2009. október 09., 09:422009. október 09., 09:42
Elfogadták csütörtökön a szakszervezetek a kormány által 2010-re felajánlott 705 lejes minimálbért, cserébe pedig a kollektív munkaszerződésbe foglaltak tiszteletben tartását kérték. A munkáltatók a kormány képviselőivel folytatott háromoldalú tanácskozást követően úgy nyilatkoztak, fontolóra veszik az ajánlatot, azonban a béremelés mellé mindenképp adókedvezményeket fognak kérni.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a szakszervezetek 740 lejes minimálbért kértek a jövő évre, követelve továbbá, hogy 2014-re a kormány által garantált legalacsonyabb fizetés érje el az országos átlagkereset 50 százalékát, azaz az 1300 lejt. Végül, a csütörtöki tárgyaláson belementek a kompromisszumos megoldásba, de csakis a kollektív munkaszerződésbe foglaltak betartásával.
A munkáltatókat azonban nem sikerült ilyen könnyen meggyőzniük a kormány képviselőinek. A cégvezetőket tömörítő érdekvédelmi szervezetek képviselői azzal jöttek ki a tárgyalásról, hogy fontolóra veszik az ajánlatot, azonban – mint hangoztatták – “a jelenlegi gazdasági körülmények között elfogadhatatlan, hogy 600 lejről 705-re nőjön a minimálbér”.
Szerintük jelen pillanatban a jelenlegi bérszintek tartása, illetve mindössze a legalacsonyabb fizetések kismértékű növelése lenne észszerű. Ha pedig mindenképp nő a minimálbér, akkor a munkáltatók azt szeretnék elérni, hogy a kormány adókedvezményeket biztosítson, a vállalkozóknak a minimálbér és az 1000 lej közötti fizetésekre mindössze a társadalombiztosítási hozzájárulásokat kelljen befizetniük az elkövetkező hat hónapban.
A szakszervezetek és a munkáltatók képviselői abban azonban egyetértettek, hogy remélik, a legközelebbi, hétfői tanácskozáson végleges megoldás születik.
Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, aki jelen pillanatban a munkaügyi tárcavezetői teendőket is ellátja, a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, az adókedvezményekre vonatkozó kérés jogos, s mintegy 2,5 millió olyan személy részesülhetne benne, akiknek havi fizetése kevesebb mint ezer lej. Mint mondta, az intézkedéssel 360 millió lejtől esne el a költségvetés, azonban a bérek növekedésével nőnek majd a hozzájárulások is, ugyanakkor a minimálbér emelésétől a feketén kapott pénzösszegek “kifehérítését” is várják.
| A 2010-es költségvetés-tervezetben nem szerepel a hozzáadottérték-adó emelése, és erre csak akkor kerül sor, ha a jövő év folyamán Románia gazdasága nem áll helyre – közölte csütörtökön Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, aki jelen pillanatban a munkaügyi tárcavezetői teendőket is ellátja. Hasonlóképpen nyilatkozott Emil Boc miniszterelnök is, aki ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nem csak az áfa, hanem más adók emelése sem szerepel a jövő évi büdzsében. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, Traian Băsescu államfő hétfőn a külföldi befektetőkkel zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen beismerte, hogy 2010-től esetleg megemelkedik a hozzáadottérték-adó. Egy, a megbeszélésen részt vevő személy szerint az államelnök azt mondta, hogy inkább választaná a hozzáadottérték-adó növelését, mint az egységes adókulcs szintjének emelését. Az államfő a kiszivárgott információk szerint úgy vélekedett, hogy néhány százalékos emelésről lenne szó. |
A csütörtöki tárgyalásokon egy ideig Emil Boc miniszterelnök is részt vett. A kormányfő azt kérte a szakszervezetek képviselőitől, hogy december 6-áig, azaz az államfőválasztások második fordulójáig függesszék fel a tiltakozó akcióikat. “Észszerű munkára van szükségünk, arra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek visszaszorítják a válság negatív hatását. Nem szabad tiltakozó akciókkal átpolitizálnunk a választási kampányt, hisz az 22 millió román sorsát pecsételné meg” – indokolta kérését Emil Boc.
Cserébe a tárgyalások folytatását ígérte olyan témakörökben, mint a minimálbér, új munkahelyek létrehozása, társadalmi stabilitás, a nyugdíjrendszer reformja, a 2010-es költségvetés tervezete vagy az egységes bérezési törvény egyszerűsítéséért létrehozandó bizottság előkészítése. A szakszervezetek a csütörtöki tárgyaláson el is fogadták a kormányfő által kért moratóriumot, ellenben azt kérték, hogy a kormány törvényben rögzítse a társadalmi párbeszéd során elfogadott javaslatokat.
Csütörtökön derült fény azonban a megszorításokra, amelyeket a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitel-megállapodásban vállalat. A dokumentum szerint többek között a Boc-kabinet 2010-ben befagyasztja a közalkalmazotti béreket, ezáltal a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékának megfelelő összeget takarítva meg.
A vállalások között szerepel még, hogy az illetékes hatóságok nagyobb odafigyeléssel követik a fogyatékkal élők nyugdíjazását (a GDP 0,2 százaléka), illetve nem fizetik ki a közalkalmazottak túlóráját, ami által a GDP további 0,25 százalékát lehet megtakarítani. Igen szigorú kitétele a hitelszerződésnek az is, hogy minden hét távozó közalkalmazott helyébe csupán egyet lehet ezentúl alkalmazni.
Jó hír viszont, hogy a 705 lejesnél kisebb fizetéseket fel lehet majd emelni a minimálbér szintjére. Az idei év utolsó negyedére vonatkozóan a kormány vállalata, hogy a közalkalmazottakat tíz nap fizetés nélküli szabadságra küldi, ami a bruttó hazai termék 0,3 százalékának megfelelő megtakarítást jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok