
Hamarosan kiderül, mennyivel magasabb adót kell jövőre fizetnünk
Fotó: Haáz Vince
A Bolojan-kabinet szerdán elfogadott sürgősségi ,kormányrendelete szerint a helyi önkormányzatoknak december 31-éig jóvá kell hagyniuk a 2026-ra megállapított adók és illetékek szintjét.
2025. december 18., 13:212025. december 18., 13:21
A kormány közleménye szerint ezzel meghosszabbították a határidőt, ugyanis normális esetben a helyi hatóságoknak az év lejárta előtt legalább három nappal kell elfogadniuk a következő évre érvényes adókat és illetékeket. A határidő meghosszabbítását az indokolja, hogy az alkotmánybíróság későre döntött az ingatlanadók emelésére is kiterjedő törvénytervezetről.
A helyi önkormányzatoknak a helyi adók jóváhagyását követő három munkanapon belül kell értesíteniük a határozatról az adóhatóságot.
A jogszabály szerint a pénzügyminisztérium a jövedelemadóból visszaosztott összegek folyósításának ideiglenes felfüggesztésével büntetheti a mulasztást. A szankció nem érinti az önkormányzat béralapját.
A rendelet szerint az önkormányzatoknak a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekről szóló tervezetben előírt arányban kell növelniük az ingatlanadót, a többi helyi adót és illetéket pedig az inflációhoz igazíthatják.
2027-től pedig az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltakkal összhangban a piaci érték alapján fogják kiszámolni az adót – pontosította az Agerpres hírügynökség által idézett rendelet.

Alkotmányosnak nyilvánította szerdán az alkotmánybíróság azt a törvényt, amely drasztikusan, akár 80 százalékkal is emeli az ingatlanadót, és a gépjárműadót is növeli.
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság december 10-én alkotmányosnak nyilvánította a kormány által szeptember 1-jén parlamenti felelősségvállalással elfogadott, az adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amelyik egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.

Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán egy rádiós interjúban elmagyarázta, miért döntött úgy a kormány, hogy jövő évtől emeli az adókat.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!