Több pilléren. A nyugodtabb nyugdíjas évek érdekében nem árt már fiatal korban félretenni
Fotó: 123RF
Sokak számára lehetne jó hosszú távú befektetés a nyugdíjrendszer harmadik pillére, mégis kevesen élnek az önkéntes magánnyugdíj lehetőségével. A Pénzügyi Felügyelet azt szorgalmazza, hogy aki teheti, fizessen be a kötelező társadalombiztosítási járulékon felül is egy magánnyugdíjpénztárba. A biztosítókat pedig arra fognák, kötelező módon értesítsék ki a 60. életévüket betöltő érintetteket, hogy hozzájuthatnak a pénzükhöz.
2022. január 15., 19:472022. január 15., 19:47
Megfeledkezett a nyugdíjrendszer harmadik pillérén, vagyis az önkéntes magánbiztosítási rendszerben összegyűlt pénzéről az érintettek mintegy 65 százaléka – derül ki a Pénzügyi Felügyelet (ASF) elemzéséből. A testület jogszabály-módosításra készül, ebben köteleznék a nyugdíjalap-kezelőket, hogy értesítsék az ügyfeleiket: amint betöltötték a hatvan évet, kivehetik a pénzüket.
A Pénzügyi Felügyelet már elő is készítette a 2021/19-es szabályzat módosításának tervezetét. Ebben az áll,
Az indoklás szerint a módosítást azért tartották fontosnak, mert nagyon sok ügyfél – az érintettek 65 százaléka –, amint betöltötte a hatvanadik életévét, már nem fizeti a hozzájárulást a harmadik pillérre, de nem is kéri az összegyűlt pénzét.
Az Economica.ro gazdasági portál elemzése szerint a harmadik pillérbe befizetők közül mintegy 30 ezren töltötték be a hatvan évet, és közülük 19 500-an nem vették fel a pénzüket, bár megtehették volna. Arra egyelőre nincs egyértelmű magyarázat, hogy ez miért történt, az elemzők szerint nem kizárt, hogy egyszerűen megfeledkeztek róla, mert a fakultatív nyugdíj-hozzájárulást a többség esetében a munkáltató fizette egy bércsomagban bónuszként. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy szándékosan hagyták benn a pénzüket, vagy arra várva, hogy növekedjen a befektetés értéke, vagy nehezebb időkre tartogatják.
Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet igazgatótanácsának tagja a Krónika megkeresésére elmondta, a munkaadók éppen ösztönzőként fizetnek be az alkalmazottaknak a harmadik pillérbe, tehát kizárt, hogy nem emlékeztetik erre őket. Meglátása szerint inkább az van a háttérben, hogy a hatvanéves kor nem esik egybe a nyugdíjkorhatárral, így
„Az alapnál hagyott pénz nem vész el, ha nem is fizetik a hozzájárulást, az összegyűlt összeg tovább termeli a hozamot, és bármikor kivehető. A kedvezményezett elhunyta után viszont az örökösöknek csak három év áll a rendelkezésükre, hogy kérjék ezt a pénzt” – irányította rá a figyelmet Birtalan József, aki szerint amúgy ezt a határidőt is el kell törölni, és ha az örökösök nem folytatják le három év alatt a hagyatéki tárgyalást, akkor is meg kellene kapniuk a pénzt.
„A nyugdíjrendszer harmadik pillérének az elmúlt év szeptemberében mintegy 550 ezer befizetője volt, ami nem sok” – állapította meg kérdésünkre Birtalan József. Kifejtette, eközben már a negyedik pillérnek – a foglalkoztatási vagy szakmai nyugdíj – is működnie kellene, csak az állam még nem döntötte el, legtöbb mekkora összeget lehessen leírni az adóalapból erre a célra.
A szakember véleménye szerint a fakultatív nyugdíj-hozzájárulás a nem hozzáértők számára az egyik legjobb befektetés. „Akinek van megtakarított pénze, vagy a havi jövedelméből félre tud tenni, érdemes ezt megfontolnia, hiszen jó hatásfokkal működnek a nyugdíjkezelő alapok, az utóbbi tíz évben az inflációt meghaladó, 5 százalékos volt a hozamuk, nettó értékben is 5,3 százalék körüli a nyereségesség, vagyis a banki hozamnál sokkal nagyobb. Másrészt a többségnek szüksége van az állami nyugdíj kiegészítésére” – fejtette ki Birtalan József.
Hozzátette:
Birtalan József ugyanakkor arra is kitért, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az átláthatóságra, évente ellenőrzik az alapkezelőket, hogy mindenről tájékoztassák az ügyfeleiket, arról is, ha megváltozott a befektetési politikájuk, megváltozott a vezetőjük, vagy éppen elköltöztették a székhelyüket. Büntetést rónak ki, ha valaki rákérdez az egyenlegére és megadott határidőn belül nem kap választ.
„Odafigyelünk az átláthatóságra, jusson hozzá mindenki az információhoz, hogy dönteni tudjon, például ha át akar menni egy másik alapkezelőhöz, gond nélkül megtehesse” – mondta az ASF igazgatótanácsának a tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!