
Drágulásbajnok. Az év eleje óta Romániában a legmagasabb az infláció
Fotó: Pixabay.com
Kilencedik hónapja bajnok Románia a drágulások terén európai uniós összevetésben. Miközben az EU-ban átlagosan 1,2 százalékkal nőttek szeptemberben a fogyasztói árak addig Romániában az áremelkedés üteme csaknem ennek háromszorosa, 3,5 százalék volt.
2019. október 18., 10:302019. október 18., 10:30
Szeptemberben is Romániában mérték a legnagyobb drágulást európai uniós viszonylatban – az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a fogyasztói árak emelkedésének üteme 3,5 százalékos volt. Igaz, ez lassulást jelent az augusztusban mért 4,1 százalékos inflációhoz képest. Szeptember azonban már
és tavaly is folyamatosan élen állt. Kilenc hónap után tavaly szeptemberben ugyan rövid időre lecsúszott a pódium tetejéről, de az idei év elején újra átvette a vezetést.
A 28 tagú Unióban eközben 1,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak szeptemberben. Amúgy ez is lassuló trendet tükröz, ugyanis augusztusban és júliusban még 1,4 százalékra, júniusban és májusban pedig 1,6 százalékra rúgott a pénzromlás éves üteme, míg tavaly szeptemberben 2,2 százalékra. Mint az Eurostat közleménye rámutat,
csakúgy mint Portugáliában, ahol 0,3 százalékos csökkenést mértek. A legerősebb éves ütemet Románia mellett Szlovákiában (3,0 százalék) és Magyarországon (2,9 százalék) mérték.
Az euróövezet kapcsán viszont érdekesség, hogy az előzetesen becsültnél is alacsonyabb szintre, közel hároméves mélypontra süllyedt a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben szeptemberben. Éves szinten ugyanis mindössze 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami a legkisebb mértéket jelenti a 2016 novemberében mért 0,6 százalék óta. A 0,8 százalékos végleges adat meglepetést okozott a piacoknak, amelyek az előzetesen közölt 0,9 százalékos érték megerősítésére számítottak. A revíziót az indokolta, hogy a vártnál kevésbé drágultak az ipari termékek, ami pedig újabb vészjósló jel a termelés és a bizalom csökkenésével küzdő euróövezeti gyáripar számára. Augusztusban és júliusban 1,0 százalékkal, júniusban pedig 1,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben. Egy évvel ezelőtt, 2018 szeptemberében pedig 2,1 százalékos volt az emelkedés.
Az inflációs ütem lassulása növelheti az euróövezet gazdaságát övező aggodalmakat és újra felszíthatja a vitákat az Európai Központi Bankon belül arról, hogy miként próbálja meg elérni azt a célját, miszerint az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!