Akár az 5 milliárd lejt is elérheti 2015-ben a kormány által október elsejétől tervezett társadalombiztosítási hozzájárulás-csökkentés a becslések szerint – a jövő évi büdzsében ezáltal keletkező lyuk betömésére azonban a kormánynak egyelőre nincsenek megoldásjavaslatai.
2014. június 15., 14:412014. június 15., 14:41
2014. június 16., 11:552014. június 16., 11:55
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint emiatt nem sikerült megállapodásra jutniuk a Ponta-kabinet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőinek, a washingtoni székhelyű pénzintézet küldöttsége ugyanakkor azért is ellenezte a tárgyalások során a tb-csökentést, mivel növelni kellett a jövő évre tervezett védelmi kiadások értékét is. Eközben a költségvetési hiánynak jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékára kellene csökkennie az idénre becsült 2,2 százalék után.
Az IMF ugyanakkor a hét végén közleményben tudatta, hogy a román hatóságokkal folytatott tárgyalások építő jellegűek voltak. Ám azt is megállapították, hogy „bizonyos kérdések megoldatlanok maradtak\". Az IMF megerősítette, hogy a tárgyalások folytatódnak, de nem közölte, mikor jön újból Bukarestbe a washingtoni delegáció. Közleményében a valutaalap jelezte, hogy idén 2,8 százalékos gazdasági növekedésre számít Romániában
Mint ismeretes, a tavalyi év végén az IMF és a bukaresti hatóságok még 2,2 százalékos növekedést vetítettek előre. Azóta a kormány jelezte, hogy a jó gazdasági eredményeknek köszönhetően a növekedés meghaladhatja a tervezettet, de nem módosították a hivatalos várakozáson.
Amint arról beszámoltunk, az IMF bukaresti küldöttsége nem jutott megállapodásra csütörtökön Romániával a társadalombiztosítási járulék tervezett csökkentéséről. A kormány viszont az IMF jóváhagyása nélkül is mérsékelni akarja októbertől a munkáltatói tb-járulékot. Erről jövő héten törvénytervezetet fogad el, és terjeszt a parlament elé.
Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter szerint egyébként nincs ok aggodalomra: bár most nem sikerült megállapodásra jutni, a júliusban tervezett költségvetés-kiigazítást már újra az IMF és az Európai Bizottság képviselőivel fogják megejteni. A miniszter szerint attól, hogy a szándéknyilatkozat szövegtervezetét nem sikerült véglegesíteniük, a készenlétihitel-megállapodás még érvényben van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!