Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban (EU) végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1,041 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték volt 2021 utolsó negyedévében, ami kevéssel meghaladja a koronavírus-járvány előtt, 2019 utolsó három hónapjában mért szintet – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn közzétett adatokból.
2022. május 16., 19:532022. május 16., 19:53
Az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása 8 százalékkal nőtt 2021 utolsó három hónapjában 2020 azonos időszakához mérten, miután a válság előidézte visszaesést követően fellendülésnek indult a gazdaság.
Összehasonlításképpen 2019 negyedik negyedévében az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1,005 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték volt.
Valamennyi ágazatban nőtt a kibocsátás 2021 negyedik negyedévében 2020 ugyanazon időszakához mérten, a legjelentősebb növekedést a szállítás és raktározás (18 százalék), a bányászat (11 százalék) és a villamosenergia-ellátás (10 százalék) ágazatában könyvelték el.
Néhány országban elenyésző volt a növekedés (Cipruson 0,3 százalékos, Hollandiában és Szlovéniában 2 százalékos, Luxemburgban 3 százalékos), más államokban viszont számottevő, Észtországban például 28, Bulgáriában 27, Máltán pedig 23 százalékos.
Egyes országokban, például Észtországban (28 százalék), Bulgáriában (27 százalék), Svédországban (14 százalék), Lettországban és Belgiumban (13-13 százalék) jelentősebb volt a növekedés, mint a 2019 negyedik negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közötti csökkenés.
Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!