2012. november 06., 08:572012. november 06., 08:57
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) erőteljesen rontott prognózisában közölte, hogy a valutaunióban az idei évre átlagosan 0,7 százalékos, jövőre 0,4 százalékos visszaesést vár, és 2014-re is legfeljebb 0,4 százalékos GDP-növekedést valószínűsít. Németország a CEBR londoni szakelemzőinek tegnapi előrejelzése szerint e három év mindegyikében növekedni fog: az idén 0,7 százalékkal, jövőre 0,5 százalékkal, 2014-ben 1,2 százalékkal.
A második legnagyobb valutauniós gazdaságban, Franciaországban a cég 2012 egészére 0,2 százalékos, 2013-ra 0,3 százalékos visszaesést, 2014-re 0,2 százalékos GDP-pluszt vár. Olaszországban e három évben 2,7, 1,8 és 0,8 százalékkal, Spanyolországban 1,8, 2,2 és 1,6 százalékkal csökken a GDP a CEBR hétfői prognózisa szerint. Nagy-Britanniában a ház londoni elemzői 2012 egészére 0,1 százalékos visszaesést jósolnak, új előrejelzésük szerint azonban a brit gazdaság jövőre 0,8 százalékkal, 2014-ben már 1,4 százalékkal bővül.
Más nagy londoni elemzőházak is recessziót jósolnak az idei évre az euróövezetben. Az Economist Intelligence Unit (EIU) novemberre szóló havi globális prognózisában közölte, hogy 2012 egészére 0,4 százalékos GDP-mínuszt vár az euróövezetben. A cég új előrejelzése szerint az euróövezeti perifériában jövőre is folytatódik a recesszió, ám a központi eurógazdaságok várhatóan már mutatnak valamennyi erőt. Ennek alapján az EIU 2013-ra 0,4 százalékos átlagos GDP-növekedésre számít az euróövezetben.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő szuverén adósságpiaci elemzőstábjának Londonban minap ismertetett új prognózisa szerint a cég az euróövezetben átlagosan 0,8 százalékos gazdasági visszaesést vár az idei év egészében. Az S&P elemzői közölték: jövőre sem számítanak jelentősebb növekedésre, sőt nem bizonyosak abban, hogy lesz-e egyáltalán bármilyen mértékű gazdasági bővülés 2013-ban a valutaunióban.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.