosítson, a vállalkozóknak a minimálbér és az 1000 lej közötti fizetésekre mindössze a társadalombiztosítási hozzájárulásokat kelljen befizetniük az elkövetkező hat hónapban.
A szakszervezetek és a munkáltatók képviselői abban azonban egyetértettek, hogy remélik, a legközelebbi, hétfői tanácskozáson végleges megoldás születik.
Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, aki jelen pillanatban a munkaügyi tárcavezetői teendőket is ellátja, a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, az adókedvezményekre vonatkozó kérés jogos, s mintegy 2,5 millió olyan személy részesülhetne benne, akiknek havi fizetése kevesebb mint ezer lej. Mint mondta, az intézkedéssel 360 millió lejtől esne el a költségvetés, azonban a bérek növekedésével nőnek majd a hozzájárulások is, ugyanakkor a minimálbér emelésétől a feketén kapott pénzösszegek “kifehérítését” is várják.
| A 2010-es költségvetés-tervezetben nem szerepel a hozzáadottérték-adó emelése, és erre csak akkor kerül sor, ha a jövő év folyamán Románia gazdasága nem áll helyre – közölte csütörtökön Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, aki jelen pillanatban a munkaügyi tárcavezetői teendőket is ellátja. Hasonlóképpen nyilatkozott Emil Boc miniszterelnök is, aki ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nem csak az áfa, hanem más adók emelése sem szerepel a jövő évi büdzsében. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, Traian Băsescu államfő hétfőn a külföldi befektetőkkel zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen beismerte, hogy 2010-től esetleg megemelkedik a hozzáadottérték-adó. Egy, a megbeszélésen részt vevő személy szerint az államelnök azt mondta, hogy inkább választaná a hozzáadottérték-adó növelését, mint az egységes adókulcs szintjének emelését. Az államfő a kiszivárgott információk szerint úgy vélekedett, hogy néhány százalékos emelésről lenne szó. |
A csütörtöki tárgyalásokon egy ideig Emil Boc miniszterelnök is részt vett. A kormányfő azt kérte a szakszervezetek képviselőitől, hogy december 6-áig, azaz az államfőválasztások második fordulójáig függesszék fel a tiltakozó akcióikat. “Észszerű munkára van szükségünk, arra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek visszaszorítják a válság negatív hatását. Nem szabad tiltakozó akciókkal átpolitizálnunk a választási kampányt, hisz az 22 millió román sorsát pecsételné meg” – indokolta kérését Emil Boc.
Cserébe a tárgyalások folytatását ígérte olyan témakörökben, mint a minimálbér, új munkahelyek létrehozása, társadalmi stabilitás, a nyugdíjrendszer reformja, a 2010-es költségvetés tervezete vagy az egységes bérezési törvény egyszerűsítéséért létrehozandó bizottság előkészítése. A szakszervezetek a csütörtöki tárgyaláson el is fogadták a kormányfő által kért moratóriumot, ellenben azt kérték, hogy a kormány törvényben rögzítse a társadalmi párbeszéd során elfogadott javaslatokat.
Csütörtökön derült fény azonban a megszorításokra, amelyeket a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitel-megállapodásban vállalat. A dokumentum szerint többek között a Boc-kabinet 2010-ben befagyasztja a közalkalmazotti béreket, ezáltal a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékának megfelelő összeget takarítva meg.
A vállalások között szerepel még, hogy az illetékes hatóságok nagyobb odafigyeléssel követik a fogyatékkal élők nyugdíjazását (a GDP 0,2 százaléka), illetve nem fizetik ki a közalkalmazottak túlóráját, ami által a GDP további 0,25 százalékát lehet megtakarítani. Igen szigorú kitétele a hitelszerződésnek az is, hogy minden hét távozó közalkalmazott helyébe csupán egyet lehet ezentúl alkalmazni.
Jó hír viszont, hogy a 705 lejesnél kisebb fizetéseket fel lehet majd emelni a minimálbér szintjére. Az idei év utolsó negyedére vonatkozóan a kormány vállalata, hogy a közalkalmazottakat tíz nap fizetés nélküli szabadságra küldi, ami a bruttó hazai termék 0,3 százalékának megfelelő megtakarítást jelent.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.