Fotó: Gábos Albin
Nettó 3365 lej volt idén februárban az átlagbér, ami 5,1 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszakában regisztrált szintet, ám 0,9 százalékkal, vagyis 30 lejjel elmarad a januári átlagfizetéstől – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból. A bruttó átlagfizetés 5497 lej volt az idei év második hónapjában.
2021. április 12., 16:562021. április 12., 16:56
A legnagyobb nettó fizetést ezúttal is az IT-szektorban dolgozók vihették haza,
A legrosszabbul februárban is a vendéglátóipari alkalmazottak kerestek, a szállodákban és vendéglőkben, bárokban dolgozók nettó átlagfizetése 1747 lej volt.
A statisztikai intézet közleménye arra is rámutat, hogy idén februárban 101,9 százalékos volt a reálbérindex 2020 második hónapjához mérten, 1990 októberéhez mérten pedig 2221,4 százalékon állt, ami 2,8 százalékpontos csökkenést mutat az előző hónaphoz viszonyítva.
ami azzal magyarázható, hogy az előző hónapban több szektorban is voltak prémiumok, 13. fizetés vagy más juttatások, de azt is mutatja, hogy számos gazdasági ágazatban leállt a tevékenység, sokan voltak kényszerszabadságon, vagy ha történtek is alkalmazások, akkor a cégek alacsonyan javadalmazott posztokra vettek fel munkaerőt.
A legnagyobb visszaesést a kőolaj- és földgázkitermelésben regisztrálták, ahol a februári átlagfizetés 26,3 százalékkal maradt el a januári szinttől. 6 és 10 százalék közötti csökkenéssel olyan szektorok következnek, mint a kőolaj és kőszén feldolgozásával foglalkozó ágazat, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat vagy a fémkitermelés. 2 és 5 százalék közötti értékkel csökkentek eközben a fizetések a távközlésben, a filmeket és audiófelvételeket készítő cégeknél, a kőszénkifejtésben, az autógyártásban, a közúti szállításban és a futárszolgálatoknál is.
Olyan szerencsések is voltak ugyanakkor, akik több pénzt vihettek haza februárban, mint egy hónappal korábban.
A gyógyszeripari vállalatok alkalmazottai eközben 13 százalékkal kerestek jobban februárban, az ingatlanközvetítések terén, a kiadóknál és a számítógépgyártásban pedig 6,5 százalékkal gyarapodott az átlagfizetés.
Ami a közszférát illeti, 2,7 százalékkal zsugorodott februárban az átlagfizetés az egészségügyben és szociális ellátásban, a tanügyben pedig 0,3 százalékkal csökkent az átlagbér. A közigazgatásban dolgozók eközben 0,1 százalékkal több pénzt vittek haza átlagosan, mint az idei év első hónapjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!