Több pilléren. A nyugodtabb nyugdíjas évek érdekében nem árt már fiatal korban félretenni
Fotó: 123RF
Sokak számára lehetne jó hosszú távú befektetés a nyugdíjrendszer harmadik pillére, mégis kevesen élnek az önkéntes magánnyugdíj lehetőségével. A Pénzügyi Felügyelet azt szorgalmazza, hogy aki teheti, fizessen be a kötelező társadalombiztosítási járulékon felül is egy magánnyugdíjpénztárba. A biztosítókat pedig arra fognák, kötelező módon értesítsék ki a 60. életévüket betöltő érintetteket, hogy hozzájuthatnak a pénzükhöz.
2022. január 15., 19:472022. január 15., 19:47
Megfeledkezett a nyugdíjrendszer harmadik pillérén, vagyis az önkéntes magánbiztosítási rendszerben összegyűlt pénzéről az érintettek mintegy 65 százaléka – derül ki a Pénzügyi Felügyelet (ASF) elemzéséből. A testület jogszabály-módosításra készül, ebben köteleznék a nyugdíjalap-kezelőket, hogy értesítsék az ügyfeleiket: amint betöltötték a hatvan évet, kivehetik a pénzüket.
A Pénzügyi Felügyelet már elő is készítette a 2021/19-es szabályzat módosításának tervezetét. Ebben az áll,
Az indoklás szerint a módosítást azért tartották fontosnak, mert nagyon sok ügyfél – az érintettek 65 százaléka –, amint betöltötte a hatvanadik életévét, már nem fizeti a hozzájárulást a harmadik pillérre, de nem is kéri az összegyűlt pénzét.
Az Economica.ro gazdasági portál elemzése szerint a harmadik pillérbe befizetők közül mintegy 30 ezren töltötték be a hatvan évet, és közülük 19 500-an nem vették fel a pénzüket, bár megtehették volna. Arra egyelőre nincs egyértelmű magyarázat, hogy ez miért történt, az elemzők szerint nem kizárt, hogy egyszerűen megfeledkeztek róla, mert a fakultatív nyugdíj-hozzájárulást a többség esetében a munkáltató fizette egy bércsomagban bónuszként. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy szándékosan hagyták benn a pénzüket, vagy arra várva, hogy növekedjen a befektetés értéke, vagy nehezebb időkre tartogatják.
Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet igazgatótanácsának tagja a Krónika megkeresésére elmondta, a munkaadók éppen ösztönzőként fizetnek be az alkalmazottaknak a harmadik pillérbe, tehát kizárt, hogy nem emlékeztetik erre őket. Meglátása szerint inkább az van a háttérben, hogy a hatvanéves kor nem esik egybe a nyugdíjkorhatárral, így
„Az alapnál hagyott pénz nem vész el, ha nem is fizetik a hozzájárulást, az összegyűlt összeg tovább termeli a hozamot, és bármikor kivehető. A kedvezményezett elhunyta után viszont az örökösöknek csak három év áll a rendelkezésükre, hogy kérjék ezt a pénzt” – irányította rá a figyelmet Birtalan József, aki szerint amúgy ezt a határidőt is el kell törölni, és ha az örökösök nem folytatják le három év alatt a hagyatéki tárgyalást, akkor is meg kellene kapniuk a pénzt.
„A nyugdíjrendszer harmadik pillérének az elmúlt év szeptemberében mintegy 550 ezer befizetője volt, ami nem sok” – állapította meg kérdésünkre Birtalan József. Kifejtette, eközben már a negyedik pillérnek – a foglalkoztatási vagy szakmai nyugdíj – is működnie kellene, csak az állam még nem döntötte el, legtöbb mekkora összeget lehessen leírni az adóalapból erre a célra.
A szakember véleménye szerint a fakultatív nyugdíj-hozzájárulás a nem hozzáértők számára az egyik legjobb befektetés. „Akinek van megtakarított pénze, vagy a havi jövedelméből félre tud tenni, érdemes ezt megfontolnia, hiszen jó hatásfokkal működnek a nyugdíjkezelő alapok, az utóbbi tíz évben az inflációt meghaladó, 5 százalékos volt a hozamuk, nettó értékben is 5,3 százalék körüli a nyereségesség, vagyis a banki hozamnál sokkal nagyobb. Másrészt a többségnek szüksége van az állami nyugdíj kiegészítésére” – fejtette ki Birtalan József.
Hozzátette:
Birtalan József ugyanakkor arra is kitért, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az átláthatóságra, évente ellenőrzik az alapkezelőket, hogy mindenről tájékoztassák az ügyfeleiket, arról is, ha megváltozott a befektetési politikájuk, megváltozott a vezetőjük, vagy éppen elköltöztették a székhelyüket. Büntetést rónak ki, ha valaki rákérdez az egyenlegére és megadott határidőn belül nem kap választ.
„Odafigyelünk az átláthatóságra, jusson hozzá mindenki az információhoz, hogy dönteni tudjon, például ha át akar menni egy másik alapkezelőhöz, gond nélkül megtehesse” – mondta az ASF igazgatótanácsának a tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!