
Drágulásbajnok. Az év eleje óta Romániában a legmagasabb az infláció
Fotó: Pixabay.com
Kilencedik hónapja bajnok Románia a drágulások terén európai uniós összevetésben. Miközben az EU-ban átlagosan 1,2 százalékkal nőttek szeptemberben a fogyasztói árak addig Romániában az áremelkedés üteme csaknem ennek háromszorosa, 3,5 százalék volt.
2019. október 18., 10:302019. október 18., 10:30
Szeptemberben is Romániában mérték a legnagyobb drágulást európai uniós viszonylatban – az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a fogyasztói árak emelkedésének üteme 3,5 százalékos volt. Igaz, ez lassulást jelent az augusztusban mért 4,1 százalékos inflációhoz képest. Szeptember azonban már
és tavaly is folyamatosan élen állt. Kilenc hónap után tavaly szeptemberben ugyan rövid időre lecsúszott a pódium tetejéről, de az idei év elején újra átvette a vezetést.
A 28 tagú Unióban eközben 1,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak szeptemberben. Amúgy ez is lassuló trendet tükröz, ugyanis augusztusban és júliusban még 1,4 százalékra, júniusban és májusban pedig 1,6 százalékra rúgott a pénzromlás éves üteme, míg tavaly szeptemberben 2,2 százalékra. Mint az Eurostat közleménye rámutat,
csakúgy mint Portugáliában, ahol 0,3 százalékos csökkenést mértek. A legerősebb éves ütemet Románia mellett Szlovákiában (3,0 százalék) és Magyarországon (2,9 százalék) mérték.
Az euróövezet kapcsán viszont érdekesség, hogy az előzetesen becsültnél is alacsonyabb szintre, közel hároméves mélypontra süllyedt a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben szeptemberben. Éves szinten ugyanis mindössze 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami a legkisebb mértéket jelenti a 2016 novemberében mért 0,6 százalék óta. A 0,8 százalékos végleges adat meglepetést okozott a piacoknak, amelyek az előzetesen közölt 0,9 százalékos érték megerősítésére számítottak. A revíziót az indokolta, hogy a vártnál kevésbé drágultak az ipari termékek, ami pedig újabb vészjósló jel a termelés és a bizalom csökkenésével küzdő euróövezeti gyáripar számára. Augusztusban és júliusban 1,0 százalékkal, júniusban pedig 1,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben. Egy évvel ezelőtt, 2018 szeptemberében pedig 2,1 százalékos volt az emelkedés.
Az inflációs ütem lassulása növelheti az euróövezet gazdaságát övező aggodalmakat és újra felszíthatja a vitákat az Európai Központi Bankon belül arról, hogy miként próbálja meg elérni azt a célját, miszerint az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
szóljon hozzá!