Több pilléren. A nyugodtabb nyugdíjas évek érdekében nem árt már fiatal korban félretenni
Fotó: 123RF
Sokak számára lehetne jó hosszú távú befektetés a nyugdíjrendszer harmadik pillére, mégis kevesen élnek az önkéntes magánnyugdíj lehetőségével. A Pénzügyi Felügyelet azt szorgalmazza, hogy aki teheti, fizessen be a kötelező társadalombiztosítási járulékon felül is egy magánnyugdíjpénztárba. A biztosítókat pedig arra fognák, kötelező módon értesítsék ki a 60. életévüket betöltő érintetteket, hogy hozzájuthatnak a pénzükhöz.
2022. január 15., 19:472022. január 15., 19:47
Megfeledkezett a nyugdíjrendszer harmadik pillérén, vagyis az önkéntes magánbiztosítási rendszerben összegyűlt pénzéről az érintettek mintegy 65 százaléka – derül ki a Pénzügyi Felügyelet (ASF) elemzéséből. A testület jogszabály-módosításra készül, ebben köteleznék a nyugdíjalap-kezelőket, hogy értesítsék az ügyfeleiket: amint betöltötték a hatvan évet, kivehetik a pénzüket.
A Pénzügyi Felügyelet már elő is készítette a 2021/19-es szabályzat módosításának tervezetét. Ebben az áll,
Az indoklás szerint a módosítást azért tartották fontosnak, mert nagyon sok ügyfél – az érintettek 65 százaléka –, amint betöltötte a hatvanadik életévét, már nem fizeti a hozzájárulást a harmadik pillérre, de nem is kéri az összegyűlt pénzét.
Az Economica.ro gazdasági portál elemzése szerint a harmadik pillérbe befizetők közül mintegy 30 ezren töltötték be a hatvan évet, és közülük 19 500-an nem vették fel a pénzüket, bár megtehették volna. Arra egyelőre nincs egyértelmű magyarázat, hogy ez miért történt, az elemzők szerint nem kizárt, hogy egyszerűen megfeledkeztek róla, mert a fakultatív nyugdíj-hozzájárulást a többség esetében a munkáltató fizette egy bércsomagban bónuszként. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy szándékosan hagyták benn a pénzüket, vagy arra várva, hogy növekedjen a befektetés értéke, vagy nehezebb időkre tartogatják.
Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet igazgatótanácsának tagja a Krónika megkeresésére elmondta, a munkaadók éppen ösztönzőként fizetnek be az alkalmazottaknak a harmadik pillérbe, tehát kizárt, hogy nem emlékeztetik erre őket. Meglátása szerint inkább az van a háttérben, hogy a hatvanéves kor nem esik egybe a nyugdíjkorhatárral, így
„Az alapnál hagyott pénz nem vész el, ha nem is fizetik a hozzájárulást, az összegyűlt összeg tovább termeli a hozamot, és bármikor kivehető. A kedvezményezett elhunyta után viszont az örökösöknek csak három év áll a rendelkezésükre, hogy kérjék ezt a pénzt” – irányította rá a figyelmet Birtalan József, aki szerint amúgy ezt a határidőt is el kell törölni, és ha az örökösök nem folytatják le három év alatt a hagyatéki tárgyalást, akkor is meg kellene kapniuk a pénzt.
„A nyugdíjrendszer harmadik pillérének az elmúlt év szeptemberében mintegy 550 ezer befizetője volt, ami nem sok” – állapította meg kérdésünkre Birtalan József. Kifejtette, eközben már a negyedik pillérnek – a foglalkoztatási vagy szakmai nyugdíj – is működnie kellene, csak az állam még nem döntötte el, legtöbb mekkora összeget lehessen leírni az adóalapból erre a célra.
A szakember véleménye szerint a fakultatív nyugdíj-hozzájárulás a nem hozzáértők számára az egyik legjobb befektetés. „Akinek van megtakarított pénze, vagy a havi jövedelméből félre tud tenni, érdemes ezt megfontolnia, hiszen jó hatásfokkal működnek a nyugdíjkezelő alapok, az utóbbi tíz évben az inflációt meghaladó, 5 százalékos volt a hozamuk, nettó értékben is 5,3 százalék körüli a nyereségesség, vagyis a banki hozamnál sokkal nagyobb. Másrészt a többségnek szüksége van az állami nyugdíj kiegészítésére” – fejtette ki Birtalan József.
Hozzátette:
Birtalan József ugyanakkor arra is kitért, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az átláthatóságra, évente ellenőrzik az alapkezelőket, hogy mindenről tájékoztassák az ügyfeleiket, arról is, ha megváltozott a befektetési politikájuk, megváltozott a vezetőjük, vagy éppen elköltöztették a székhelyüket. Büntetést rónak ki, ha valaki rákérdez az egyenlegére és megadott határidőn belül nem kap választ.
„Odafigyelünk az átláthatóságra, jusson hozzá mindenki az információhoz, hogy dönteni tudjon, például ha át akar menni egy másik alapkezelőhöz, gond nélkül megtehesse” – mondta az ASF igazgatótanácsának a tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!