
Romániában 77 százalékkal emelkedett 2023 első félévében a villamosenergia lakossági ára a tavalyi év hasonló időszakához mérten
Fotó: Eurostat
Az év első felében tovább emelkedtek az Európai Unió tagállamaiban a háztartási fogyasztók számára megszabott villamosenergia-árak, 2022 azonos időszakához képest az átlagár jelentősen, 25,3 euró/100 kWh-ról 28,9 euró/100 kWh-ra nőtt.
2023. október 26., 16:402023. október 26., 16:40
2023. október 26., 16:482023. október 26., 16:48
Az uniós tagállamok közül Hollandiában, Litvániában és Romániában volt a legjelentősebb a nemzeti valutában kifejezett emelkedés – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A jelentős áremelkedés után – amely Oroszország ukrajnai inváziója előtt kezdődött, de 2022 második felében fokozódott – az áram- és gázárak stabilizálódnak. Mivel a villamosenergia piaci árának alakulása a földgáz árának alakulásától függ, az előbbiek is jelentősen emelkedtek, miután az Oroszországból származó földgázimport mennyisége visszaesett. A fogyasztókra nehezedő nyomás enyhítésére az uniós országok különféle mechanizmusokat vezettek be, amelyek közül az egyik az állami támogatás – idézi az Agerpres hírügynökség a statisztikai hivatal adatait.
2023 első félévében a tavalyi év hasonló időszakához mérten 22 tagállamban emelkedett a villamosenergia lakossági ára. A legjelentősebb mértékű nemzeti valuta szerinti növekedést Hollandiában (953 százalék) jegyezték, ahol a kormány 2023 elején már kivezette a 2022-ben behozott támogató intézkedéseket. A sorban Litvánia (88 százalékos növekedés), Románia (77 százalék) és Lettország (74 százalék) következik. Ezzel szemben a legnagyobb mértékű csökkenést Spanyolországban (mínusz 41 százalék) és Dániában (mínusz 16 százalék) jegyezték. Szintén csökkenés következett be Portugáliában (mínusz 6 százalék), Máltán (mínusz 3 százalék) és Luxemburgban (mínusz 0,4 százalék).
Euróban kifejezve a lakosságnak megszabott villamosenergia-árak Bulgáriában (11,4 euró/100 kWh), Magyarországon (11,6 euró/100 kWh) és Máltán (12,6 euró/100 kWh) voltak a legalacsonyabbak 2023 első félévében. Ezzel szemben a legmagasabb árakat Hollandiában (47,5 euró/100 kWh), Belgiumban (43,5 euró/100 kWh), Romániában (42 euró/100 kWh) és Németországban (41,3 euró/100 kWh) regisztrálták.
2023 első félévében 2022 első szemeszteréhez mérten a földgázárakat bejelentő 24 uniós tagállamból 20-ban nőttek az árak. A legjelentősebb mértékű nemzeti valuta szerinti növekedést Lettországban (139 százalék), Romániában (134 százalék), Ausztriában (103 százalék), Hollandiában (99 százalék) és Írországban (73 százalék) jegyezték. Árcsökkenést Észtország, Horvátország és Olaszország jelentett (0,5 és 0,6 százalék között), Litvániában pedig stagnált a földgáz ára.
Euróban kifejezve a lakosságnak megszabott földgázárak Magyarországon (3,4 euró/100 kWh) és Szlovákiában (5,7 euró/100 kWh) voltak a legalacsonyabbak, Hollandiában (24,8 euró/100 kWh), Svédországban (21,9 euró/100 kWh) és Dániában (16,6 euró/100 kWh) a legmagasabbak.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!